A Nature Communications oldalán tették közzé azt a friss kutatási eredményt, mely arról számolt be, hogy a műkörmök elkészítésénél használt UV-lámpák által kibocsátott UV-sugárzás növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát. A hírt villámgyorsan átvette számos híroldal, hisz széles körben, akár otthon is használt készülékekről van szó, ám érdemes kicsit utánamenni a dolognak. Bőrrákot okozhatnak ezek az UV-lámpák? Igen. Újdonságnak számít mindez? Nem.
UV-lámpák és UV-fény
Kezdjük az elején. A géllakkokhoz, műkörmökhöz, hogy azok megkössenek, UV-fénnyel működő lámpákat használnak. Nevezhetik ezeket LED-lámpáknak is, ám a technológia azonos, a LED-lámpák is UV-A sugárzást bocsátanak ki. Ez az UV-A sugárzás pedig megegyezik azzal, amivel a szoláriumok is működnek, illetve amit a Nap bocsát ki. Hogy pontosan meghatározzuk, a műkörmös készülékek általában 340-395 nanométer tartományba eső UV-sugarakkal dolgoznak, a szoligépek ennél valamivel szélesebb spektrumúakkal, 280-400 nanométer közöttiekkel.
Az UVA áthatol a bőr rétegein
Ahogy a Krémmánia cikkében olvashatjuk, az UV-sugárzás három tartományra oszlik:
– UV-A (320-400 nanométer),
– UV-B (280-320 nanométer),
– UV-C (100-280 nanométer).
Az UV-C sugarak a legrövidebb hullámhosszú sugarak, ezeket az ózonréteg teljesen kiszűri, és nem érik el a föld felszínét, így ellenük nem kell védekezni. Az UV-B sugarak a legismertebbek, azok égetik le a bőrt, ha nem vigyázunk. Az UV-A sugarak bár gyors és látványos változást nem okoznak, csendesen és alattomosan öregítik a bőrt, és elősegítik a bőrrák kialakulását is. Az UV-A sugárzás képes átjutni az ablaküvegen is.
Védekezni nekünk tehát az UV-A és UV-B sugarak ellen kell, ezért javasoljuk a megfelelő fényvédelmet éven át. Hiába felhős az ég, alacsony az UV-index, leégni talán nem fogunk, ám a bőröregedésért és a bőrrák kialakulásáért is felelős UV-A sugárzás akkor is éri bőrünket.
Miről szólt az UV-lámpákat vizsgáló kutatás?
Mint Ludmil Alexandrov, a University of California San Diego kutatója, a kutatás vezetője elmondta, vizsgálatukkal arra akarták felhívni a figyelmet, hogy a piacon ezeket a gépeket teljesen biztonságos készülékként hirdetik, ami nem megalapozott kijelentés. „Legjobb tudásunk szerint eddig senki sem vizsgálta meg, hogy ezek a készülékek milyen hatással vannak az emberi sejtekre molekuláris és sejtszinten.” Aki ugyanis UV-fényre kötő műkörmöt készíttet, általában kéthetente cseréli azt, tehát rendszeres időközönként éri kézfejét UV-sugárzás, és mint a kutatás beveztőjében írják, esetenként akár 10 percig is.
Mindeközben pedig az elmúlt időszakban több esetben is olyan melanómás megbetegedéseket diagnosztizáltak, melyek a kézfejen, az ujjakon jelentkeztek olyan nőknél, akik rendszeresen UV-fényre száradó manikűrt csináltattak.
Anélkül, hogy túlzottan a részletekbe mennénk, érdemes áttekinteni, miként is zajlott ez a kutatás, hogy megértsük, miben áll jelentősége, és ennek ellenére (sajnos) miért nem forradalmi a megállapítása. In vitro vizsgálatot végeztek, vagyis nem embereken, hanem petricsészékbe helyezett sejteken vizsgálták az UV-lámpák hatását. Három különböző sejttípust vizsgáltak, emberi keratinocitákat, amik a bőrben előforduló, annak legkülső rétegének, az epidermisznek a domináns sejttípusa, emberi fibroblaszt sejteket, amik a dermiszben (szintén a bőr egy rétege) leggyakrabban előforduló, egyébként a hasonló kutatások során gyakran alkalmazott sejttípus, és egerekből származó fibroblaszt sejteket. Szóval többféle olyan sejtet, amiket bevett szokás ilyen vizsgálatokban használni.
Fotó: Getty Images
A petricsészés sejteket kétféle módon vizsgálták. Egyik esetén egy napon belül, két alkalommal 20-20 percre tették UV-lámpa alá a sejteket, illetve megnézték, milyen elváltozások lesznek, ha három napon át, minden nap 20-20 perces UV-A sugárzást kapnak ezektől a körmös készülékektől. A vizsgálat arra jutott, hogy az UV-sugárzás az egyetlen, húsz perces időtartam alatt a sejtek 20-30 százalékát elpusztította, míg a háromnapos vizsgálat a sejtek 65-70 százalékával végzett. Ráadásul az életben maradt sejtekben is DNS-károsodást és más, olyan elváltozásokat észleltek, amelyek összefüggésbe hozhatók a bőrrákos megbetegedések kialakulásával.
Mit kezdjünk a kutatás eredményével?
Bár az eredmény első olvasatra rémisztő lehet, sajnos, ha belegondolunk, sok újdonságot nem adott. Az UV-A sugárzás bizonyítottan növeli a bőrrákos megbetegedések kockázatát, nem véletlen, hogy a bőrgyógyászok nem győzik felhívni a figyelmet a rendszeres és mindennapos fényvédelem fontosságára. A napsugárzás káros hatásai mellett ráadásul valóban meg kell említeni a szoláriumokat is, melyek ugyanazt a karcinogén UV-A sugárzást bocsátják ki, teljesen mindegy, milyen bio, zöld vagy csokicső fantázianevet kapnak. (És igen, ha egy más típusú gép, esetünkben egy műkörmös UV-lámpa bocsátja ki, akkor is ugyanarról a káros sugárzásról beszélhetünk.)
A tekintetben valóban érdekes a kutatás, hogy egy népszerű, minden műkörmös szalonban, sőt, a háztartásokban is gyakorta megtalálható készüléket vizsgáltak, amit pár ezer forintért bárki megvásárolhat. Arról azonban nincs szó, hogy eddig ne foglalkoztak volna a körmös gépek által kibocsátott UV-sugárzással. Egy 2015-ös szakcikkben számos kutatási anyag eredményét foglalták össze, köztük egy 2009-esét, amiben már beszámoltak két esetről, aminél a kézfejen diagnosztizált melanóma összefüggésbe hozható volt az UV-lámpák használatával.
Persze jó lenne érteni azt is, ezek a pici kis asztali lámpák egyáltalán milyen erősségű fénnyel dolgoznak? Az emlegetett 2009-es kutatásban azt írták erről, hogy „A körmös gépek alapvetően UV-A fényt bocsátanak ki, hasonlóan a szoláriumokhoz, amik átlagosan 95 százalékban UV-A és 5 százalékban UV-B fénnyel működnek. A legtöbb körmös lámpa 4-54 watt közötti erősségű, modelltől függően. A legtöbb otthoni szolárium 12-28, egyenként 100 wattos égőt tartalmaz, a szalonok szoláriumai pedig 24-60 darab, 100-200 watt közötti égőt. A legtöbb szolárium 1200 wattos vagy még erősebb, modelltől függően. Ha némi korrekcióval a testfelület nagyságát nézzük, (100 százalék testfelületnek véve a szoláriummal és 2 százaléknak véve a körmös lámpával érintkező testfelületet), akkor
az egy négyzetméternyi bőrfelületre jutó UV-sugárzás mértéke közel azonos [az UV-lámpa és a szoli esetén],
hacsak nem egy extra erős, 60 darab, 200 wattos lámpával működő szoláriumról van szó.”
Fotó: Getty Images
Egy másik kutatási anyagban még érdekesebb számokat lebegtettek meg, hogy jobban érthető legyen, hová kell helyezni ezeknek az UV-lámpáknak az erősségét. „Egy átlagos manikűrkészítés során, ami kevesebb mint 10 perc lámpázással jár, az UV-sugárzás 15-22,5 J/m² értékű, ami már egészen összehasonlítható érték azzal az ajánlással, amit a kültéri munkavégzések esetén napi limitként határoz meg egy sugárzáselleni védelemmel foglalkozó nemzetközi szervezet (International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection), ami 30 J/m², 8 órás időtartam alatt.
Ezek a kis lámpák tehát valóban olyan mennyiségű UV-sugárzást bocsátanak ki, amivel érdemes számolni, amit érdemes figyelembe venni. Mindazonáltal nem kell azonnali hatállyal kikukázni ezeket a körmös gépeket, a Harvard Medical School is megjegyzi egy kutatásra hivatkozva, hogy még ha kéthetetne is cseréltetjük a manikűrt, az az UV-sugárzási mennyiség, ami akkor éri a bőrünket, „vélhetően nem elég magas ahhoz, hogy szignifikánsan emelje a bőrrák kialakulásának kockázatát, de érdemes figyelembe venni ezt is, mint tényezőt.”
Pánik helyett érdemesebb néhány olyan használati szokást bevezetni, ami elsőre talán furcsán hat, ám semmi másról nincs szó mint tudatos fényvédelemről, amit az élet minden más területén is javasolnak az orvosok.
A Harvard Medical School ajánlása szerint ha UV-lámpát használunk, előzetesen kenjük be kézfejünket fényvédővel, vagy az is jó ötlet, ha ujjatlan, UV-védős kesztyűvel védjük pluszban kézfejünket a sugárzás ellen.
Furcsa lenne ez? Esetleg nevetséges gondolat, hogy kesztyűben manikűrözzünk? Talán, bár minden csak megszokás kérdése. A strandon is ráadjuk a gyerekre az UV-szűrős pólót. Fényvédőt felkenni pedig még ennyire sem nagy tett. Az UV-sugárzás valóban károsítja a bőrt: öregíti, ráncosítja, pigmentfoltokat okoz, nem véletlen alapmantra a bőrápolásban: ha nem használsz fényvédőt, kár bármilyen anti-aging terméket vagy kezelést igénybe venni. És valóban, növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát.