Geszti Péter, aki nemrég saját műsorral tért vissza a képernyőre, most a Szemlélek Társalgó című műsor legújabb epizódjának volt vendége, ahol többek között szót ejtett arról is, hogy mindenki a saját sorsának kovácsa. Ha nem vesszük kezünkbe a döntéseinket, agyonnyomnak minket az olyan terhek, mint a háború, az infláció, amikre nincs egyébként hatásunk.
Fotó: Fotocentral/Olajos Piroska
Épp ezért szerinte fontos lenne, hogy többet művelődjünk, azoknak is, akik adott esetben nem szeretnek olvasni.
Akkor menjenek színházba. Minden, ami az embert gondolkodásra készteti, az egy más állapotba helyez. Hogy nem azt ismételgetem, ami az összes kocsmában, strandbüfében hallható, hogy »ez is megtörtént velünk, mindig van lejjebb«. Azt kell keresni, mi az, amit én, személy szerint megtehetek azért, hogy magasabbra jussak, hogy többet értsek, jobban gondolkozzak, többet adjak másoknak.
Az interjúban arra is kitért, hogy komoly gondokat lát a magyarok gondolkodásában, mert szerinte a lakosság hozzá lett szoktatva a II. világháború után, hogy dobozban kell gondolkodnia, abból ki nem léphetünk. „Cserébe az állam biztosít neked egy csomó mindent a szocializmuson belül: kezdve az egészségügyi ellátástól a nagyon olcsó színházjegyen át az olcsó benzinig. Ahhoz szoktunk hozzá, hogy majd az állam ad, majd valahogy megoldja. Furcsa módon, másfajta módon, mint a Horthy-korszak dzsentrijei, de mindenki járulékleső lett. Mindenki azt lesi, hogyan lehet valahonnan lecsípni a közös adóösszegekből valamit, amihez kiskapukat keresünk. Személyes hálózatokat, amiken keresztül hozzáférhetünk a közös vagyonhoz, és nem azon gondolkodunk, hogy a saját szorgalmunk, magunk fejlesztése révén eljussunk valahova, ami egy sikeres vállalkozást, projektet hoz létre, ami nem a közösségi pénzből keresi a megvalósulásának anyagi lehetőségeit. Ez nagyon súlyos a magyar gondolkodásban.”
Elárulta, hogy szerinte digitális feudalizmusban élünk, mindenünk megvan, amit a fejlettnek mondott országok is birtokolnak, de a gondolkodásunk szépen visszament a vármegye és a főispán irányba.
