A fényvédő termékek jó részében megtalálható egyes kémiai anyagok – tudományos kutatások szerint – romboló hatással vannak a tengerek, óceánok élővilágára. De mit tehetünk egyszerű fogyasztóként, ha a bőrünk egészségét és a környezetet is szeretnénk megóvni?
A káros UV-sugárzás elleni védekezés kétségkívül fontos, mi több, a saját, jól felfogott érdekünkben egyenesen kötelező. Lehetséges módszereiről – nagyon helyesen – számos fórumon szó esik, különösen a nyári időszakban. Kevésbé közismert viszont a fényvédelem sötét oldala, nevezetesen az, hogy fényvédő termékek jelentős részében olyan vegyi anyagok is találhatók, melyek súlyosan károsítják a környezetet, azon belül is a tengerek, óceánok élővilágát.
A korallzátonyokon innen és túl
A tengerekbe, óceánokba értelemszerűen főképp a fényvédő krémekkel, olajokkal bekent fürdőzők testéről mosódnak be a káros anyagok. Hogy milyen mennyiségben, arról csupán területenkénti becslések állnak rendelkezésre, de nagyságrendileg ezek is érzékeltetik a problémát: Cinzia Corinaldesi, az olaszországi Marche Politechnikai Egyetem ökológiai docense szerint csak a Földközi-tenger északi részén évente mintegy 20 ezer tonnányi fényvédő kerül a turistákról a vízbe. A témakör egy másik kutatója, dr. Craig Downs, a Haereticus Environmental Laboratory vezetője szerint pedig 6 és 14 ezer tonnányi mennyiség szabadul rá egy év alatt a korallzátonyok területére.
A legjelentősebb rombolást két vegyi anyag, az oxibenzon, illetve az oktinoxát okozza. E két kémiai fényvédővel kapcsolatban már az emberi szervezetre gyakorolt egészségkárosító hatásuk miatt is felmerültek aggályok, felboríthatják ugyanis a hormonháztartásunk egyensúlyát, allergizálhatnak, illetve elősegíthetik a bőrben a káros szabad gyökök képződését. A tengerek, óceánok élővilágára számos tekintetben ártalmasak: a korallok szöveteiben felhalmozódva károsítják azok DNS-ét, fehéredést, deformációkat váltanak ki és – összetett kémiai folyamatok mentén – végső soron a pusztulásukat is okozhatják. A halak, delfinek, tengeri sünök és kagylók esetében főleg az immun- és reproduktív rendszert károsítják, csökkentve így a termékenységet és szaporodást, de a fiatal egyedekben deformációkat is okozhatnak. A tengeri füveknél és algáknál a fotoszintézist és a növekedést befolyásolják negatívan.
Cinzia Corinaldesi 2000-es évek eleje óta tanulmányozza a fényvédők tengeri élővilágra gyakorolt hatásait. „Az inspirált bennünket, hogy Mexikóban, a cenotes-oknál (természetes víznyelőknél – a szerk.) tilos volt a fényvédő termékek használata a vízbe merülés előtt. A mexikóiak észrevették, hogy hatással van a törékeny ökoszisztémák kényes életformáira” – magyarázta a tudós a Guardian riportjában.
A szakember és tengerbiológus kollégáinak vizsgálatai kimutatták, hogy egyes fényvédők teljes fakulást okoztak a korallokban, még nagyon alacsony koncentrációban is. „Azóta több fényvédő terméket, köztük néhány környezetbarát terméket is tesztelünk különböző tengeri élőlényeken, és azt találtuk, hogy egyes fényvédők rendellenességeket okoznak az embriókban és lárvákban.”
Dr. Craig Downs 2015-ben megjelent kutatása szintén megállapította, hogy az oxibenzon végzetes hatással van a korall-lárvákra.
Bár azt gondolhatnánk, hogy a strandon használt fényvédő mennyisége elenyésző az óceán hatalmas területéhez képest, Downs tanulmánya rámutat, hogy már egészen kis mennyiség – számítása szerint hat és fél olimpiai méretű uszodányi vízhez viszonyítva egyetlen csepp fényvédő – is káros hatást fejt ki.
„A fényvédőkből származó szennyezés nem csak a korallokra, hanem potenciálisan a korallzátonyok összes élőlényére hatással lehet, beleértve a halakat, a tengeri füvet, a tengeri teknősöket és más tengeri emlősöket”
– hangsúlyozta a szakember az ABC News riportjában.
Örökkévaló vegyszerek
A fényvédők koncentrációja a zsúfolt tengerpartok környékén, a sekély vizekben a legmagasabb, azonban nem csak ezek a területek vannak veszélyben. Dr. Francesca Bevan, a brit Marine Conservation Society (Tengervédelmi Társaság) vegyianyag-politikai és érdekképviseleti menedzsere szerint a fényvédőkben is megtalálható úgynevezett PFAS-vegyszerek (perfluor-alkil anyagok), amelyeket „örökkévaló vegyszereknek” neveznek, mivel olyan sokáig tart a lebomlásuk, nem csupán bemosódnak a tengerekbe, de a tisztálkodás útján a csatonarendszerekbe is bejutnak és így is visszakerülnek a természetes vizekbe. A PFAS-vegyszerek jelenlétét pedig még az Északi-sarkvidéken is kimutatták, olyan helyeken, amelyek kifejezetten távol vannak minden emberi tevékenységtől. Ez bizonyítja, hogy képesek vándorolni és a legtávolabbi, legnéptelenebb tájakra is eljutnak.
Nem az a megoldás, hogy többé ne használjunk fényvédőt! (Fotó: Getty Images)
A fentebb említett káros anyagokat tartalmazó kémiai fényvédők alternatívájaként fizikai, ásványi alapú fényvédőket is választhatunk, amelyekben általában cink-oxid és/vagy titán-dioxid található. Az amerikai Nemzeti Óceán‑ és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) a tengeri élővilág megóvása érdekében egyértelműen az ásványi alapú fényvédők használatát javasolja. A kutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy még ezek is okozhatnak gondokat.
„További tanulmányaink azt mutatják, hogy az ásványi fényvédők, például a cink-oxid nanorészecskék gyors korallfehérítést okoznak, és károsítják a velük élő algákat, valamint számos tengeri faj fejlődési szakaszát” – mondta Cinzia Corinaldesi.
Valódi probléma?
Akadnak ugyanakkor olyan tudósok is, akik szerint a fényvédők károsító hatása eltörpül a tengerek élővilágát nagyságrendekkel jelentősebb mértékben romboló tényezők mellett.
„A korallzátonyokat fenyegető három fő veszély a globális felmelegedés, a túlhalászás és a part menti vizek szennyezése” – vélekedik Terry Hughes tengerbiológia professzor, a világ egyik vezető korallzátony-szakértője. – „A korallok kifehéredését a hőmérséklet emelkedése váltja ki, mely elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetésének következménye. A rekordméretű hőhullámok miatt már három globális léptékű korallfehéredési eseményt láthattunk, 1998-ban, 2010-ben és 2015–2016-ban, amelyek a trópusi zátonyok 50-70 százalékát érintették. Még a legtávolabbi zátonyokat is érinti a globális felmelegedés, távol a tömegturizmustól vagy a fényvédő krémektől.”
A professzor szerint az emberekben a környezetkímélőként aposztrofált fényvédők használata azt a tévképzetet keltheti, hogy eleget tesznek a tengeri élővilág védelme érdekében, valójában azonban azzal támogathatnák a célt, ha kevesebbet repülnének, és ha olyan politikusokra szavaznának, akik sürgősen lépéseket tesznek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.
Corinaldesi erre reflektálva elismerte, hogy a fő probléma valóban a globális klímaváltozás korallzátonyokra gyakorolt hatása, ahogy a vizek szennyezése, a túlhalászás, valamint a vírusos és bakteriális betegségek terjedése is jelentős gondokat okoz. Ugyanakkor úgy véli, hogy a vegyszerek, amelyeket olyan termékekben használunk, mint a fényvédők, igenis tovább rontják a helyzetet.
Mindezek fényében, egyszerű fogyasztóként nem vagyunk persze könnyű helyzetben, ha szeretnénk megóvni a bőrünk egészségét, ugyanakkor a környezetet is kímélnénk. Különösen úgy, hogy még a reklámokra, minősítésekre is csak fenntartásokkal támaszkodhatunk és a fényvédő termékek esetében is könnyedén áldozatául eshetünk a greenwashing jelenségének.
Corinaldesi szerint a legjobb, amit tehetünk, hogy a fényvédők megvásárlása előtt ellenőrizzük az összetevőlistát és kerüljük az olyan termékeket, melyek oxibenzont, oktinoxátot vagy oktokrilént tartalmaznak, az ásványi fényvédők közül pedig azokat, melyekben nanoméretű cink-oxid található.
A cikk elkészítéséhez felhasznált források: Guardian, ABC News, National Ocean Service
