Sümeg, kisváros nagy múlttal

A Bakony délnyugati sarkában fekvő város gazdag hagyományokkal, pezsgő gazdasági és kulturális élettel büszkélkedő település. Vára a tatárjárás után épült, s idővel kibővülve a régió legjelentősebb véderődje lett. A török időkben nem került az ellenség kezére, így a béke szigete maradhatott. Ide telepítette székhelyét a veszprémi püspökség, s ez idő tájt fejlődött várossá Sümeg. Miután a császáriak felgyújtották a „kurucok fészkét”, két és fél évszázados Csipkerózsika-álom következett, s a legenda szerint a boldogtalan Csóron András várkapitány szelleme kísértett az ódon falak között. A közelmúltban egy nagyszabású rehabilitációs programnak köszönhetően életre kelt az épületegyüttes. Kevés épségben megtekinthető váraink egyike a sümegi, mely nem csupán történelmi emlékhely, hanem sokadalmat vonzó lovasprogramok és várjátékok helyszíne is.

1700-ban – röviddel a vár felperzselése előtt – tűzvész pusztított a városban, a ferences kolostoron kívül szinte minden megsemmisült. E tragédiák utáni időszakot mégis Sümeg virágkoraként emlegetik. A városfalakon belül az újjáépítés során kőépületeket emeltek, így jött létre a mai városszerkezet: a Kossuth utca környéki polgári városrész és a nemesi belváros. A kúriák egyike, Kisfaludy Sándor szülőháza ma múzeum, az előtte lévő tér a Sümeghez kötődő kiválóságok emlékhelye. Szeretettel ápolják a városban mások mellett Ramassetter Vince emlékét; a 19. századi iskolaalapító polgármester szobra a Kisfaludy Sándor Gimnázium előtt áll. De sokat köszönhet Sümeg a mecénás veszprémi püspöknek, Padányi Bíró Mártonnak is, aki épp akkor fogott nagyszabású építkezésekbe, amikor a török kiűzése után Sümeg elvesztette korábbi jelentőségét.

A Várhegy alján, a ferences kolostor és a kegytemplom mellett rezidenciát építtetett a Veszprémből végleg ide települő egyházi méltóság. A négy szárnyból álló, belső udvaros barokk palota renoválása nemrég kezdődött: sorra helyreállítják a múlt század második felében középiskolai kollégiumként használt szobákat… Szerencse, hogy a kápolnát akkoriban lezárták, így jó állapotban fennmaradtak a freskók és stukkódíszek. A már felújított termekben kiállítások láthatók – legnagyobb csemegének a francia fauve-ok (vadak) által inspirált Nyolcak művészcsoport alkotásai számítanak. Renoválták a palota alatti pincét is, most vinotéka és bormúzeum, ahol borritkaságokat kóstolhat a látogató. Lassan termőre fordul az a különleges szőlőültetvény is, amelyet a vár alatti sziklás hegyoldalon génbankból származó, 15. századi fajtákból telepítettek.

Padányi nevéhez kapcsolódik a magyar Sixtus-kápolnaként emlegetett Plébániatemplom is. Az építészetileg nem igazán jelentős templom becsét az adja, hogy a püspök megbízásából (és teológiai útmutatásai nyomán) Franz Anton Maulbertsch freskósorozatot készített – a megváltás történetét dolgozta fel a délnémet festő, csöppet sem szokványos alkotásaiban.

A kisváros a Keszthelyi-hegységet a Kisalfölddel és a Tapolcai-medencével összekapcsoló völgyben fekszik, s közel van hozzá a Balaton, Hévíz, Rezi vára is. A pannon táj, a belvárosi kúriák, a várdomb a filmeseket is megihlette. Itt forgatták a Sacra Coronát és 1960-ban a Noszty fiú esete Tóth Marival című filmet. Kiszemelt helyszín volt a Kisváros sorozat számára is – végül másutt készült.