Egy jelmezeket gyűjtő régésznő éppen tíz éve egy 1880-as évekbeli ruhát vett a maine-i Searsport régiségboltjában. A marylandi Chesapeake Beach-en élő Sara Rivers Cofield korábban sosem látott
ennyire jó állapotban megmaradt ruhát ebből a korból,
kiváltképp, mert a női ruha finom hímzései, bronzselymei és fémes gombjai egyaránt sértetlennek tűntek. Tanulmányozta a Bloomingdale’s áruházlánc 1880-as évekbeli katalógusait, és nem volt kétsége, hogy a ruha abból a korból származik.
A 100 dollárra lealkudott ár a kétrészes ruhadarabért több volt, mint amit régészként általában a hobbijára áldozhatott, de ünnep lévén végül megvette. A ruha egyik zsebében két gyűrött papírlapot talált, látszólag véletlenszerű szavak és helyek listáival:
Bismark, omit, leafage, buck, bank
Calgary, Cuba, unguard, confute, duck, Fagan
A ruhába tűzött címkén egy kézzel írt név is volt: Bennett.
Rivers Cofield 2014 elején Bennett’s Bronze Bustle címmel blogot nyitott a ruháról, amiben a rejtélyes szöveget is közzétette. 2017-ben valaki felvette a jegyzetet az 50 legjobb megoldatlan titkosított üzenet listájára, megoldás elméletekkel társítva. Titkos szerelmes levél? Ruhaméretek?
Wayne Chan, a kanadai Manitoba Egyetem kutatója 2018 nyarán véletlenül bukkant rá a rejtélyre az interneten. Az által próbált 170 titkosírás közül egyik sem egyezett az üzenettel.
„Néhány hónapig dolgoztam rajta, de nem jutottam semmire.
Félretettem, és többé nem néztem rá.” – mondta a CNN-nek. Chan ezután a távírókkal kezdett foglalkozni, beleértve az akkori Észak-Amerikában használt időjárási kódokkal is. 2023 elejére jött rá, mi is ez.
A kódolt üzenet: időjárás-jelentés. És nem a titoktartás miatt voltak titkosítva, hanem mert a kód lehetővé tette az előrejelzők számára, hogy néhány szóra lerövidítsék a részletes időjárás-jelentéseket – mondta Chan. A távíró korszakában ez a megoldás sokkal olcsóbb volt, mint naponta bő lére eresztett időjárás jelentéseket küldeni. Mindegyik szó meteorológiai változókat, például hőmérsékletet, szélsebességet és légnyomást jelent, egy adott helyen és napszakban.
Például a „Bismark Omit leafage bak bank” sor
meglepően konkrét tényeket tartalmaz. A „Bismark” azt jelentette, hogy a Bismarck állomáson vették fel a mai Észak-Dakotában. A „kihagyás” azt jelenti, hogy a levegő hőmérséklete 56 fok, a légköri nyomás pedig 0,08 higanyhüvelyk. A „levél” a 10 órakor megfigyelt 32 Fahrenheit-fokos harmatpontra utalt. A „Buck” azt jelenti, hogy nem esett csapadék, a „part” pedig 12 mérföld/órás szélsebességet és tiszta naplementét jelentett.
Minden meteorológiai állomásnak távírón kellett elküldenie jelentését Washington DC-ben található központi irodájába. Chan szerint a kódolt üzenetek az Egyesült Államok nemzeti meteorológiai szolgálatának
távirati időjárási kódkönyve alapján íródtak.
“A szavakat úgy rendezték el, hogy az egyes mássalhangzó-magánhangzó párok meghatározott számértékeket képviseljenek” – mondta Chan. “Ez valóban egy nagyon összetett kód volt, bár nem a titoktartás volt a cél.”
Amikor Rivers Cofield megismerte a titkosírás jelentését, ezt mondta: „Régészként a múltat kutatom” – mondta. „Beletörődtem, hogy nem minden műtárgy vagy dokumentum fedi fel minden titkát.” Chan végül az időjárási megfigyelések pontos dátumát is kiderítette: a feljegyzés 1888. május 27-én íródott.
