Az út BBQ-hajóút néven fut, és a magyarok – ha szervezett utazáson vesznek részt – befizethetnek rá a helyi idegenvezetőnél, de elérhető a sziget városaiban található turisztikai pontokon is. Hozzáteszem, hogy a legtöbb szervezett, fakultatív program olcsóbb, ha nem a magyar idegenvezetőkön keresztül fizetitek be.
Mi az Atlantis nevű kétszintes kishajóval mentünk, ami Dassia kikötőjéből indult. Ide viszont előtte el kellett buszoznunk, ami kb. 1 órás út volt. Innen elhajóztunk Ipsos, Mparmpaty és Nisaki partjai mellett.
Megnéztük a Villa Sylvát, ahol az 1981-es, Szigorúan bizalmas James Bond-filmet forgatták.
Ennek a közelében egy másik érdekes villa található, ami a Rothschild család tulajdona. Szállt már meg itt Tina Turner, Jon Bon Jovi és a királyi család tagjai is. Ha már a brit királyi családnál tartunk, akkor fontos megemlíteni, hogy a két villa közelében található a görög királyi család egykori “nyári háza” is, itt született Fülöp herceg, II. Erzsébet brit uralkodó férje.
Kalamit elhagyva ahhoz a ponthoz értünk, ahol a legkisebb a távolság Albánia és Korfu között. A hajón eközben felváltva szóltak a 80-as évek és napjaink legismertebb dalai, lehetett táncolni, énekelni. A személyzet, Spiro, Alex és a többiek minden látványosságról elmondták a fontos tudnivalókat angolul, ha van magyar idegenvezetőtök, akkor ő is hozzáteszi, amit tud.
Mielőtt megérkeztünk az első állomásunkhoz, Kassiopihoz, elhagytunk egy aprócska szigetet, ahol korábban gyakran megálltak a hajók, itt ugyanis édesvízi forrás van.
Kassiopit Korfu ékszeres dobozának tartják. Egy óránk volt nézelődni, kávézni, vásárolni, vagy akár fürdeni a kikötő környékén.
Ezután nagyjából 15 percet hajóztunk és eljutottunk egy kavicsos, paradicsomi partszakaszhoz. Itt leengedték a vízbe a létrákat, és fürdőzhettünk a kristálytiszta vízben, miközben a hajó személyzete elkészítette az ebédet. Hagyományos görög salátát, házi kenyeret, tzatzikit és rablóhúst kaptunk, amit az árnyékban lehetett megenni. Azt nem mondom, hogy a világ legkényelmesebb ebédje volt a kitört farönkökön, a szúrós kavicson, de emlékezetes, az biztos. Nekünk sajnos nem mondta az idegenvezetőnk, de NAGYON fontos információ, hogy mindenképpen vigyetek magatokkal vízicipőt. Nagyon élesek a kavicsok, akinek puhább a talpa, csak cipővel tud majd bemenni a vízbe.
Bő másfél óra múlva indultunk tovább. Néhány perccel később már egy másik csodaszép helyen kötöttünk ki, ahol a létrán lemászva a mély vízbe érkeztünk. (Rosszul úszók és gyerekek kérhetnek mellényt maguknak.) Majd átúsztunk egy keskeny barlangon, egy kis kápolna alatt. Itt 30-40 percet áll a hajó, bőven van idő úszkálni a csodaszép színekben pompázó vízben.
A mi hajónk délelőtt 10-kor indult és délután 5 körül kötöttünk ki újra Dassia városában. Fejenként 40 eurót fizettünk a magyar szervezőnek az utazásért, ebben benne volt Dassia és Sidari (nekünk itt volt a szállásunk) között a transzfer oda-vissza, az ebéd és a hajókázás. Feltétlenül vigyetek magatokkal fürdőruhát (már vegyétek a ruha alá, mert nem nagyon tudtok hol átöltözni), naptejet, vízicipőt.