A wellnessnyaralások lényege az eredeti szemlélet szerint az, hogy a vendégek testileg és lelkileg is feltöltődjenek, legyen idejük törődni az egészségükkel, csendes körülmények között pihenni, esetleg egészségmegőrző célú kezeléseket, szolgáltatásokat igénybe venni. A felmérés eredménye szerint a magyar vendégeknek mégsem ezek az igazán fontos dolgok.
Magyarországon mintegy 160 wellness-szálloda van, ahol évente 3,5 millió vendégéjszakát tölt el 1,4 millió, többségében belföldi turista. A felmérés azt vizsgálta, hogy mi az a legfontosabb szempont, amiért a wellnesst válasszák. Kiderült, hogy elsősorban a jó ízű ételeket és a bőséges étkezést tartják fontosnak. Hasonló mértékben lényeges számukra, hogy a szálloda csendes, pihenésre alkalmas legyen. Az azonban már kevésbé számít, hogy milyen egyéb – masszázs, sport, medence, szépészeti – szolgáltatásokat kínál, hogy mennyire tiszta, rendezett a személyzet megjelenése, vagy hogy mennyire esztétikus az épület – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának a wellness-szállodák vendégelégedettségét vizsgáló kutatásából.
Visszatérve a fő szempontra, az étkezésre, a wellness-szállodai főétkezések jellemzően büférendszerben zajlanak. Ezt a hazai vendégek el is várják, a széles és szinte korlátlan kínálatot kihasználva pedig a megszokottnál jóval több ételt fogyasztanak, a hagyományos, magyaros ízeket kedvelik, fontosnak tartják a bőséges adagokat, vagy hogy büféasztalos kínálás mellett maguk dönthessenek arról, miből és mennyit fogyasztanak. Az egészséges, könnyű (wellness) étkezésre irányuló igény csupán kismértékben jelenik meg az elvárások között – írja a napi.hu.
A nemzetközi turisztikai kutatások szerint az egzotikus nyaralóhelyeken bevezetett all inclusive ellátás elindulását követően mintegy 5-8 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az új piacokról érkező turisták természetesként kezeljék a korlátlan fogyasztási lehetőséget, és ne próbálják egészségüket veszélyeztető mértékben “leenni-leinni” az út árát – állapította meg Karakasné Morvay Klára, a BGE docense, a kutatás vezetője.
