Amikor Serena Williams a 2018-as teniszbajnokságon fekete tapadós kezeslábasban lépett a pályára, sokkolta vele a közönséget. Pedig be kell látni, hogy a teniszpálya már régóta a női divat változó normáinak próbaterepe. Ahogy a nők küzdöttek azért, hogy komolyan vegyék őket a sportban, úgy fejlődött a ruházatuk is, hogy jobban szolgálja a mozgó, izzadó emberi test követelményeit – ahelyett, hogy az illemet szem előtt kellene tartani, vagy a tapogató kezek elkerülése érdekében mániákusan el kellene takarni a testüket. Egy dolog nem változott, mégpedig az, hogy a nők pályán való öltözködését nagy figyelem övezi. Tekintsük át a sportdivat néhány csúcspontját (és gyengéjét) az idők során.
Suzanne Lenglen, korának Serenája, az 1920-as évek francia sztárja szenzációt keltett csupasz karjaival, térdig érő szoknyájával és flapper stílusú fejpántjával. Elkezdődött a teniszben a divatháború.
Hogy igazságosak legyünk, volt azért rosszabb sorú sportág is, már a nők szempontjából. Ezek a női bokszolók 1915-ből nehezen tudtak volna sokat ugrálni és kitérni az ütések elől – vagy bármi mást csinálni azokban a hosszú szoknyákban és magas gallérokban. A nyakkendő már csak hab a tortán.
Még az olyan sportágak esetében is, mint a műkorcsolya, ahol a mozgásszabadság a legfontosabb, a jelmezek terjedelmes, teljes ruházatú ruhák voltak, amelyek egy szigorú zárdaiskola egyenruhájára emlékeztettek. Itt Megan Taylor, az 1932-es brit téli olimpiai csapat tagja állt modellt.
Az amerikai teniszező, Gertrude Moran talán azt remélte, hogy egy kis nőies csipke és fodor segít majd enyhíteni a sokkot, amit a szabadon hagyott kar és láb okoz. De nem: a wimbledoni hivatalos szervek azzal vádolták, hogy közönséges ruházatával bemocskolta a teniszt.
Végül elérkeztek az 1960-as évek, és a dolgok sokkal értelmesebbé és stílusosabbá váltak, a sportruházat is kezdett alkalmazkodni a fő divatirányzathoz. Egyesek szerint ez egy embernek, Fred Perrynek – aki maga is nagy teniszező volt – köszönhető, aki megtervezte a klasszikus teniszinget, amelyet például James Bond is átvett. Az elegancia pedig elérte a női teniszruhákat is.
Nincs semmi új a nap alatt, még Serena kezeslábasa sem. Anne White 1985-ben viselt ilyet Wimbledonban. Neki is udvariasan azt tanácsolták, hogy másnap viseljen valami mást. Jól nézd meg a képen, micsoda lábmelegítője volt. Ó, azok a csodálatos 80-as évek!
Ha egy kicsit kimerültnek érzed magad a sok változás után, íme egy kis megkönnyebbülés. Van egy sportág, ahol az 1930-as évektől napjainkig alig változtak az egyenruhák. 90 éven át a játék erőfeszítéséhez és sebességéhez jól igazodó, ésszerű öltözékek, és senki sem csinált belőle felhajtást. A női gyepteke tökéletes ellenszere a folyton változó és gyakran rosszul öltözött világnak.