Előfordult már veled, hogy elsétáltál egy erős parfümöt viselő személy mellett, és azonnal émelyegni kezdtél? Vagy talán a munkatársad által imádott illat okoz lüktető fejfájást? Kevés dolog osztja meg jobban az embereket, mint az illat – ugyanaz az illat, ami az egyik emberben meleg, megnyugtató emlékeket idéz fel, a másikban viszont viszolygást válthat ki De miért ? Biológia? A múltbeli tapasztalataid?
A szaglórendszer, amely az orrból, a szaglógumóból és a szagokat feldolgozó agyterületekből áll, felelős a szagmolekulák érzékeléséért, és bár „az emberek valószínűleg osztoznak egy közös szaglóreceptor-készleten, genetikai eltérések vannak abban, hogy ezek közül a receptorok közül melyek fejeződnek ki. Vannak, akik egyszerűen nem érzik az egész illatcsokrot.” – mondja Pamela Dalton PhD, kognitív pszichológus és a Monell Chemical Senses Center kutatója.
Más szóval, amikor te és a legjobb barátod ugyanazt a parfümöt szagoljátok, két teljesen különböző dolgot tapasztalhattok. „Vannak, akik például egyáltalán nem érzik a pézsma illatát – idegenkednek tőle – mutat rá Daryl Do, a Delbia Do Fragrances vezető parfümőre. – Eközben mások túl nehéznek vagy undorítónak találhatják. Annyira egyénfüggő.”
A biológián kívül a szakértők szerint az illatokra adott reakcióinkat a genetika, a kultúra, az idegrendszer és az érzelmi memóriánk is alakítja.
Illusztráció: Getty Images
Fizikailag is megbetegíthet
Néha nem csak arról van szó, hogy nem szeretünk egy illatot. Bizonyos esetekben egy adott illatlöket fizikailag is megbetegíthet valakit és ilyen lehet, hogy nem a szaglórendszer a hibás. A háromosztatú ideg, amely a tágabb idegrendszer része, az orrüregben és az arcon érzékeli a nyomást, a hőmérsékletet és a fájdalmat. Amikor egy illatanyag olyan összetevőket tartalmaz, amelyek stimulálják ezt az ideget (gondoljunk például a mentolra, a fehérítőre vagy a nagyon erős szintetikus aromákra), az bizsergő, fejfájást kiváltó reakciót okozhat.
„Én is közéjük tartozom – fogalmaz Dr. Zara Patel , fül-orr-gégész professzor. – Ha beszállok egy Uberbe légfrissítővel, vagy elmegyek egy erős kölnit viselő személy mellett, migrént kapok.”
Miért érzékenyebbek egyes emberek? Az allergia, a szárazság vagy az orrjáratok gyulladása lehet a felelős. „Lehetséges, hogy egy személy anatómiai felépítése lehetővé teszi, hogy a légáramlás közvetlenebb módon érje el az ideget” – magyarázza Dr. Patel. Az illatanyag mennyisége vagy koncentrációja ugyancsak számít.
Az agyad emlékszik
Az illatokat az agy ugyanazon része dolgozza fel, amely az emlékezetet és az érzelmeket szabályozza, ezért gyakran az illatok erősen kötődnek a nosztalgia érzéseihez.
„Több bizonyítékunk van arra, hogy a korábbi emlékek asszociációi jobban befolyásolják hogy kedvelünk vagy nem kedvelünk egy illatot, mint a biológiai okok” – mondja dr. Dalton.
Más szóval, az agyad az alapján dönti el, hogy egy illat jó vagy rossz, hogy mire emlékeztet, nem pedig az alapján, hogy objektíve milyen illatú. Julia Kahlig-Garuba parfümőr és a Herb & Root illatház társalapítója szerint márkája tömjén és mirha keveréke például két táborra osztja az embereket: meditatív nyugalomra és azonnali ellenszenvre. „Mindig is gyanítottam, hogy ez a vallási rituálékkal kapcsolatos korai élményekhez kapcsolódik, ahol tömjént használtak. Vannak, akik számára ez megnyugtató. Másokban feszültséget kelt.”
A pacsuli egy másik erőteljes illatjegy. „Ez az egyik legösszetettebb botanikai összetevő, amivel dolgozunk – teszi hozzá. – Azok az emberek, akik az 1970-es években éltek, gyakran azonnali, zsigeri reakciót mutatnak – legyen az nosztalgia, undor vagy valami a kettő között.”
Illusztráció: Getty Images
A kultúra is befolyásolja az illatpreferenciát
A biológián és az emlékezeten túl az illatpreferenciát az is befolyásolja, hogy hol – és mikor – nőttünk fel. „A demográfiai csoportok között határozott mintázatok figyelhetők meg az illatpreferenciákban – mondja Kahlig-Garuba. – Például a baby boomerek és az X generációs nők gyakran vonzódnak a lágy virágos illatokhoz, mint például a gyöngyvirág, amelyek ikonikusak voltak az 50-es és 60-as években. A millenialok hajlamosak az olyan gourmet jegyeket kedvelni, mint a vanília és a tonka, amelyeket a tinédzserkoruk testpermetjeivel társítanak.”
A földrajz is jelentős szerepet játszik. „A Közel-Keleten és Dél-Ázsiában az olyan gyantás jegyek, mint az oud, a szantálfa és a rózsa, mélyen gyökereznek a kulturális hagyományokban – folytatja Kahlig-Garuba. – Dél-Amerika egyes részein az emberek gyakran a gyümölcsös, lédús jegyeket részesítik előnyben; ezek az otthon és a család érzékszervi emlékeihez kötődnek.”
Ennek ellenére bizonyos illatpreferenciák túllépnek a kulturális határokon. Egy 2022-ben a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmány 10 különböző populációt vizsgált világszerte – köztük vadászó-gyűjtögető csoportokat és városi lakosokat –, és megállapította, hogy az emberek nagyrészt egyetértettek abban, hogy mely illatok kellemesek és melyek kellemetlenek (gondoljunk az izzadságszagú vagy kénsavas vegyületekre. A tanulság? A biológia egyetemes alapot teremthet, még akkor is, ha az egyéni preferenciákat a tapasztalatok befolyásolják.
