Az Indexnek adott nagyinterjút Csernus Imre, aki új könyve mellett tavalyi sztrókjáról is vallott – írja a 24.hu.
„Semmihez sem állok másképp, azóta is ugyanúgy élem az életem. De volt egy fontos dolog, mégpedig az, hogy az elfogadás egy nagyon izgalmas kérdés. Ha az elfogadás tényleg bekövetkezik, akkor megszületik a belső béke. Elfogadtam, hogy emberből vagyok. Nemcsak tudtam, hanem elfogadtam, és azt is elfogadom, hogy valószínűleg képes leszek a végsőkig feszíteni a húrt. Lesz következménye. Elfogadtam” – mondta Csernus Imre.
(Fotó: Szabolcs László/fotocentral)
Egészsége fenntartása érdekében jelentősen csökkentette a húsfogyasztást, és igyekszik odafigyelni arra, mit eszik vagy éppen mit kíván meg.
Viszont az a pánik félelem, amit nagyon sok embernél látok… Hát, én nem érzek semmi ilyesmit. Bekövetkezhetett volna, hogy lebénulok, újabb sztrókom lesz, és elszáll a gondolkodási vagy a beszédképességem. Amíg a tudatomnál vagyok és leszek, én így fogok élni
– mondta Csernus Imre, aki 10 évvel ezelőtt a fővárosból vidékre költözött, Noszvajra, egy Heves vármegyei faluba, 150 km-re Budapesttől. Éttermet vezet, ebből él. Ez az életforma jelenti számára a garanciát, hogy le tudja vetkőzni régi ordibálós önmagát, amivel igazából soha nem azonosult teljesen.
Az ország legmegosztóbb pszichiátere azt is bevallotta, hogy volt egy időszak, amikor kábítószerhez nyúlt. „Ez fű volt, és egy rövid ideig volt közöm a heroinhoz. Nyugalmat ad, belső békét. (…) Pont vizsgaidőszak előtt álltam, és utólag rájöttem, hogy a leálláshoz szükséges, hogy egy nagyon komoly rendszer legyen előtted. De aki benne van a narkóban, nála nincs rendszer” – emlékezett vissza, hozzátéve: hónapokon keresztül semmi más sem csinált, mint megszerezte az anyagot és használta. Amikor már nagyon közel állt a kirúgáshoz, akkor viszont végső döntésre jutott.
Így festett Csernus Imre a 2000-es években
5 fotó
