Mit kapunk, ha keresztezzük a narvált a belugával?

Egy dániai múzeumban őrzött szokatlan alakú cetkoponyán végzett DNS-elemzésnek köszönhetően először találtak bizonyítékot kutatók az arktiszi vizek két fenséges teremtménye, a narvál és a beluga kereszteződésére.

A különös tengeri emlőst még az 1980-as években ejtették el Grönland nyugati részén. Az állat koponyája 1990-ben került a kutatókhoz, akik rögtön előálltak az elmélettel, amely szerint a különös teremtmény a tengerek egyszarvújaként ismert narvál, valamint a tengerek kanárijaként emlegetett beluga hibridje lehet.

Narvalmakett a washingtoni Természettudományi Múzeumban (fotó: Win McNamee/Getty Images/AFP)

Dán és kanadai szakemberek a génszekvenálás (a DNS építőköveit alkotó nukleotidbázisok sorrendjének meghatározása) technológiáját alkalmazva most megerősítették, hogy az állat 54 százalékban beluga és 46 százalékban narvál. Az eredmények szerint egy elsőgenerációs hím hibridről van szó.

Többen is lehetnek

A narválok és a belugák a narválfélék vagy fehérdelfinfélék (Monodontidae) családjába tartozó fajok. Különböző állatfajok egyedei azonban ritkán párosodnak egymással. A hibrid nem rendelkezett a narválok sajátos agyarával és fogainak elrendezése is eltért a szüleiétől. Az állatot elejtő halász elmondása szerint a teremtmény szürke színű volt, uszonya a belugákéhoz, farokúszója a narválokéhoz hasonlított. 

A Dániai Természettudományi Múzeum munkatársa, Eline Lorenzen szerint gyakorlatilag semmit nem tudni a narválok és a belugák párzási szokásairól, mivel még egyik faj esetében sem figyelték meg a folyamatot. A szakember szerint a hibrid „talán egyszeri eset volt”, ugyanakkor annak valószínűsége, hogy egy halász pont megtalálja ezt az egyetlen példányt és annak koponyája egy múzeumhoz kerül, olyan kicsi, hogy talán mégiscsak több hibrid élhet odakint.

(MTI)