Az idei Met-gála egyik emlékezetes pillanata volt, amikor a Tyla nevű énekesnőt három férfi cipelte fel a Metropolitan Múzeum lépcsőjén, ugyanis egy olyan ruhát viselt, amiben tipegni is alig tudott, lépcsőzni pedig egyáltalán nem. Az eseményen ráadásul nem is ő volt az egyetlen, akinek segítségre volt szüksége a ruhája szabása vagy épp méretei miatt. Cardi B például a bevonulás legvégére érkezett, mivel az öltözékével teljes szélességében beterítette a lépcsősort.
Tyla a Met-gálán (Fotó: Taylor Hill/Getty Images)
Nem az extravagáns ruhaválasztásokat megkövetelő Met-gála azonban az egyetlen, ahol a sztárok olyan gigantikus vagy épp szoborszerű öltözékekben jelennek meg, melyekben igencsak nehéz mozogni, képtelenség leülni, de akár még a levegővétel is kihívást jelent. Zendaya például arról számolt be, hogy a Dűne második részének premierjén viselt robotruhájában az ájulás kerülgette, míg Anya Taylor-Joy váltóruhát is vitt magával a Furiosa bemutatójára, mivel a vörös szőnyegen viselt kreációban egész egyszerűen nem tudott volna leülni. A kellemetlenségek ellenére azonban az elmúlt néhány évben a hírességek körében kifejezetten trendi lett a vörös szőnyeges eseményekre erősen strukturált, hiperkényelmetlen ruhákat választani. De mi ebben a pláne?
„Az emberek azt akarják, hogy a hírességek hírességnek tűnjenek. Szerintem meg sem fordul az emberek fejében, hogy ezek közül a ruhák közül bármelyik megvásárolható lenne, nem így látják a vörös szőnyeget” – magyarázta a The New York Post-nak Timothy Chernyaev stylist , aki szerint a vörös szőnyeges megjelenések leginkább úgy foghatók fel, mint egy performance vagy egy kiállítás, ahol a tervezők sem azzal foglalkoznak, hogy mi az, ami hordható.
Emma McClendon, a divattudományok adjunktusa rámutatott: ezek a szürreális öltözékek a ruházat fogalmát, illetve a testtel való kapcsolatát értelmezik újra. Jelenleg ugyanis a nem szokványos anyagok, a nem szokványos textúrák, a divat és a technológia összeolvadását övezi érdeklődés.
A szakértő szerint részben azért van szükség ezekre a különösen figyelemfelkeltő, avantgárd öltözékekre, mert ezek azok, melyek aztán virálissá válnak a médiában.
Taylor Russell a Met-gálán (Fotó: Kevin Mazur/MG24/Getty Images for The Met Museum/Vogue)
Anya Taylor-Joy a Furiosa: Történet a Mad Maxből című film premierjén (Fotó: Don Arnold/WireImage)
Zendaya a Dűne: Második rész premierjén (Fotó: Wiktor Szymanowicz/Future Publishing via Getty Images)
Ariana Grande a 2024-es Oscar-gálán (Fotó: JC Olivera/Getty Images)
Dawn Richard a Grammy-gálán (Fotó: Axelle/Bauer-Griffin/FilmMagic)
Cardi B a Grmmy-gálán (Fotó: Axelle/Bauer-Griffin/FilmMagic)
Ali Wong a 2024-es Screen Actors Guild Awards ceremónián (Fotó: Axelle/Bauer-Griffin/FilmMagic)
Natasha Lyonne a Golden Globe díjátadón (Fotó:Steve Granitz/FilmMagic)
Janelle Monae az NFL Honors gálán (Fotó: PA Wire/PA Images via Getty Images)
„Az emberek ma már nagyon tisztában vannak a sajtóval, a vörös szőnyeg és a sajtó kapcsolatával, valamint azzal, hogy ezek a képek hogyan terjednek a közösségi médiában” – fejtegette Chernyaev, aki hozzátette azt is, hogy a vörös szőnyeges bevonulások többé-kevésbé úgy foghatók fel, akár egy fotózás, az embereket pedig nem érdekli, hogy az adott híresség aztán hogy tud majd például leülni vagy vacsorázni a ruhában.
A szóban forgó öltözékek mindemellett a jelenlegi, kaotikus társadalmi-politikai helyzet melléktermékeként is értelmezhetők.
„Nehéz időkben a divatirányzatok a maximalizmus felé kanyarodhatnak, eltúlzott sziluettekkel, élénk színekkel és díszítésekkel, miközben örömet és felszabadulást keresünk a csapások közepette” – magyarázta Carolyn Mair, a Psychology of Fashion szerzője a The Guardian riportjában.
Cardi B a Met-gálán (Fotó: Jeff Kravitz/FilmMagic)
Nem ez az első alkalom a történelemben, hogy az ilyen jellegű ruhák népszerűvé váltak. Az első világháború utáni években például jellemző volt a hasonló művészi kísérletezés, leginkább a szürrealista és dadaista irányzatok jegyében.
„Gazdasági bizonytalanság vagy társadalmi felfordulás idején a nagyobb és merészebb ruhák páncélként szolgálhatnak – fogalmazott Mair. – Átmenetileg megvédenek minket a valóságtól, és lehetővé teszik számunkra a menekülést olyan ruhákon keresztül, amelyek a hatalom, a magabiztosság és a rugalmasság érzetét keltik.”
