Sóstó Természetvédelmi Terület
Egy kisgyerekes család nem is kívánhatna jobb programot. Mert mit akar egy gyerek? Futkározni, játszóterezni, nassolni és valami izgalmasat csinálni. Lehetőleg ezeket váltogatni egész nap. Erre jó az a húszezer négyzetméternyi zöld terület, amihez még csak ki sem kell mozdulni a városból, hiszen a Sóstó Székesfehérvár belterületén, a város déli részén fekszik. Értékes természetvédelmi területről van szó sétautakkal, tanösvénnyel, pihenő- és játszótérrel valamint látogatóközponttal. A növényeket és az állatvilágot a valóságban és interaktív formában is megfigyelhetjük. Még madárlesen is részt vehetünk!
Ha szerdán érkezünk, akkor másfél órás, vezetett ÖkoTúrán vehetünk részt a tanösvényen. Gazdag kis szeglete ez a természetnek, ahol sokféle élőhelytípus megfigyelhető; számos védett és fokozottan védett faj érzi jól magát itt. Nagy kincs például a gyurgyalag és a kék vércse, melyek itt fészkelnek. De van itt cigányréce, kis kócsag, rétihéja és gólyatöcs, a hüllők közül előfordul a barna ásóbéka vagy a vöröshasú unka. Olyan nagy emlősök is megjelennek itt, mint az őz, a szarvas vagy a vaddisznó.
Ugye, hogy pont úgy hangzik, mint ahol nem csak pár órát, de akár egy egész napot el lehet tölteni?
Fehérvárcsurgói Károlyi Kastély
Öröm, ha az ember szépen felújított kastélyt lát, amivel egyáltalán nem vagyunk elkényeztetve. A fehérvárcsurgói igazán szép darab, és mint a kastélyok általában, izgalmas lenyomata a múlt századok történelmének.
Minden még 1834-ben kezdődött, amikor a Bakony és a Vértes közötti árokban csupán maga a birtok terült el egy jóval kisebb, barokk kastéllyal. Ezt vásárolta meg a Károlyi család, majd bővíttette ki, építtette át klasszicista stílusúvá (a munkába Ybl Miklós is részt vett). Innen tehát az U alak és a határozott, letisztult vonalak, az elegancia. A legszebb pont talán a csipketerasz, amely a légies, öntöttvas szalagdíszről kapta a nevét. De látványos a nemrégiben felújított, 50 hektáros park is a tóval, szökőkúttal, ősfákkal. Nem csoda, hogy sokan tartják itt az esküvőjüket…
A kastélyok klasszikus kori történeténél csak az államosítás utáni események szoktak érdekesebbek lenni. A fehérvárcsurgói épület is a szokásos karriert járta be a II. világháború után. Először a Fővárosi Gázművek dolgozói üdültek itt, majd díszlete lett egy ismert epizódnak: 1949-ben görög menekült gyerekeket szállásoltak el itt. Az ötvenes években pedig – természetesen – állami nevelőotthonként működött egészen 1979-ig.
Ma étterem és szálloda is működik a száz szobás ingatlanban, amelyet a Károlyi József Alapítvány üzemeltet. Gyakran rendeznek itt kulturális programokat, de idegenvezetéssel bármikor megnézhetjük a történeti tárlatot. Szintén egy olyan program, amit a felnőttek és a gyerekek is élvezni szoktak, a legkisebbeknek pedig beígérhetünk egy játszóterezést a végére: a faluban helyes kis parkot találunk.
Tác-Gorsium Régészeti Park
Ha azt mondtuk, hogy a fehérvárcsurgói kastélyban megelevenedik a történelem, Székesfehérvártól mindössze 12 kilométerre már igazi időutazáson vehetünk részt. Itt található ugyanis Tác község, azon belül pedig az ország legnagyobb római kori szabadtéri múzeuma, Gorsium.
Az 1930-as években még szántóföld volt itt, de csak addig, amíg egy kút be nem szakadt. Nyomán a múlt hatalmas darabja bukkant elő: a rómaiak katonai táborának és 2. századi városának nyomai. A székhely akkor épült, amikor a rómaiak meghódították a Dunántúl keleti felét. Ami ma látszik belőle: városfalak, fórum, szentélyek, csarnokok és templomok maradványai. Hihetetlen, de bármilyen gazdag is a lelet, ez még mindig csak hét százaléka az egykori településnek…
Ez tehát a Duna-vidék legnagyobb régészeti parkjának története – kétezer év kultúráját őrzi. Az udvaron mindazokat a kőemlékeket és sírköveket helyezték el, amelyek előkerültek a csaknem ötven ásatás során. A fontosabb leleteket állandó kiállításon nézhetjük meg (és persze mutathatjuk meg gyerekeinknek), de időről-időre többféle római kori programot is szerveznek a múzeum területén. A kicsik biztosan élvezni fogják, hiszen mégiscsak érdekesebb itt, a helyszínen beleélni magukat abba, hogyan éltek itt az őseink, mint a történelemkönyvekben olvasni róla.
Biciklivel a Velencei-tó körül
Amióta léteznek tavak és biciklik, az emberek az utóbbival körbe akarják járni az előbbit. Érthető ez, hiszen mégiscsak érdekesebb úgy tekerni, ha van valamiféle kitűzött cél, valamilyen szervezőerő – nem csak úgy megyünk bele a vak világba. A gyerekek különösen szeretik a “küldetéseket”. Próbáljuk csak ki: szívesebben velünk tartanak, ha a Velencei-tavi körtúrát afféle játékos teljesítménytúrává alakítjuk. Például térképet szerkesztünk nekik, feladatokat és állomáshelyeket jelölünk ki, ahol akár pontokat, matricákat is gyűjthetnek. Ez a helyszín ideális egy ilyen családi akciónapra, hiszen összesen 30 kilométerről, vagyis egy legfeljebb három és fél órás útról beszélünk.
Kicsikkel is kényelmes megjárni, hiszen egy rövid szakasz kivételével kerékpárúton tekerhetünk, emelkedők pedig szinte alig vannak. Vihetjük még a nagymamáékat is!
Amivel még fokozható a túratársak elkötelezettsége: lángos, palacsinta, sült hekk – hiszen fürdőhelyen vagyunk. Magáról a strandokról nem beszélve! A legjobb, ha a túrát egy hűsítő csobbanással zárjuk le.
Na, de kezdjük az elején! Persze felmerül mindjárt a kérdés: hol is az eleje? Bárhol, természetesen. De ha vonattal érkezünk, akkor érdemes Velencét, Gárdonyt vagy Agárdot választani, ha autóval jövünk, akkor mindegy, hol ülünk át nyeregbe. A profik azt ajánlják, haladjunk az óramutató járásával megegyező irányban, így az autóforgalom sehol nem zavar majd bele a lejtőkbe. Milyen praktikus, igaz?
Ám még ezen is lazíthatunk akkor, ha megmaradunk egy déli parti túránál: szép, aszfaltozott utak sokszor a víz közelében. Mindenki élvezni fogja, főként kellemes, beszélgetős tempóban.
És akkor nézzük a megállókat! Gárdony, Agárd, Dinnyés, Pákozd: látnivaló van bőven – a fodrozódó vízen kívül is. Gárdonyban találjuk például Hermann Zsolt Áldozat című bronzszobrát és Tóth Attila akácfából faragott két kopjafáját az 1956-os forradalom mártírjainak tiszteletére. Agárdon a nagy magyar író, Gárdonyi Géza szülőházában életének legfőbb állomásait tekinthetjük át. Napló, legszebb kiadások, eredeti tárgyak – ahogy az az emlékházakban lenni szokott. A gyerekeknek külön öröm, ha sikerül megfejteniük Gárdonyi titkosírását…
Itt készült el kilenc évvel ezelőtt az Egri vár kicsinyített, rönkvár másolata. Akinek az Egri csillagok kötelező olvasmány, annak íme mellé a kötelező látnivaló! Maga a „gárdonyi várkapitány” kalauzol végig minket a váron, a kazamatarendszeren, ahol kicsit mindenki várvédő vitéznek képzelheti magát.
Agárdon egész más élmények várnak: egy magán kaktuszgyűjtemény, ahol még tanácsokat is kaphatunk saját növényeink gondozásához. Sőt, átültetni is segítenek kis, szúrós kedvenceinket!
Dinnyés szomorú emléket őriz: itt találták holtan Sarvajcz Lajos tóbírót 1928-ban. Az utókor neki emelt keresztet a nádas partján. Ott, ahol egy vadászbaleset után megtalálták.
Ugyancsak Dinnyésen találjuk azt a várparkot, amely harmincöt vár makettjét mutatja be eredeti tájolással, eredeti anyagukból, fából és kőből készítve. Az épületeket övező sétány Nagy-Magyarország formájú, vagyis azok így „eredeti” helyükön körbejárhatók. Az itt található emlékoszlopokat pedig egy-egy magyar királynak, kormányzónak, fejedelemnek szentelték. A gyerekeknek egészen biztosan tetszeni fog!
Pákozd látványosságai szintén a magyar történelemhez visznek közelebb. Itt látható a 100 tonna betonból készült, 12,5 méteres Miskahuszár szobor. Ott, ahol a mondák szerint Jellasics horvát bán és császári-királyi táborszernagy is állt 1848 szeptemberében. Az egyedülálló alkotás a magyar katona hősiességét hivatott megörökíteni. A hadtörténelmünket az innentől napjainkig bemutató emlékpark, a KEMPP is itt található. Különböző korosztályoknak szóló honvédelmi, hadtörténelmi programok, vetélkedők, versengések, akadályversenyek zajlanak itt, de van itt I. világháborús emlékkiállítás és II. világháborús lövészárok is a pákozd-sukorói csata emlékhelyén túl – hogy senki ne unatkozzon.