Csodahatású források és Sárosfürdő
A gyógyfürdő területén feltörő csodahatású forrásokról már a XV. századból is vannak feljegyzések. A későbbiekben a törökök is kedvelték, mivel nagyobb volt, mint a korabeli budai fürdők, és forróbb volt a vize. Buda visszafoglalása után a fürdő I. Lipót háziorvosának tulajdonába került, az orvos fia, Wartenbergi Illmer Károly 1718-ban eladta Buda városának. A fürdőt magyarul Sárosfürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom forrásiszap miatt.
Gundel-féle korszerű táplálkozás
1894-ben a Ferenc József híd építésekor a fürdőt lebontották, 1912 és 1918 között épült újra szecessziós stílusban. Az elkészült Gellért fürdő a főváros első luxus kategóriájú létesítménye volt, akkoriban Európa legkorszerűbb gyógyfürdőjének tartották. A fürdőhöz ekkor harminc ágyas kórház is tartozott. A fürdő és szálló egykori tulajdonosai minden lehetőséget megragadtak, hogy az intézmény magas színvonalú technikai, esztétikai minőséget képviseljen, mind kényelemben, mind a gyógykezelések terén. Külön orvosi laboratóriumok működtek itt, és elsőrendűen felszerelt egészségügyi részlegéhez állandó orvosi felügyelet társult. Konyháját a nagy hírű Gundel étterem működtette 1945-ig, külön figyelmet fordítva a korszerű táplálkozási elvek betartására.
Miniszterek gatyában
A második világháború előtt exkluzív vendégkörrel rendelkezett a Gellért gyógyfürdő. Pusztai Sándor, a fürdő úszómestere 1930-1939 között készített fotókat a Gellért prominens vendégeiről. A képeket Miniszterek gatyában címmel mutatták be a fürdő előcsarnokában, majd a Magyar Fotográfusok Házában még 2012-ben. A fotókon fürdőruhában látható például Tolnay Klári, Karinthy Frigyes, gróf Klebelsberg Kunó, Kabos Gyula, vagy éppen ifj. Horthy Miklós.
Mozgatható tetejű medence és csókolózó gyermekek
A fogadócsarnokra merőlegesen helyezkedik el a fürdő uszodája, melynek tetőszerkezet mozgatható. Az úszómedence két oldalán folyosó húzódik, ahonnan kis hajóablakokon keresztül alulról látható a medence vize. Az úszómedence egyik oldalról lépcsőn, a mélyebb részen vízbe nyúló létrán közelíthető meg. A női és férfi termál részleg rendkívül gazdagon díszített, a falakat színes Zsolnay-porcelán díszíti. A férfi termál fürdő bejáratának két oldalán Ligeti Miklós Csókolózó gyermekek című, 1918-as alkotás látható.
Rejtett kamera a férfirészlegben
A kilencvenes évek végén Katarzyna Kozyra lengyel művésznő rejtett kamerákat helyezett el a fürdőben, saját magát pedig férfivá maszkírozta és így vegyült el a férfilátogatók között. A videóinstallációt először 1999-ben mutatták be a velencei biennálén Férfifürdő (Men’s Bathhouse) címmel. A mű egy nyolcszögű építmény külső és belső felületeire vetíti a négy, egyenként 8 perces, a Gellért fürdő férfi részlegében készített kisfilmet. Magyarországon először 2003-ban állíthatta ki a művet, a Ludwig Múzeumban.
(Kiemelt képek: gellertfurdo.hu)