Eleve imádom Görögországot. Gyerekkorom óta nagyon sokat jártam ott, a gyerekbarát hotelek, szép tengerpartok, finom ételek már a szüleimet is megfogták, így volt szerencsém több görög szigetet is megismerni. A kék összes árnyalata, az éghajlat és a híres görög vendégszeretet engem is elkapott, és azóta el sem engedett.
Nem volt ez másképp ősszel sem, amikor az Aegen Airlines jóvoltából volt szerencsém ismét meglátogatni a legkedvencebb kedvencet, Kréta szigetét. Nagyon örültem a lehetőségnek, hiszen bár kétszer voltam már korábban, még mindig nem láttam minden szegletét. Kréta ugyanis a legnagyobb, görög fennhatóság alá tartozó sziget a maga 8 ezer négyzetkilométerével és 625 ezer lakosával. Ez az egyik legkülönlegesebb is, hiszen bár Európához tartozik, a szigettől délre már ott van Afrika, minek köszönhetően itt a legmagasabb az átlaghőmérséklet.
Eddig mind a két alkalommal nyáron látogattam meg a szigetet, először egy, másodszor két hetet töltöttem ott. Nyáron 40 fokos napi átlaghőmérsékletet mérnek, ezért egy kicsit gondban voltam a pakolásnál, hogy mit vigyek magammal az október végi utazáshoz. A Google megadta a választ: 22-23 fokot írt, ezért leginkább hosszú nadrágot és pólót tettem el, de mint később kiderült, itt nagyot hibáztam: Heraklion városába érve megcsapott a meleg, és tudtam, hogy a nyári ruhákat is el kellett volna pakolni, na de késő bánat.
Fotó: Bencze Vivi
Az első utunk a hotelbe vezetett: a program szerint két szállásunk volt, hiszen a hét első felében a sziget keleti vidékén kirándultunk, és Agia Pelagiában laktunk, aztán pedig a nyugati oldalon, Chaniában szálltunk meg. A Krétán töltött öt nap alatt 13 városba és falucskába jutottunk el, ez intenzív és sűrű menet, érdemes rá több időt hagyni. Mindenesetre a történelemrajongóktól a tengerparton lustálkodókon át az aktív kikapcsolódási lehetőséget keresőkig gyakorlatilag mindenki megtalálja a helyét egy krétái vakáció során. Mutatok is pár helyet.
Knosszosz csodálatos romjai
Romok – mindenki így hívja őket, mégsem a szó szerinti értelmezés ugrik be, ha ezekre az egykor csodálatos épületekre gondolunk. Biztos mindenkinek megvan a labirintus, ahol elhelyezték a bikafejű, embertestű lényt, név szerint Minotauruszt. Mítoszokból aztán bőven akad a görög óvilágban, és 82 éves idegenvezetőnk, Irén szerencsére az összeset ismerte. Minotaurusz labirintusa egyébként már nincs meg, de a knósszoszi palota egyéb maradványai még bőven állnak. A palota a maga idejében egyszerre volt királyi rezidencia és szakrális szertartási központ. Több ezer éves építmény, de ehhez képest nagyon jó állapotban van, ráadásul folyamatosan renoválják. Ősszel, télen és tavasszal, azaz főszezonon kívül nem várnak majd kígyózó sorok, és könnyedén elveszhetsz a történelemmel vastagon átszőtt palota megmaradt részleteiben.
Fotó: Bencze Vivi
A palotából való tárgyak gyűjteményét a Héraklion városában épült kétemeletes Régészeti Múzeumban nézheted meg.
Izgalmas kaland
Nem hangzik túl jól, de hidd el, megéri elmenni a leprások szigetére, vagyis Spinalongára. A 20. század hajnalán ide száműzték az akkor még gyógyíthatatlan kórban szenvedőket, hogy ne fertőzzenek tovább, aztán közel ötven évvel később megtalálták a lepra ellenszerét, és felszabadították a szigetet, azóta lakatlan. A közeli városkákból hajóval, motorcsónakkal lehet megközelíteni, de szervezett utak is vannak. Gyönyörű természeti adottságain kívül az elhagyatott épületek látványa is érdekes. Mint kiderült, esküvőket és keresztelőket is szerveznek itt, hiszen a panoráma ellenállhatatlan, ráadásul ha előre foglalsz időpontot, senki sem zavar.
Fotó: Bencze Vivi
A bizánci kor maradványai
Na jó, még egy kis történelem. Furcsa érdeklődés talán, de odavagyok a régi templomokért, kolostorokért, így abszolút az én ízlésemnek találták ki (na nem szó szerint) az Arkadi-kolostort, ami Kréta épületeinek egyik legszebbje, és évszázadok múltán Arkadi város egyik legszentebb helye lett. Az épület a 16. században épült, a turisták viszont csak az 1900-as évek elején látogathatták először. A szelfiszerelmeseknek mondom, hogy nem csak ezoterikus hely, de brutálisan jó fotóhelyszín is, nagyon ajánlom!
Fotó: Bencze Vivi
Piac, szuvenír, romantikus vacsorák
Chaniáról nagyon sok szépet és jót hallottam, de sajnos egyik eddigi látogatásom alatt sem jutottam el a városba – még szerencse, hogy most sikerült. Egy estét tölthettem ott, így szinte világosban nem is láttam. A vízpart tele van árusokkal, akik szokás szerint a hűtőmágnestől a sörnyitóig mindent árulnak. Úgy mész oda, hogy kell egy-két dolog, aztán kijössz két kiló szuvenírrel, mert hátha jó lesz az még valamire. Nos, ismét tapasztalatból mondom: vettem vagy 20 hűtőmágnest tök feleslegesen, csak azért, mert tukmálták, és nem akartam nemet mondani. Ne essetek ebbe a hibába!
Az éttermekről eddig nem ejtettem szót, de csak azért, mert szerintem gyakorlatilag bárhova beülhetsz, mindenhol hasonló minőségű ételt kapsz, a görögök vendégszeretetével fűszerezve. Ajánlom a tengerparti helyeket, habár kicsit drágábbak, a panoráma miatt abszolút megéri egy kicsit többet fizetni.
Fotó: Bencze Vivi
Készülj fel a legjobbra!
Ha egy kicsit lassítanál, és kevésbé nyüzsgő helyre vágysz, mindenképp látogasd meg Margaritas városát. Azt gondolnám, hogy nem az a tipikus turistamágnes a hely, hiszen nagyon sokat kell menni hozzá, és nem is a tengerpart közelében van, mégis sok külföldivel találkoztunk. Ez egy nyugodt kis település a hegyek között, ahol a helyiek leginkább agyagművességgel és fazekasmesterséggel foglalkoznak. Az idegenvezetőnknek köszönhetően volt szerencsénk ellátogatni egy tradicionális műhelybe is, amelynek a tulajdonosa kisebb bemutatót tartott nekünk.
Fotó: Bencze Vivi
Gasztrotúra a javából
Akár főszezonban, akár szezonon kívül látogatsz Krétára, találni fogsz olyan elfoglaltságot, ami kitölti a hetedet. Ha a gasztronómia és főleg az olívabogyó szerelmese vagy, ez a te szigeted. Krétán nagyjából 30 millió olajfa van, úton-útfélen belebotlasz egy-egy olívafarmba, ahol a helyiek gondoskodnak arról, hogy nagyon jól érezd magad. Imádnak erről beszélni, mint ahogy a kecskesajtkészítéséről is, ami szintén a sziget egyik jellegzetessége.
Fotó: Bencze Vivi
A kék ötven árnyalata
Még hogy ötven! Inkább ezer! A Krétát ölelő tengerek a legkékebbek, amiket valaha láttam. A szigetet északon a Krétai-tenger, délen a Líbiai-tenger határolja. Utunk során ellátogattunk egy olyan turistafaluba, amit csakis hajóval lehet megközelíteni Hóra Sfakion gyönyörű városából. A kis falu neve Loutro, nincs ott semmi a tengerparti éttermeken kívül. Persze vannak olyanok, akik pont erre a nyugalomra vágynak, idegenvezetőnk szerint többnyire az idősebb korosztály foglal itt szállást.
Hogyan juthatsz el a szigetre?
Bár autóval és komppal is megközelítheted, Kréta esetében én a repülőre szavazok. Amennyiben a fapados járatok helyett egy kényelmesebb légitársaságot választanál, az Aegean Airlines járatai repülnek a szigetre, a gépeken a fedélzeti ellátás ingyenes. Nyáron, főszezonban hetente négy, télen pedig három járattal repülnek Budapest és Athén között, ahonnan 30 görög városba lehet eljutni.
Nyitókép: iStock
