A kisbéri tó partján virágágyások szegélyezik a kicsinyített miniatűr remekműveket. Lett nekünk, magyaroknak is saját makettparkunk, amilyen Olaszországban az ItaliaMiniatura, Ausztriában a Minimundus vagy Brüsszelben a Mini-Európa.
Kisbér nemcsak autóval, hanem vonattal és autóbusszal is megközelíthető. Sajnos nem találtunk táblákat sem a pályaudvarok környékén, sem a belvárosban, így némi kérdezősködés útján jutottunk el a tó partjára. A park április 15-től októberig áll nyitva naponta 9 órától 17 óráig a látogatók számára.
Tatabányai Turulszobor
Kevesen tudják, hogy a tatabányai Kő-hegy tetején látható turulmadár egész Európa legnagyobb, madarat ábrázoló szobra, hiszen kiterjesztett szárnyainak fesztávolsága csaknem a 15 métert is eléri! A Millennium alkalmából kezdeményezték Donáth Gyula alkotásának felavatását, amelyet 1992-ben felújítottak. És hogy miért is kerülhetett ide? Kézai Simon krónikájában azt olvashatjuk, hogy Árpád seregei Tatabánya mellett győzték le Szvatopluk szláv fejedelem seregét.
Váci diadalív
A copf stílusban épült váci diadalív vagy Kőkapu hazánk egyetlen diadalíve, melyet 1764-ben emeltek Mária Terézia látogatásának tiszteletére Migazzi Antal váci püspök rendelkezésére. Az Isidore Canevale bécsi építész tervei alapján mindössze két hét alatt elkészült kapu alatt állítólag a királynő nem mert elhajtatni megérkezésekor, csak távozásakor, hiszen az építmény addigra már kiállta az idő próbáját.
Szegedi Új Zsinagóga
A szegedi Új Zsinagóga 1900 és 1902 között épült fel Baumhorn Lipót tervei alapján, méghozzá szecessziós stílusban, mór-arab-mediterrán elemekkel vegyítve. Az épület hazánkban a második, a világon pedig a negyedik legnagyobb zsinagóga.
Cifra Palota, Kecskemét
Kecskeméten található a gyermekdalból is bizonyára ismerős, 1902-ben szecessziós stílusban épült Cifra Palota. Az épületet, melyben egykor üzletek, lakások voltak, sőt kereskedelmi kaszinó is helyet kapott benne, Márkus Géza tervezte. A népművészeti motívumokat formázó színes majolikadíszítést a Zsolnay Porcelángyár készítette.
Gázi Kászim pasa dzsámija, Pécs
A török-iszlám építészet egyik legszebb és legmonumentálisabb alkotása Pécsett Gázi Kászim pasa dzsámija, vagy más néven Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom, amit 1543 és 1546 között építettek. Az eredeti méretében hosszúságában és szélességében 100 lépés nagyságú épület ma katolikus templom. A város központjában, a főtér legmagasabb pontján látható, Mekka felé tájolva.
Országháza, Budapest
A magyar országgyűlés otthonát Országházaként vagy Parlamentként szoktuk emlegetni. Az épület felépítésére 1881-ben hirdettek pályázatot, Steindl Imre neogótikus hatású elképzelése 19 beérkezett pályázat közül került megvalósításra. A historizáló eklektika jegyében megálmodott épület a barokk és a neogótika stílusjegyeinek alapján készült el: az alaprajz alapvetően barokk, de a részletek neogótikus hatást tükröznek. Az épületnek 27 kapuja van, 29 lépcsőháza és 13 személy- és teherlift működik benne. Több mint 200 irodahelyiséget találhatunk itt, valamint olyan egyéb intézményeket, mint például az Országgyűlési Könyvtár. A 2000. évi I. törvény alapján az Országházban van méltó otthona a koronázási palást kivételével (Magyar Nemzeti Múzeum) a Szent Korona és a többi koronázási jelvény (kard, jogar és országalma). Itt láthatjuk még több magyar festő művei mellett Munkácsy Mihály Honfoglalás című képét is.
Az esztergomi bazilika
A klasszicista stílusban épült templom hazánk legnagyobb egyházi s egyben az ország ötödik legmagasabb épülete. A bazilikát 1856. augusztus 31-én szentelték fel, az eseményen Ferenc József is részt vett, s itt hangzott el Liszt Ferenc Esztergomi miséje, melyet a mester maga vezényelt. A templom hivatalos neve: Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház.
A hortobágyi Kilenclyukú híd
A Povolny Ferenc tervei alapján, klasszicista stílusban, 1827 és 1833 között épült hortobágyi Kilenclyukú híd egy régi fahíd helyébe épült. A debreceni marhakereskedők csordáikat ezen a hídon hajtották Szolnokon át Bécsbe, és gyakran megpróbálták kijátszani a vámot, ezért Debrecen városa állandó őrséget állított ide. Az újonnan felépített kőhíd a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídja lett a maga 167 méteres teljes hosszúságával.
A kőszegi Jurisics-vár
Kőszeg várát 82-ben említik először. Legismertebb ostromát 1532-ben szenvedte el a Bécs városa ellen vonuló Szulejmán szultán seregétől, s a hatalmas túlerő ellen Jurisics Miklós várkapitány mindössze ezerfős várnépével (katonákkal és a várba menekült jobbágyokkal) 25 napig tartotta várat.
A debreceni Nagytemplom
A klasszicista stílusban, Péchy Mihály tervei alapján épült debreceni református Nagytemplom 1500 négyzetméteres alapterületével hazánk legnagyobb református temploma. 1805 és 1824 között épült, a két torony magassága a gombbal és a csillaggal 61 méter lett, a baloldaliban helyezték el a Rákóczi-harangot. A belső falakat hófehérre festették. További érdekesség még, hogy két orgona is található a templomban: az egyiket 1838-ban Jakob Deutschmann készítette, a másikat 1981-ben Albert Péter tervezte, utóbbi rezonátorcsöves elektronikus orgona. Kossuth széke a mai napig megtekinthető a templom épületében.
Az elképzelés megvalósulását a Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás “Turisztikai desztináció létrehozása a Bakonyalja felzárkózásáért” című pályázatával elnyert mintegy 370 millió forint biztosította.
