Rengetegszer írtunk már délnyugati szomszédunkról, többször is elmondtuk, hogy csekély mérete ellenére az egyik legjobb természeti adottságú ország Európában. A szlovének élnek is az előnyeikkel, turizmusuk évről-évre egyre jobb számokat produkál. A magyar-szlovén határtól elindulva mutatunk pár helyet, amit akár egy hosszú hétvégébe is bele tudsz sűríteni. Kezdjük egyből az Expano Pavilonnal, ami alig pár kilométerrel a határátlépés után, Muraszombat és az autópálya között található. Az épület pályázat során került Muraszombathoz, eredendően a 2015-ös milánói világkiállítás szlovén helyszíne volt. Iszonyatosan jó interaktív kiállítás mutatja be az ország történelmét és jellegzetességeit (vetítések, virtuális valóság etc., etc., etc.), az előtérben pedig nyitottak egy éttermet, aminek az étlapja merít az összes szlovén régió ízeiből. A tarját például olyan vajpuhára sütik, hogy azzal még egy kisgyerek két első tejfoga is könnyedén elbánna. Mindez nem drágábban, mint egy magyarországi nagyváros jobb bisztrójában.
Ha már arra jársz, Muraszombat apró belvárosát is érdemes megnézned. A Szapáry-kastélyt hatszáz évvel ezelőtt építették, a Wikipedia szerint mai formáját a 18. század első felében történt átépítés után nyerte el. Az épületben található a Muravidéki Múzeum állandó és időszaki kiállításokkal, a kastélyt körülölelő parkban tengernyi fajtájú fa és még egy kisebb tó is található, benne kacsákkal. A parkból kisétálva Muraszombat hatalmas evangélikus templomához jutsz.
Menjünk tovább, de ne túl messzire, következő megállónk a Szerelem szigete, angolul Island of Love, ami december második hetéig remek úticél. Mivel a Mura folyóhoz tartozó szigeten ilyenkor már nincsenek szúnyogok, csípések nélkül lehet kirándulni az erdőben, illetve megnézni a vízimalmot, vagy éppen a régi komppal áthúzatni magunkat a pusztítóan sebes folyón.
A Mura folyó Ausztriában ered, ez a Dráva legnagyobb mellékfolyója, vízfolyása érinti még Magyarországot, Szlovéniát és Horvátországot. Teljes hossza kicsit több, mint 450 kilométer, utolsó harmadán pedig közel 100 kilométeren határfolyó, Horvátország és Magyarország közé például 45 kilométeren „ver éket”, Horvátország és Szlovénia közé pedig 20 kilométeren. Szlovéniának turisztikailag egyébként pont ez az északkeleti régiója számít a legkevésbé felkapottnak, pedig van mit nézni. A sziget területileg Izakovci falvához tartozik, környékén kellemes, szintkülönbségeket mellőző utak kanyarognak az erdőben, a szigeten tűzrakó helyekkel. A kenyeret itt tűzön pirítják, tepertős zsírt kennek rá, és szilvapálinkával öblítik a zsíros falatokat.
Muraszombat környéke kiemelt borvidéke Szlovéniának, többnyire fehérborokat készítenek. A legismertebb völgy Lendavában, a határ mellett található. Érdemes bemenni a pincészetekbe.
Dél felé megyünk tovább. Szlovéniában az utóbbi 15 évben komoly fejlesztések történtek, az országot keresztben átszeli egy autópálya, nagyjából bárhol letérhetsz róla, lesz mit nézni például a Mura környékéhez közeli Maribornál is, vagy éppen Ljubljana, Kranj és Skofja Loka környékén, ahol már-már fantasykönyvekbe illő mondák őrzik a városok történelmét, de most még innen is tovább megyünk, egyenesen Kobaridba, a Soca, avagy az Isonzó völgyébe. A völgy a Júliai-Alpok része, az olasz-szlovén-osztrák hármas határhoz közel. A város felett tengernyi túraút tekereg az erdőben, eszelősen gyönyörű kilátópontokkal a hegyek ormán, és felújított, biztonságosan végigjárható bunkerekkel, melyek lőréseiből szintén lenyűgöző a panoráma. A völgyben az első világháborúban éveken keresztül vívták az isonzói csatákat, ezek emlékéül szolgál az Első Világháborús Emlékmúzeum. A tárlatban fegyverek, térképek, fotók, tengernyi relikvia megtalálható, egy elsötétített szobában pedig interaktív 3 dimenziós domborzati térképen mutatják be a csaták folyását.
A kiállítás egyeseket elszomorít, ők elég jól járnak, ha közvetlen utána ellátogatnak a kobaridi sajtmúzeumba, ahol uszkve fél óra alatt megismerik a környék sajtgyártásának történelmét, és pár óra alatt a termékek ízeit is. A múzeumban van tehénfejő játék, egy hatalmas műanyag tehén tőgyeivel lehet gyakorolni a fejést.
A történelmi kitekintés után még vegyük az irányt Bohinjba, egyenesen a Bohinji-tóhoz, aminek a környékéről egyszer már hosszabb cikkben áradoztunk, most csak annyit jegyzünk meg, hogy ez volt
Agatha Christie kedvenc üdülőhelye, és csak ennyit mondott róla: „Annyira gyönyörű, hogy krimihelyszínnek alkalmatlan, ide egyszerűen képtelenség bármilyen bűntényt, főleg gyilkosságot elképzelni.”
A tó fölött emelkedik Vogel csúcsa, ahol már a telet várják, és készülnek a síszezonra, de amíg nincs hó, addig is érdemes felmenni a kabinossal, és egy kétórás túrával visszaereszkedni a völgybe. Aztán irány haza, de ha még belefér: állj meg Radovljicában, és vegyél mézet, elvégre: a modern méhészet alapjait itt fektette le Anton Jansa.