Hazánkban tízből kilenc édesanya már a kórházban elkezdi szoptatni gyerekét, a csecsemők 94 százaléka pedig a szülést követő napokban mindenképpen kap anyatejet, ami világviszonylatban is nagyon jó adatnak számít. De természetesen előfordulnak olyan esetek, amikor minden igyekezet kevés, és az újszülött végül tápszeres táplálásra szorul. Ezt azonban semmiképpen sem szabad kudarcként megélni, hiszen nem csak a táplálásból áll az anyaság. A testkontaktus állapotot, ami az anyatejes táplálás egyik fontos hozadéka, sok hordozással, együttléttel, babamasszázzsal és rengeteg érintéssel ugyanúgy meg lehet támogatni, véli Gitidiszné Gyetván Krisztina védőnő, laktációs tanácsadó.
„Én mindkét oldalt megtapasztaltam, mert a fiúk, mivel koraszülöttek voltak, nem tudtak szopni, így csak fejtem a tejet, ami 7 hetes korukban egyik napról a másikra elapadt. Freya pont az ellenkezője volt, mert ő 6 hónapos koráig anyatejen kívül semmit nem látott, aztán 2,5 éves koráig amikor kedve támadt, akkor cicizett. Valójában hosszú távon nem éreztem különbséget annak ellenére, hogy tudom, mennyire fontos a kötődés és az immunrendszer fejlődése szempontjából is az anyatej. Úgy érzem, hogy sajnos a mai világban nagyon sok nő ráfeszül a szoptatásra. Már a terhesség alatt is azon szorongunk, hogy fog-e menni, fogok-e tudni szoptatni, mi van, ha mégsem. És valahogy ördögtől valónak tartják, ha a szoptatás mégsem jön össze és tápszeres lesz a baba – véli a háromgyerekes Pintér Ada, aki saját megéléseiről is mesélt az Anyakadémia legújabb részében.
De min is múlik, hogy sikerül-e a kezdetektől az anyatejes táplálás?
Az első és legfontosabb dolog a szakértő szerint az, hogy már a várandósság időszakában megfelelő információval kell ellátni az édesanyákat az anyatejes táplálás előnyeiről, a szoptatási pozíciókról, a hatékony szopás jeleiről, illetve az első órákban történtekről, azaz arról, hogy hogyan is érdemes nekikezdeni. Adának a kezdetekről nincsenek jó élményei. „Császár után kitoltak a műtőből, letépték a ruhát, rám tették a gyereket úgy, hogy azt sem tudtam, hogy fiú vagyok vagy lány, majd 5 perc múlva elvitték megmérni, mosdatni és társai” – mesélte a műsorvezető. Pedig ideális körülmények között ez egészen máshogy kell, hogy alakuljon. Fontos kiemelni, hogy a császármetszés nem okoz szoptatási problémát, csak ha indokolatlanul eltávolítják egymástól az anyát és a gyereket. Ma már igazolt, hogy ha az édesanya hasára fektetik, az újszülött baba képes önállóan a mellhez kúszni, és szopni körülbelül egy-másfél órán belül.
Érdemes segítséget kérni, ha valami nem megy
Amennyiben mégsem megy ilyen idilli módon az indulás, még számos lehetőség van a korrigálásra. A kérdéseknek és a segítségkérésnek pedig mindig van helye, már a kórházban is.
Nem biztos, hogy ebben a szülés utáni megváltozott állapotban tudja az édesanya, hogy mit kell tenni, még akkor sem, ha korábban elegendő információt kapott. Ezért jó, ha már kezdetben is védőnőhöz vagy szoptatási tanácsadóhoz fordul. A kolosztrumot úgy is szokták hívni, hogy az első védőoltás. Az első napokban ez egy olyan energiabomba, ami segíti az egész szoptatás elindítását. Ahhoz azonban, hogy a kolosztrum a babához jusson, ingerekre is szüksége van a mellnek. Ezért annyira fontos, hogy már a legelején gyakran és jó technikával szoptassunk
– mondta el Gitidiszné Gyetván Krisztina.
És, hogy mit vizsgál először egy védőnő? Nagyon fontos és alapvető dolog, hogy lássuk, jól van-e a mellen a gyermek, megvalósul-e a mellre tapadás. Látni kell azt is, hogy van-e elegendő tej. Ezen kívül pedig az is elengedhetetlen, hogy az édesanya és a baba is kényelmesen helyezkedjen el. Hiszen lehet, hogy utána akár egy órán keresztül ül majd ugyanabban a pozícióban és ha nem kényelmes, érzi a feszültséget a baba is.
A szoptatási hullámvölgyek teljesen normálisak
Persze, ha az anyatejes táplálás jól elindul, akkor is lehetnek még hullámvölgyek a következő hónapokban. Ada megküzdött például a mellgyulladással is, illetve egy másik történetet is megosztott: „Volt olyan Freya 6 hetes korában, hogy minden este 6-tól 10-11-éjfélig mellen volt. Nem tudtam mire vélni ezért sokat kutattam, mire megtaláltam a cluster feeding fogalmát. Aztán ahogyan nőtt, változott a menetrendje. Az is érdekes, hogy Freya éjszakai evő volt” – mesélte a műsorvezető, aki azt is elmondta, hogy Freya a kezdeti időszakban babaöbölben aludt mellette, és a mai napig köztük alszik. „Nekem ez egy kényelmi faktor volt, mert főleg az első időszakban, amikor 11-1-2-4 és 6 körül is evett, az azt jelentette volna, hogy én egyáltalán nem alszom.”
A vodcast legfrissebb adásában szóba került még, hogy Ada szerint mit köszönhet kislánya az anyatejes táplálásnak, hogy hogyan élte meg a mellgyulladást, a szakértő szerint hol a helye a gyermeknek az első időszakban, illetve az is, hogy egyáltalán van-e arra szabály, hogy meddig lehet egy gyereket szoptatni. Az Anyakadémia szoptatási hullámvölgyekről szóló adása a www.anyakademia.hu oldalon tekinthető meg.
