Graz Stájerország szíve, Ausztria második legnépesebb városa. A reneszánsz drágakőnek dicsért város bejárását a háztetők felett kezdjük el. Hogy feljussunk a 473 m magas Várhegyre, három megoldás közül választhatunk: mehetünk fogaskerekű vasúttal (a városi tömegközlekedésben használt menetjegyek érvényesek rá!), üveglifttel és gyalog. Felfelé érdemes a Karmeliterplatzról indulni. A Várhegyről (Schlossberg) aztán lefelé haladva számos érdekességet és helyi nevezetességet tudunk megnézni. Ha már madártávlatból megszemléltük a várost, az első pont, ahol megállunk, az Erzsike legyen. Persze csak mi magyarok becézzük így, az itteniek Liesl-nek emlegetik.
Nem egy lányszoborról van azonban szó, hanem az 1588-ban épült torony harangjáról. Liesl méltán híres, öt tonnás súlyához külön kongató szerkezetet építettek. Nem messze áll innen az óratorony, amely 1712 óta üti pontosan az órákat. Ha nem tudnánk pontosan leolvasni, mennyi is az idő, a három harang hangjára figyeljünk. A három harangból persze csak egy az óraharang – a másik a lélekharang (1450 körüli), és csak kivégzéskor később a kijárási tilalom jelzésére kongatták. A harmadik pedig a tűzharang, ezzel figyelmeztették a lakosságok a veszélyre. Érdekessége még a toronyórának, hogy régen csupán a nagymutató létezett, és az az órákat jelezte, a percmutatót később szerelték fel, ezért tűnik úgy, hogy itt fordítva jár a szerkezet. Ez egyébként a város szimbóluma is, ha csak elhaladunk Graz mellett, ez az, amit nem tudunk figyelmen kívül hagyni, messziről látszik, hiszen 28 méter magas. A torony három oldalán az egykoron a várhegy erődítményrendszerét díszítő címerpajzsok találhatók.
A stájer párduc (1570 körül) a stájer hercegi sisakkal, az egyfejű sas (1552) I. Ferdinánd császár címere, valamint a kétfejű sas (18. század második fele) Mária Terézia monogramjával.
Kőoroszlán, kőkutya, kőlépcső
A kőkutya az óratorony közelében található, egy mellvéd alatt, falpilléren ülve figyel.
Egy legenda szerint 1481-ben egy kutya ugatása védte meg a császár lányát, Kunigunda hercegnőt attól, hogy a magyar király, Corvinus Mátyás elrabolja, aki egyébként hasztalan kérte, hogy a hercegnő a felesége legyen. Az ő emlékét őrzi ez a szobor. Nem messze az óratoronytól található a kőoroszlán. A Hacker-oroszlán Franz Xaver Freiherr von Hackher őrnagynak állít emléket, aki egy maréknyi katonával állt ellen 1809-ben a franciáknak. Mivel nem maradt fenn róla kép, tusrajz – bátor oroszlánnak képzelte el az utókor. Azt tartják, aki megsimogatja, szerencsés lesz.
A Várhegyen a kilátás fantasztikus, ha valakinek valóban kevés az ideje, vagy csak kalandra vágyik: válassza a liftes megoldást! Az üveglift ugyanis a hegy gyomrán át vezet lefelé. Aki viszont erőt érez a vádlijában, engedjen a kísértésnek és a legromantikusabb megoldás mellett döntsön: 260 fokból álló lépcsőn lépegetve érje el a várost, a Herbersteingarten mellett. A meredek gyalogutat osztrák utászok és orosz hadifoglyok építették 1914-1918 között. Graz függőkertjének is nevezik a Herbersteingartent. Az egykori Herberstein grófi család tulajdona volt, akkoriban szőlőskertként gondozták. Ma már kiépített mediterrán terasz: fügével, citromfákkal, páfrányokkal, kúszóakácokkal, egészen 1930 óta. A két háború közötti időszak kertépítészetének legszebb példái közé sorolták. Érdemes tavasszal, nyáron ide jönni, akkor minden zöldbe borul, sőt időnként a termést is megcsodálhatjuk. A lugasok, fák között érdemes időzni egy kicsit.
A várhegy siklóEurópa legmeredekebb siklója (kábelvontatású hegyi vasútja).A sikló 1894 óta szállítja utasait a meredek hegyoldalon, melyet 2004-ben átépítettek. A menetidő mindössze 4 perc, mialatt 210 métert halad, 108 méteres szintkülönbséget legyőzve. A pálya emelkedése 61%-os, a kocsik befogadóképessége 58 utas. |
Hogyan töltsük el az időt, ha gyerekkel vagyunk?
A hegy gyomrát még a második világháború idején vájták ki, akár 40.000 ember számára jelentett óvóhelyet. Húsz bejáratából már csak néhány működik, de a Schlossberg mesebarlang vasútja a Märchengrottenbahn is itt kanyarog! Ez a kisgyerekesek kedvenc programja. Ez a két kilométer hosszú barlangvasút 1968 óta közlekedik. 20-25 perc alatt 34 mesejelenetet mutat be. A gyerekek láthatják kedvenceiket, Hófehérkét és a hét törpét, a Békakirályt – mozognak, integetnek, rájuk néznek. A kisvasút 30 percenként közlekedik, érdemes megvárni. Ha nagyobbak az utódok, akkor a Dom im Bergben keressünk programot. Ez egy föld alatti terem a Várhegyben, amelynek egyedülálló építészete különleges művészi térként ad helyet számos rendezvénynek és kiállításnak.
Mit nézzünk még meg?
Ki ne hagyjuk Graz egyik legnevezetesebb műemlékét, a háromemeletes gyönyörű barokk reprezentációs épületet, az Eggenberg kastélyt. A fényűzően berendezett épület Graz nyugati városszélén áll – Stájerország legjelentősebb kastélykomplexuma. Az 1625-ben létesült palotát az építtetőről, Hans Ulrich von Eggenbergről nevezték el, gazdag kereskedőcsalád volt, tagjai jelentős befolyással bírtak a császári udvarban. 1742-ben a kastélyt új tulajdonosai, a Herberstein grófok átépítették. Ehhez és belső kialakításához egy matematikai programot használtak fel, mely azt a célt szolgálta, hogy a kastély az univerzum építészeti tükörképe lehessen. A kor olyan nagy gondolkodói ihlették, mint Johannes Kepler, vagy Giordano Bruno. Kepler egyébként a helyi egyetemen oktatott majd hat évig.
Az UNESCO Graz történelmi központját, a Várhegyet, majd később az Eggenberg kastélyt világörökségi helyszínnek választotta. 2011-ben elnyerte az UNESCO-tól a Dizájn város címet. Dizájnhét Grazban – április 29-től május 28-ig az érdeklődők különleges bepillantást nyerhetnek a legkülönfélébb dizájnerek és kreatívok munkásságába. A 2017-es grazi Dizájnhónap alkalmával kiállítások, workshopok lesznek. Az egy hónapos programsorozat központi témája a Smart design – smart production: ennek megfelelően a dizájnhónap elsősorban a digitális összekapcsolódás és fejlődés sokoldalú megoldásaival foglalkozik. |
Mit együnk? Mit kóstoljunk?
“Ínyenc Főváros!” – sokan csak így tartják számon Grazot. Nem véletlenül. A kulináris év fénypontja minden kétséget kizáróan az Ínyenc Főváros Hosszú Asztala augusztusban. Itt 27 konyhafőnök kényezteti az egyetlen hosszú asztalnál ülő összesen 700 vendéget. Erre azonban időben kell helyet foglalni, mert nagyon kapós! Épp ezért, idén először a Hosszú Asztalt (augusztus 19.) megelőzi majd egy másik program – kulináris élvezetek lesznek egy héten át. A rendezvény részletein még javában dolgoznak, de az új Food Festival (augusztus 12-től 19-ig, tehát a fesztivál lezárását a Hosszú asztal jelenti majd) a tapasztalt ínyencek mellett mindenképp igyekszik majd megszólítani a gasztronómia iránt érdeklődő fiatalokat is.
A tavasz érkeztével újabb szezonjukat kezdik meg a szombati és vasárnapi kulináris városnéző séták, valamint a sörséták. Mivel a kóstolótúrák iránti kereslet is folyamatosan növekszik, Ausztria ínyencfővárosában idén a Tökmagolajkóstolás (április 7., május 5.,szeptember 8., október 6., november 3.) mellett Albert kóstolóját is kipróbálhatják az érdeklődők az Albert bárban. Aki máskor érkezik, érje be azzal, ami mindig van! Nem messze a Német Lovagrend gótikus udvarától található, a Sporgassén balra befordulva az Edegger-Tax udvari pékség, ahol a császári időkből eredő finom péksüteményeket, például a Sissi-csókját vagy a császár-kétszersültet kóstolhatjuk meg. Ha igazi ínyencségre vágyunk, az Opera mögötti József császár piacot keressük meg, ez a város legnagyobb termelői piaca. Itt a stájerországi “fekete aranyból” is bőven vegyünk, a tökmagolaj ugyanis nemcsak finom, de nagyon egészséges is. Ínyencek csöpögtessenek a vanília fagylaltjukra… Mi az a muragaluska? – Ez az, amit ha meghallunk, ne a hasunkra gondoljunk! Ez ugyanis nem egy étel! A Mura folyó sodrásából kiemelt legömbölyített köveket hívják így, ezeket használták az utcák és belső udvarok kikövezésére. Pont ezért viszont nagyon gondoljuk meg, hogy Grazot milyen cipőben fedezzük fel! Érdemes kényelmes, lapos, nem csúszós lábbeliben sétálni. A Német Lovagrend gótikus, árkádos udvarát például teljes egészében muragaluska borítja! Itt viszont mindenki megáll – legalább egy gyors fotó kedvéért!
Mit fotózzunk még?
2017. február 27-től megújult a Mura-sziget Grazban! A Mura-sziget immár 14 éve a város egyik legfontosabb fotómotívumának számít. A New York-i dizájner, Vito Acconci által tervezett mesterséges sziget 2003-ban került a városba, amikor Graz volt Európa Kulturális Fővárosa. A Mura-szigetről nagyszerű kilátás nyílik a város többi ismertetőjegyére, a Schlossbergen található óratoronyra és a Mura partján álló Művészetek Házára is. A nemrégiben ráköltött 1 millió euróból nemcsak felújították, hanem gasztronómiai és programkínálatát is újraértelmezték: az amfiteátrum például nyáron szabadtéri “csendes moziként” üzemel majd (fejhallgatókkal), de helyet kapott a szigeten egy dizájnüzlet is, amely különféle tervezők és kreatívok bemutatótermeként funkcionál majd folyamatosan változó kínálattal, a Mura-sziget megjelenését pedig egy új, digitális fénykoncepció gazdagítja.
Hol szálljunk meg?
Graz egyik legkülönlegesebb hotele az, ahol a vendégek a reggelit a Jugendstil stílusú mozaikkal borított fal mellett fogyaszthatják el, este az étterem a modern utcai művészet, a nemzetközi ételek és a Brise Soul helyszínéül szolgál. Ezenkívül szauna és gőzfürdő, valamint saját borbély is található a hotelben, mely Graz óvárosától csupán néhány perc sétányira van.
LendwalkLétezik egy alternatív városnéző túra Graz fiatal, kreatív városrészében (angolul). 2003-ban, a Kunsthaus Múzeum megalakulásával és megnyitásával létrejött Graz új, hippi városnegyede. A környék az elmúlt időszakban sokat változott. Ma divatos vendéglők, bárok, designer üzletek, műtermek, egy termelői piac és őrült művészek találhatók itt. A séta elmeséli a városrész történetét, illetve számos étterem és bár kulináris élvezeteit is bemutatja |