A fényvédelem kötelező, legalábbis akkor, ha nem áll szándékunkban idejekorán múmiaszerűvé öregedni, mindenféle visszataszító bőrbetegségeket vagy egész konkrétan bőrrákot kapni. Tegyük fel, hogy ezzel tisztában is vagyunk. Amikor azonban napvédőt vásárolunk, nem feltétlenül tudjuk eldönteni, hogy pontosan melyik is a számunkra legmegfelelőbb állagú, faktorszámú és összetételű termék, így jó eséllyel az landol a kosarunkban, melynek a csomagolása és/vagy az ára a legszimpatikusabb. Pedig ahhoz, hogy a napvédelem valóban hatékony legyen, a szándék és a szinte találomra kiválasztott termék nem elég. Dr. Boros-Gyevi Márta, az Oxygen Medical bőrgyógyász-kozmetológus szakorvosa segít tudatosan és helyesen választani.
| UVA, UVB, UVC – Mit jelent?
A napfény 5 százalékát teszi ki az ultraviola – UV – sugárzás, melyen belül megkülönböztetünk UVA, UVB és UVC sugarakat. Az UVA sugárzás hatol legmélyebbre a bőrben, nem égünk le ugyan tőle, de ez tehető felelőssé a bőr öregedéséért, és szerepet játszik a melanoma kialakulásában is. A barnulást, illetve a leégést az UVB sugarak okozzák, melyek szintén felelőssé tehetők a bőrrák kialakulásáért. AZ UVC sugarak túlnyomó részét az ózonréteg kiszűri. |
Fizikai vagy kémiai?
Először is meg kell különböztetünk az úgynevezett fizikai és kémiai fényvédőket. A fizikai fényvédők a bennük található apró részecskék révén visszaverik a napfényt, a kémiai fényvédők viszont nem a napfény visszaverésével, hanem elnyelésével nyújtanak védelmet. Mindkét típusnak egyaránt vannak előnyei és hátrányai.
A fizikai fényvédők egyértelmű előnye, hogy nem irritálnak, így érzékeny bőrűeknek, csecsemőknek, napallergiásoknak ajánlhatók, valamint az érzékeny testtájak – orr, fül – védelmére is jól használhatók. Hátrányuk, hogy általában fehérre színezik a bőrt, kozmetikailag kevésbé kellemes az alkalmazásuk.
A kémiai fényvédők előnye, hogy nemcsak azt akadályozzák meg, hogy leégjünk, de a bőrdaganatok kialakulását is jelentősen gátolják, és kozmetikailag is kellemesebb az alkalmazásuk, hiszen nem színezik a bőrt. Hátrányuk, hogy az ilyen készítmények esetén valamivel gyakoribb lehet az allergiás reakció.
Faktorszámok
A napvédő készítmények flakonján egész biztosan feltüntetik az SPF (azaz Sun Protector Factor) faktorszámot, mely azt jelöli, hogy az adott napozószer használatával hányszorosára nő az az időtartam, amit leégés nélkül a napon tölthetünk. Minél magasabb a faktorszám, annál jobb – gondolhatnánk, ez azonban csak részben igaz. Azt ugyanis, hogy hányas faktorszámú készítményt kell használnunk, a bőrtípusunk határozza meg:
1. bőrtípus: vörös vagy világosszőke hajú, fehér bőrű emberek, akik szinte sohasem barnulnak le
2. bőrtípus: először leég, majd lebarnul
3. bőrtípus: jól barnul
4. bőrtípus: szinte sohasem ég le
5. bőrtípus: az észak-afrikai, az ázsiai és a mediterrán térségek lakói
6. bőrtípus: a fekete bőrűek
Ez alapján az 1. típusba tartozók válasszanak minimum 40-es faktorszámú fényvédőt! A 2. típusnak legalább 20-as, a 3.-nak legalább 10-es fényvédő faktorra van szüksége, a 4.-es és az afölötti bőrtípusokba tartozók az alacsonyabb jelölésű készítményeket is használhatják.
A fényvédelem csak akkor lesz kellőképpen hatékony, ha napozás előtt legalább 20 perccel bekenjük magunkat, mivel az UV-szűrőnek minimum ennyi idő kell, hogy hatását kifejtse.
Lényeges kiemelni, hogy a napfény okozta bőrkárosodások 50-80 százaléka a gyermekévekben keletkezik. A fejlődésben lévő sejtek miatt a bőrvédelem ekkor különösen fontos, épp ezért a gyerekeknek minimum 40-es faktorszámú napvédők használata javasolt! Ha a vízben játszanak, gyakran krémezzük újra a bőrüket!
| Mikor kend magad?
Nemcsak akkor kell fényvédő krémet használni, ha kifejezetten napozunk, hanem mielőtt elindulunk munkába, sétálni, sportolni. A bőrünk nem felejt: az egész életünk során elszenvedett fénykárosodás felhalmozódik, és évtizedek múlva jelentkezik bőrdaganatok formájában. |
Tej, krém, olaj, gél
Nem teljesen mindegy az sem, hogy milyen állagú készítményt választunk. A napolajak rendelkeznek általában a legalacsonyabb SPF faktorral, valamint nem tartalmaznak fizikai fényvédő összetevőt, ezért inkább csak 3. bőrtípustól felfelé ajánlhatók, azoknak, akik nem égnek le. A napozókrém, illetve a naptej között fényvédelem tekintetében lényeges különbség nincs.
Mindemellett léteznek már gél állagú fényvédők is, melyek vízálló képessége meghaladja a többi fényvédőét. Ilyet azoknak érdemes beszerezniük, akik például valamilyen vízi sportot űznek a napon. A vízálló termékek 40 perces fürdés után is megőrzik a feltüntetett napvédő hatásukat, míg a vízbiztos termékek 80 perc elteltével is hatékonyak maradnak.
Biotermékek
Ahogy szinte minden kozmetikai terméknek, úgy a napvédőknek is létezik már biováltozata. Ezekkel azonban a szakember szerint az egyik gond az, hogy általában nem esnek át olyan szigorú ellenőrzéseken, illetve teszteken, mint a modern kombinált fényvédők, ezért senki sem garantálja, hogy az adott termék valóban véd-e a bőrdaganatok kialakulásával szemben, illetve hogy nem tartalmaz-e olyan hatóanyagot, ami irritálhat, vagy esetleg káros is lehet. A másik gond, hogy ezek általában csak fizikai fényvédelmet nyújtanak, így az aktív sejtvédelem is elmarad. Ha biztosak akarunk lenni a termék minőségében, és főleg ha veszélyeztetett csoportba tartozunk (sok anyajegy, a családban melanoma előfordulása, 1. bőrtípus), mindenképpen érdemesebb modern, kombinált fényvédő krémet választani.
|
Mit mond az EU? Az uniós szabályozás szerint a napvédő termékeknek az UVA sugárzás elleni védelemhez viszonyítva 1:3 arányban kell biztosítaniuk az UVB sugárzás elleni védelmet. A biofényvédők ennek nem tudnak megfelelni, mert ezt az arányt kizárólag természetes alapanyagú fényvédőkkel nem lehet elérni. Több natúrkozmetikai cég e szabályozás miatt vonta ki a forgalomból organikus fényvédő készítményeit. |
