Ferenc József és Sisi, azaz Erzsébet császárné és királyné kapcsolata már-már ikonikusnak számít a történelem és a Sissi filmek kedvelőinek szemében. Ez talán nem is csoda, hiszen házasságuk szerelemből és kölcsönös szimpátiából született, ez a dolog pedig ritkaságnak számított ebben a korban, pláne az uralkodócsaládok házasságkötéseinek tekintetében. Kapcsolatuk pedig abból szempontból is rejtély, hogy viszonyuk hogyan alakult át az évek során elsöprő szerelemből egyfajta baráti kapcsolattá, méghozzá olyan mértékben, hogy egy idő után Erzsébet már férje “kalandozásairól” is tudott, sőt, ő maga választotta ki, hogy ki nyújtson társaságot férjének.
Ferenc József és Sisi kapcsolatát jól tükrözi az alábbi levél is, amelyet az uralkodó 1861. október 16-án írt az uralkodó édesanyjának, Zsófia főhercegnének Korfuról. A levélből jól látszik, hogy Ferenc József mennyire aggódik feleségéért, aki 1860 novemberében hosszabb időre külföldre utazott. Utazásait a nyilvánosság számára légúti problémái kezeléseként jelenítették meg. Először Madeirán töltött több hónapot, majd rövid bécsi visszatérését követően, 1861 nyarán/kora őszén Korfu szigetére utazott. Itt látogatta meg őt az uralkodó, soraiból pedig csak úgy süt felesége iránt érzett szeretete és figyelmessége:
“Drága Mama,
Fenséges és nyugodt időben megtett tengeri út után szerencsésen megérkeztem ebbe a földi paradicsomba, és hála istennek várakozásomon felülien örömteli volt, amit itt találtam. Sisi tényleg sokkal jobban van, erősebb és nagyon jól néz ki. Megerősödött, és bár arca még mindig fel van puffadva egy kicsit, általában jó színben van; nagyon keveset köhög, és azt is mellkasi fájdalmak nélkül, az idegei pedig sokkal nyugodtabbak. Kitűnő napirendet követ, napjában háromszor sok húst eszik és sört iszik; gyümölcsöt már nem is eszik. Szintén sokat gyalogol, amennyire csak az időjárás engedi. Olyan jó állapotban találtam Sisit, hogy úgy döntöttem, megengedem, hogy télre Velencébe menjen. Ott közelebb lesz hozzám, és legalább a Monarchia területén, ahol könnyebben és gyakrabban látogathatom, a gyerekeket is könnyebben láthatja, természetesen nagyon vágyakozik utánuk. Velencében sokkal inkább védett a zord levegőtől, és többet beszélgethet, több emberrel találkozhat, reméli, hogy ott Sarolta is néha fel fogja keresni. Hogy mennyire boldoggá tesz a lehetőség, hogy Sisi közelebb lesz hozzám, azt el tudja gondolni, drága Mama.
Egészen elvarázsol ez a fenséges föld. A vegetáció, a tenger és a hegyek fényei leírhatatlanok. Részben Sisivel, részben egymagamban tettem már néhány sétát a sziget belsejébe, ami olyan, mint egy kert, az ember itt mindig újabb szép helyeket és mindenhol fenséges kilátást talál. Első két napomon naplementéig igen jelentékeny volt a hőség, ekkor érezhetően hűvös lesz; tegnap óta azonban viharos és hűvösebb az idő, de eső nincs. Inkognitóban már megtekintettem az angol csapatok gyakorlatozását, ami felettébb érdekelt, merevségük miatt szórakoztatott is. Tegnap a Főparancsnok úr megmutatta nekem az erődöket és néhány kaszárnyát, valamint a palotát, holnap pedig a Királynő sorhajóra visz fel. Nagyon értelmes és kellemes férfi, és mint minden angol, felettébb előzékeny. Nagyon viccesnek találtam, hogy katonai létesítményeket civil öltözékben tekintsek meg, csak hogy a legszigorúbban őriznem kell az inkognitómat. Tegnap a mi hadihajóinkat is megszemléltem és gyakorlatoztattam, és rendkívül elégedett voltam.
Sisi csókolja az Ön és a kedves papa kezét, és míg én ugyanezt teszem, maradok
hűséges fia,
Ferenc”
/Drága Mama. Ferenc József levelei édesanyjához. Szépmíves, 2019. 266-267./