Tisztázzuk! A világ csodáiról az UNESCO bizottsága dönt. Az alapítvány által kihirdetett szavazás eredményére azonban nem adták áldásukat. Többek között arra hivatkoztak, hogy nem szakemberekből álló csapat választotta ki a nyerteseket, hanem interneten lehetett voksolni az “új csodákra”, bárhonnan, bárkinek. Tehát érzelmi alapon mozgott a szavazás, tudományos háttere nem volt.
De akkor mire is volt jó ez az egész? A szervezők célja a pénzgyűjtés volt, hogy a világ csodáinak választott építmények állapotát megőrizzék és helyreállítsák. Megmozgatták a fél világot, hatalmas reklámkampányt szerveztek köré, sztárfellépőkkel teletűzdelt ünnepséget rendeztek, és hónapokon át a szervező alapítványról szólt minden. Az UNESCO szerepvállalásáról ellentétes híreket hallani, csak az bizonyos, hogy a listát nem tekinti hitelesnek.
Van, volt – de lesz?
Az UNESCO által elismert helyszínek védettséget élveznek: az illetékes országokat a kikiáltott építmények megóvására szólíthatják fel. Támogatásuk nélkül hiába szavazta meg a net népe az új csodákat, a korábbi áldatlan állapotok sok helyen nem változtak.
A Kínai Nagy Fal darabkáit például rendre elhordják a lakosok (igaz, hogy mérete miatt nehézkes a védelme), a világ egyik legszebb épületének tartott Tádzs Mahal környezete pedig továbbra is szemétdombra hasonlít.
Az egyetlen, még meglévő ókori csoda, a gízai piramisok közvetlen közelében város épült, mely egyrészt nyilván kényelmes, másrészt azonban illúzióromboló: nem valószínű, hogy ha valaki odautazik, problémát jelentene neki néhány óra tevelovaglás, hiszen az is a helyi életérzés része. Akad azonban ellenpélda is. A januárban megsérült riói Megváltó Krisztus szobrát napokon belül kijavították. Kérdés azonban, hogy a foci-világbajnokság mennyire játszott ebben szerepet, arról nem is beszélve, hogy mint korábban a szobor felállításának, a javítási munkálatok költségeit is nagyrészt adományokból fedezték.
|
A világ hét új csodája Chichén Itzá – Yucatán-félsziget, Mexikó A Megváltó Krisztus szobra – Rio de Janeiro, Brazília Colosseum – Róma, Olaszország Kínai Nagy Fal – Kína Machu Picchu – Cuzco, Peru Petra – Jordánia Tádzs Mahal – Agra, India |
Melyek lehetnének a hivatalos jelöltek a jövőben?
Az UNESCO nem tervezi a világ csodái listájának bővítését, mégis eljátszottam a gondolattal, hogy milyen helyszíneket lenne még érdemes feltenni rá. A nem hivatalos verseny résztvevői közül nyilván több is bekerülhetne: például a párizsi Eiffel-torony, az athéni Akropolisz, a Kreml a Vörös térrel és Stonehenge.
Vagy éppen a neuschwansteini kastély, és az a sok különböző stílusban épült kis tornyos cifra palota, amiken a maximalista Walt Disney-nek is megakadt a szeme, olyannyira, hogy Csipkerózsika lakhelyét és a minden mese elején bejátszott kastélyos-tűzijétékos Disney-logót is ezekről mintázta.
Hogy mikor lesz legközelebb – lehetőleg hiteles – szavazás a világ csodáit illetően, nem tudni, de jobban járnánk, ha azokból az épületekből lenne több, amiket még nem késő megmenteni.
|
UNESCO – az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Tevékenységének célja, hogy megteremtse a civilizációk, kultúrák és emberek közötti, a közös értékek iránti tiszteleten alapuló párbeszédhez szükséges körülményeket. Az ókori világ csodái: Olyan, az emberi kéz által létrehozott építmények, melyek elkészítése a mai modern kor emberének is komoly fejtörést okoznának, arra vonatkozóan pedig csak találgatni lehet, hogy hogyan, mi módon hozták őket létre. Világörökség: A világörökségi listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti örökségi helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak egy adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. New 7 Wonders Foundation: az ötletgazda Bernard Weber által létrehozott svájci magánalapítvány, mely az új csodák megválasztását tűzte ki célul. |
