Egy Putnok melletti kis faluban nőttem fel, Bánrévén. Amikor gyerekek voltunk, a nagymamám sokat mesélt a térség tiszteletben álló grófi családjáról: Serényiékről. Mi pedig ittuk a szavait, hiszen a grófék régi kastélyából lett a falu óvodája. Emlékszem, hogy a délutáni alvások helyett azon fantáziáltam, hogy vajon milyen díszes, színes bálokat tarthattak Serényiék ott, ahol mi most játszunk és alszunk.
Bánréve, Vay–Serényi-kastély (Fotó: Domina Csaba / Kastélyok Magyarországon Facebook)
A Putnok melletti, bánrévei Vay–Serényi-kastély építése még a Szentmiklóssy családhoz köthető, de később a Serényi család lett a tulajdonos. A kastély államosítása után óvodaként, szociális intézményként működött. Állapota közel sem olyan, mint legszebb napjaiban volt. 2012-ben végleg elköltözött innen az óvoda is, azóta üresen “díszeleg” a falu közepén. Ellentétben ezzel, a putnoki kastélynak már van magántulajdonosa, de az épület felvirágoztatása így sem megy egyszerűen.
Lelakták, széthordták
Putnok a XIX. században élte fénykorát, a gömöri város több középülete is ebben az időszakban készült el, köztük a klasszicista stílusú Serényi-kastély 1834-ben. Az épület az egykori putnoki vár helyén kapott helyet Serényi Alajos megbízásából. 1860-ban Serényi László gróf átalakíttatta az épületet, mely ekkor nyerte el végleges megjelenését.
Az egykori hatalmas kastélypark ma már könnyedén bejárható, mint megtudtam, mostanában csak az épület iránti kíváncsiskodók járnak ide, illetve ifjú házasok készítik itt az esküvői fotóikat. Úgy tudjuk, hogy a kastély új tulajdonosa három embert alkalmaz, akik rendben tartják a parkot, és figyelnek, hogy mást már ne vigyenek el az erősen kipakolt épületből. Putnokon azt beszélik, hogy a kastély kertjében állt Nepomuki Szent János XVIII. századi, barokk stílusban készített szobra is, ami egyszer csak eltűnt onnan, beépítették a kerítésbe.
A kastély hanyatlása Gömör vármegye felbomlásával kezdődött, amikor Putnok elveszítette gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatait. A II. világháborút követően ezeket a vezetőszerepeket a térségben Ózd vette át. Ahogy megannyi épületet az országban, úgy a putnoki Serényi-kastélyt is államosították, és szociális foglalkoztató intézetként működött ezután.
A kastély legjelentősebb helyisége a 90 négyzetméteres nagyterem.
Mikor a szociális intézményt is kiköltöztették innen, a környék lakói elvittek belőle mindent, ami mozdítható volt. Eltűntek a plafonokat díszítő stukkók, freskók, a parkettát a legtöbb helyen felszakították és elhordták tüzelőnek. “Egy újsághirdetésben láttam meg, hogy eladó a putnoki kastély. Elutaztam, megnéztem, megtetszett és megvettem. Ekkor már, mondhatni, széthordtak innen mindent” – árulta el megkeresésünkre Ináncsy Miklós, a putnoki Serényi-kastély tulajdonosa, aki már adott be pályázatot annak érdekében, hogy kastély felújításához szükséges forrást megkapják. “Eddig nem nyertünk, de amint újra lesz ilyen pályázat, megint megpróbáljuk. Ha nyernénk, a munkálatok után beköltözhetne a kastélyba a helyi múzeum, és egy rendezvény-bálterem is helyet kapna, ahol akár esküvőket, lakodalmakat is lehetne tartani. Talán még egy kisebb szállodát is sikerülne kialakítani egy sikeres pályázat esetén” – meséli az új tulajdonos, aki új tetőszerkezetet építtetett a kastélyra, hogy ne romoljon tovább az épület állapota.
Kik voltak Serényiék?A Serényi család egy magyar főnemesi család, leszármazottai ma is élnek.
|
Köszönjük a képeket az Ingatlanfotozas.hu oldalnak.
