A Vőlegény tölgye névre keresztelt fa 500 éve áll Németországban. A saját postai címmel rendelkező fa naponta 40 levelet kap. Hogy miért? A szerelmet keresők a világ minden tájáról írnak üzeneteket és küldik ide annak reményében, hogy valaki elolvassa és válaszoljon.
Ma, amikor már számos társkereső alkalmazást találni az interneten, nem tűnik a leghatékonyabb módszernek ez a levélküldözgetés, de egyértelműen a legromantikusabb. Van valami kétségkívül elbűvölő abban, hogy a világ két távoli pontján lévő, szerelemre szomjazó embert köthet össze egy fa, talán ezért népszerű továbbra is a Vőlegény tölgye még ebben a digitális korban is.
A körülbelül 500 éves tölgy 100 évvel ezelőtt vált a szerelmesek támogatójává. 1890-ben egy helyi lány, Minna beleszeretett a fiatal csokoládégyártó Wilhelmbe, de az apja, aki ellenezte a kapcsolatot, megtiltotta neki, hogy találkozzon a fiúval. Ám ahelyett, hogy lemondtak volna egymásról, a szerelmesek titokban leveleket kezdtek el egymásnak írni, amiket a már említett fánál hagytak. Körülbelül egy év múlva Minna apja megtudta, hogy lánya titokban folytatta bimbózó románcát, de ahelyett, hogy megbüntette volna a fiatalokat, engedélyezte a házasságot. A pár története gyorsan elterjedt a környéken, és sokan követték a példájukat.
A Vőlegény tölgyét segítségül használóknak egyetlen szabályt kell tiszteletben tartaniuk. Megnézhetik az összeles levelet, és magukkal vihetik azt, amelyikre válaszolni akarnak, de a többit vissza kell rakniuk, hogy mástól ne vegyék el a szerelem lehetőségét.
