A szemüveg és a stréber karakterek kapcsolata ősrégi. Egyesek számára ez kifejezetten vonzó, másokban viszont furcsa, megmagyarázhatatlan ellenszenvet vált ki. Egy azonban biztos: a szemüveg erős üzenetet hordoz, akkor is, ha nem akarjuk.
Okos szemüvegesek? Nem pusztán sztereotípia
Sokan ösztönösen a magasabb intelligenciát társítják a szemüveghez és ez nem pusztán egy elavult, poros sztereotípia. Számos tanulmány rámutat, hogy mindannyian fogékonyak vagyunk bizonyos strukturált keretekre. Mindez annak ellenére igaz, hogy a szemüveg sok kutatás szerint összességében kevésbé vonzónak tűnik számunkra, mint a szemüveg nélküli arc. Ennek ellenére, ha valaki felvesz egy szemüveget – akár szükségből, akár csak stílusból –, az még az állásinterjúkon is segíthet a sikerben.
De miért? A látásproblémák hivatalosan klinikai fogyatékosságnak számítanak, akkor miért társítjuk mégis az éles elmével? A válasz részben történelmi. A szemüveget évszázadokon keresztül a könyvmolysággal, a tanulással és az intellektuális tevékenységekkel kötötték össze. Bár a stréber kinézet ma már kifejezetten trendi, valójában semmi okunk nincs arra, hogy a szemüvegeseket okosabbnak tartsuk az átlagnál. Mégis, újra és újra megtesszük. De miért nem tudunk leszokni róla?
A szemüvegesek okosabbak? (Fotó: Getty Images)
Íme a magyarázat, miért gondoljuk okosabbaknak a szemüvegeseket
Az egyik lehetséges magyarázat meglepően egyszerű. A szemüveg – akárcsak bármely ruhadarab vagy divatkiegészítő – elrejti azokat a fizikai jellemzőket, amelyek egyébként jól láthatóak lennének. „A szemüveg nem csupán magukat a szemeket takarja el – nyilatkozta Neil Handley, a Brit Optikai Szövetség Múzeumának kurátora a Pacific Standardnak. – Eltakarja a környező szöveteket, az arccsontot, a ráncokat is.”
Magyarán: a szemüveg elfedi azokat az apró mimikai jeleket, amelyekből ösztönösen olvasunk. Nehezebbé válik „kielemezni” a másik embert, így az agyunk gyors megoldáshoz nyúl: kitölti az információhiányt. És meglepő módon ilyenkor gyakran pozitív tulajdonságokat társítunk a másikhoz. Ez az úgynevezett „jóindulatú feltételezés” pedig pszichológiailag teljesen érthető reakció.
Ráadásul létezik egy – bár erősen vitatható – tudományos magyarázat is. Egy tanulmány, amelyet az Amerikai Szemészeti Akadémia 2012-es éves találkozóján mutattak be, azt találta, hogy a rövidlátás összefüggésben állhat a magasabb iskolai végzettséggel. A németországi Egyetemi Orvosi Központ kutatói 4600, 35 és 74 év közötti rövidlátó német állampolgárt vizsgáltak. A mintában a résztvevők körülbelül 53 százaléka végzett főiskolát, míg 24 százalékuknak nem volt középiskolai végzettsége.
Az okok azonban messze nem egyértelműek. A találgatások gyakran egy régi sztereotípiához nyúlnak vissza: a rövidlátók kevésbé vesznek részt szabadtéri tevékenységekben, inkább bent maradnak, olvasnak, tanulnak. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez mindössze egyetlen országra korlátozódó vizsgálat, amely az iskolai végzettséget használta az intelligencia mérésére. Tudományos szempontból ez meglehetősen gyenge lábakon áll és hatalmas hiba lenne ebből azt a következtetést levonni, hogy a szemüvegesek okosabbak. Arról nem is beszélve, hogy recept nélkül is bárki hordhat szemüveget.
Mindez azonban láthatóan nem számít. Az emberek továbbra is ösztönösen intelligensebbnek gondolják a szemüvegeseket, még akkor is, ha pontosan tudják, hogy ez irracionális.
