A Google Earth korában talán már nem olyan könnyű elmagyarázni egy gyereknek, miért volt a nyolcvanas években tök menő dolog földgömböt tartani az íróasztalunkon, de a korombéliek valószínűleg ugyanolyan nosztalgiával gondolnak vissza rá, mint én. Emlékszem arra a hatalmas boldogságra, amikor karácsonyi ajándékként megkaptam a hőn áhított, világító (!) földgömbömet. Elképesztően szerencsés kiscsajnak éreztem magam, és nyilván azonnal elhatároztam, hogy a rajta szereplő összes országot be fogom járni, ha nagy leszek. Természetesen ennek a vállalásnak csak töredékét sikerült teljesíteni mostanáig, viszont meggyőződésem, hogy a kozmopolita szemléletem és az állandó “mehetnékem” kialakulásában szerepe volt annak, hogy kiskoromtól a földgömb volt a lányszobám egyik legbecsesebb tartozéka.