Az nlc-nek adott interjúban dr. Fodor Kinga arról is beszélt, ez az a terület, ahol a kis számok, magas költségek és szigorú szabályozás miatt állatjóléti szempontból a legkevesebb problémával találkoznak a szakemberek.
Miközben morálisan mintha egyre inkább elutasítaná a társadalom az állatkísérleteket, nemrég egy svájci népszavazáson a szavazók döntő többsége azt mondta, nem támogatja, hogy összességében eltöröljék . Meglepte a referendum témája vagy a született eredmény?
Húsz éve dolgozom az állatvédelem keretében laborállat területen is. Tizenhárom kísérleti állatháznak vagyok vagy voltam a felügyelő állatorvosa, úgyhogy alaposan belelátok ebbe a témába. A felügyelő állatorvos nem azt jelenti, hogy én csinálom az állatkísérleteket. Azért vagyok ott, hogy az etikai és a jogszabályok betartását ellenőrizzem és megtiltsam azon állatkísérleteket, amik ezeknek nem felelnek meg. A Svájcban lezajlott népszavazás nem az első kezdeményezés az állatkísérletek betiltására sem helyi, sem nemzetközi szinten. Fontos tudni, hogy ez egy nagyon zárt terület. Rengeteg felmérést, kutatást csináltunk azzal kapcsolatban, hogy a hétköznapi emberek mit tudnak, mit gondolnak arról, hogy mik történnek a laboratóriumok világában. Ezek megmutatták, hogy az elképzeléseik köszönőviszonyban sincsenek általában a valósággal.
Fotó: Friso Gentsch/Getty Images
Persze, ha egy állaton olyan kísérletet hajtanak végre, ami fájdalommal jár, az fájdalommal jár, de összességében ez az a terület, ami állatvédelmi szempontból a legszigorúbban szabályozott. Ma Magyarországon és az Európai Unióban állatkísérletet elvégeztetni nagyon nehéz. Olyan szigorú az engedélyeztetési eljárás, hogy gyakorlatilag akár egy teljes év, mire valaki engedélyt kap egy kísérletre, ráadásul iszonyatos összegekbe kerül. Egyetlen állatkísérlet elvégeztetése több milliós euró tétel is lehet, és ez már önmagában szab egy fajta határt. Csak hogy egy példával illusztráljam a helyzetet, egyetlen génmódosított egér darabja 500 ezer forintba kerül. Azt tapasztaltam, hogy a kísérleti állatok többsége sokkal jobb körülmények közt él, mint az otthon tartott társállatok. Egyszerűen abból kifolyólag, hogy, ha nincsenek így tartva és emiatt egy kísérlet bukik, az tényleg nagyon sokba kerül az adott cégnek.
Milyen gyakoriak az állatkísérletek?
Magyarországon, ha a mezőgazdasági haszonállatokhoz viszonyítjuk a kísérleti állatok egyedszámát, azt látjuk, hogy a felhasznált kísérleti állatok száma egy év alatt nem éri el az előbbi kategória 0,02 százalékát sem. Ez az arány világviszonylatban sem éri el az egy százalékot.
Az úgynevezett súlyos besorolású kísérletek aránya – amikor az állat fájdalmat, nélkülözést él meg – az Európai Unióban átlagban nem éri ez az összes állatkísérlet tíz százalékát.
De ettől még igaz, hogy jelenleg nagyon sok olyan vizsgálat van, olyan gyógyszer van, amit nem tudunk állatok bevonása nélkül piacra dobni, mert a gyógyszerkönyv vagy a WHO ezt előírja. Ha tehát betiltanánk az állatkísérleteket, akkor a gyógyszergyártás egy jelentős része is megállna, mert jogszabályok kötelezik a gyógyszergyárakat ezeknek az elvégzésére. Ennek köszönhetjük, hogy ma ott tartunk, ahol, hogy hatékony vakcináink vannak, hogy olyan gyógyszereink vannak, amik jól működnék és ismerjük a mellékhatásaikat is. Vannak olyan részei a diagnosztikának, gyógyszergyártásnak, ahol ma még ezeket az állatkísérleteket nem tudjuk nélkülözni, mert az nagyon sok ember életébe kerülne.
Kevesen tudják, hogy a háztartásunkban jelenlevő dolgok hetven százaléka állaton tesztelt termék. De az is lényeges, hogy folyamatosan szigorítják ezt a területet. Például az Európai Unióban kozmetikai célból vagy élvezeti cikkek esetén már nem lehet állatkísérleteket használni, sőt nem is kerülhet olyan új termék a polcokra, amit állatkísérleten keresztül fejlesztettek ki.
Az EU-ban szigorú a szabályozás, de mi van akkor, ha egy cég külföldön, egy kevésbé szabályozott környezetben végezteti el az állatkísérleteket mielőtt a terméket, itt piacra dobja?
A kozmetikai, illetve élvezeti cikkek esetén, mint az imént rámutattam, egyáltalán nem lehet már itthon árulni sem olyan terméket, amit 2013 után dobtak piacra és állaton tesztelték. A gyógyszerek esetén pedig azért nem érdemes kivinni a kísérleteket egy alulszabályozott országba, mert itt is el lehet őket végeztetni és csak a szigorúan szabályozott környezetben garantálható, hogy az állatok jólléte valóban biztosított, továbbá a kapott eredményeket elfogadják az adott gyógyszerek engedélyeztetésével foglalkozó hatóságok. A jogszabályi környezetet úgy alakították ki az elmúlt években, hogy, azon túl, hogy bűncselekménynek minősül, teljesen értelmetlenné is váltak az úgynevezett zúg kísérletek. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy jogszabályi előírás, hogy ha van olyan kísérlet, ami megoldható élő állat felhasználása nélkül, kötelező azt a módszert választani. Ilyen esetben az illetékes hatóságok eleve nem is adnak engedélyt az állatkísérletek elvégzésére.
Fotó: Stefan Klein/ullstein bild via Getty Images
Említette, hogy számos egészségüggyel kapcsolatos területen folynak ma még állatkísérletek. Melyek a legfőbb ilyen területek?
Ahol a leginkább használnak napjainkban állatkísérleteket, az a diagnosztika. Például ha van egy páciens, aki produkál bizonyos tüneteket, de nem lehet tudni, hogy mi okozza azokat, leoltják a mintáit például egy egérbe, ott 24 óra alatt földúsul a kórokozó és a kapott eredmények alapján el lehet kezdeni a páciens célzott kezelést. Ezzel elkerülhető, hogy adott esetben félrekezeljenek valakit, feleslegesen kapjon erős mellékhatásokkal rendelkező gyógyszert, vagy olyan kezelést, ami nagyon költséges. Szintén sok esetben használnak állatokat, amikor az egész szervezet működését egyben kell vizsgálni, például ha azt akarják megtudni a kutatók, hogy egy adott dolgot hogyan választ ki a szervezet. De az orvosképzésnél, például a sebészek képzése esetén is jelentős szerepe van a kísérleti állatoknak, ami persze megint felvet egy etikai kérdést. Az rendben van, hogy halottakon lehet gyakorolni a sebvarrást, de egyszer bele kell vágni egy élő szövetbe. Ha megtiltjuk az állatkísérleteket, ki lesz az az ember, aki azt mondja, hajlandó a vakbélgyulladásával egy olyan sebész kése alá feküdni, aki akkor először lát élő pácienst.
A koronavírus-járvány megváltoztatta azt, ahogyan az emberek az állatkísérletekhez viszonyulnak a világnak ezen a részén? Teszem azt, a svájci referendum győzhetett volna, ha 2018-ban tartják meg?
A személyes tapasztalatom, hogy ez az érzékenység a lakosság részéről akkor hagy alább, ha kitör egy pánik. Ilyen volt például a 2006-os madárinfluenza. Akkoriban kis túlzással, csaknem verték a kísérleti állatházak ajtaját, hogy miért nem jön már ki a magyar vakcina. És igen, itt van, ugyebár, az egész világot végig söprő koronavírus. Arról van szó, hogy amikor a saját egészségüket veszélyeztetve érzik az emberek, egyből sokkal kevésbé szenzitívek. Ezzel a témával kapcsolatban a gondolkodásunkat erőteljesen befolyásolja, hogy akik ma aktív tagjai a társadalomnak, már nem találkoztak olyan halálos betegségekkel, amik vakcinával megelőzhetők, nem úgy nőttek fel, hogy tízen voltak testvérek, de csak ketten élték meg a felnőttkort, mert a többiekkel elbánt egy kórokozó, vagy vérmérgezésben még gyerekkorukban elhunytak. Ennélfogva az emberek többségének nincsen valós veszélyérzetük a fertőző betegségekkel szemben.
