„Hamu hullik ránk itt Athénban”
– mondta Eleni Myrivili, Athén fenntarthatóságának vezető tanácsadója a Guardian riportjában, amit a jelenleg is zajló görög erdőtüzek kapcsán jegyez a patinás brit újság. A legfrissebb hírek szerint a görög tűzoltóság az ország több pontján továbbra is elkeseredetten küzd a lángokkal: Évia szigetén, valamint a Peloponnészoszi-félsziget déli részén, az ókori Spárta területén épült Szpárti város környékén, és a félsziget nyugati részén, Pirgosztól keletre.
Az MTI szerint a tüzek hatására veszélyesen rossz minőségű és csaknem elviselhetetlen a levegő a görög fővárosban, Athénban is. A hatóságok fölszólították a lakosokat, hogy tartsák zárva az ablakokat, és lehetőleg ne menjenek ki a szabadba.
A legnagyobb baj Évia szigetén van, ahol már több mint egy hete próbálják megfékezni a lángokat: eddig öt település elpusztult, és több ezer ember kényszerült elmenekülni az otthonából.
Limni lakóit menekítik ki a görög Evia szigetről, miután elérte a tűzvész a partot és a házaikat, 2021. augusztus 6-án (Fotó: STR/NurPhoto via Getty Images)
Az elmúlt tíz nap alatt 56 ezer hektárnyi terület égett le az európai erdőtűz-információs rendszer (EFFIS) adatai szerint, ami a szokásos károknak több mint harmincszorosa. A helyszínen apokaliptikus állapotok uralkodnak, a tűzoltók több fronton is próbálják oltani a tüzet, de az erős szél miatt a lángok tovább terjedtek, és egy tűzoltó helikoptert is elvesztettek.
„Olyan, mint egy horrorfilmben. De ez most nem film, hanem a valóság, ezt a horrort éltük át az elmúlt egy hétben – mondta egy 38 éves terhes nő a Reutersnek, miközben a szigetről evakuálták. A sziget északi részén található Istiaia polgármestere hétvégi sajtótájékoztatóján elkeseredetten arról beszélt, hogy
már túl késő, a terület megsemmisült.
De nemcsak Görögországban szó szerint pokoli a helyzet, hanem szerte a világon erdő- és bozóttüzekkel küzdenek a helyi lakosok és tűzoltók.
- Tombol az erdőtűz Montenegróban, a hőség miatt a korábban eloltott tüzek közül több ismét kiújult, a lángok már a lakóházak felé terjednek a fővárosban. Az elmúlt 15 évben Montenegróban 1007 nagyobb erdőtűz volt, amelyek során 15 300 hektárnyi terület égett le, és mintegy 500 000 m3 fa károsodott vagy semmisült meg.
- Két hete erdőtüzek pusztítanak Észak-Macedóniában és Törökországban is. A dél-nyugati partszakaszon, Mugla tartományában falvakat és szállodákat kellett kiüríteni a tűzvész miatt, sokakat a tengeren keresztül menekítettek ki. Az adatok szerint 1600 négyzetkilométernyi erdő égett le Törökország mediterrán régiójában 2021 júliusában és augusztusában, így az ország történetének eddigi legrosszabb erdőtűz-szezonján van túl. 2021. július 28-án az Antalya tartománybeli Manavgatban bukkantak fel az első tüzek, itt a hőmérséklet 37 °C körül volt. 2021. augusztus 9-én még mindig két tűz égett, mindkettő Muğla városában. A tüzek egy nagyobb erdőtűz-sorozat részei, beleértve az olaszországi és görögországi tüzeket is, amelyek a klímaváltozás okozta hőhullámból erednek.
- Olaszország déli részén, mint Szardíniában és Szicíliában hatalmas pusztításokat okoztak a bozóttüzek, és sajnos úgy néz ki, hogy a tűzvész folytatódni fog, ugyanis az előrejelzések szerint a héten akár 45 °C fölé is emelkedhet a hőmérséklet.
- Európától távolabb, Szibériában is kemény a helyzet, újabb falvakat kellett kiüríteni. Jakutföldön a hadsereget is bevetették, hogy segítsen az erdőtüzek megfékezésében. A hatóságok szerint a térségben az elmúlt évszázad legszárazabb nyara zajlik, ráadásul az erős szél miatt gyorsan terjednek a lángok, már több mint 1,5 millió hektárnyi területet perzselt föl a tűz. Az egyre szárazabb nyarak a falusiak szerint a környező erdőket és mezőket parázsfészekké változtatták.
És a nyár még nem ért véget, sőt, a klímatudósok szerint a közeljövőben még súlyosabbá válhatnak a mediterrán országokat sújtó erdőtüzek. Az európai erdőtűzinfó (EFFIS) kutatói szerint az idén kétszer–ötször több az erdőtűz, mint a 2008–2020 közötti időszakban.
Tűzoltók és önkéntesek küzdenek a lángokkal Glatsonában, a görög Evia szigeten (Fotó: ANGELOS TZORTZINIS / AFP)
Megsülünk a saját magunk készített „hőkupola” alatt?
A tudósok az úgynevezett „hőkupolával” magyarázzák az elszaporodó tüzeket. Ez nem más mint egy magas nyomású „buborék”, amely fedőként funkcionálva, egy bizonyos területre koncentrálja a meleget azzal, hogy napokig vagy akár hetekig megmarad egy helyben. A forró levegő először felfelé terjed ki, de a magas légnyomás miatt nem tud elszökni, ezért lefelé szorul, miközben még több hőt ejt csapdába. A folyamatot erősíti, hogy a talaj is elveszíti a nedvességét és kezd felmelegedni, ideális körülményeket teremtve a tűznek. Az amerikai Légkör- és Óceánkutató Hivatal (NOAA) tudósai arra jutottak, hogy az idei hőkupolák fő kiváltó oka az volt, hogy télen egyes térségekben radikálisan megnőtt az óceán hőmérséklete, míg máshol hideg maradt a víz. Ez pedig felfokozta a szeleket, amelyek a szárazföld felé vitték a meleg levegőt. A Sky News szerint a hőkupola hatására egyes dél-európai térségekben az idén 40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, ami táptalaja a bozót/erdőtüzeknek.
Hőség, a szárazság és az erős szelek, kevés csapadék – ezek voltak jellemzők az elmúlt hónapokra, a szélsőségesebb időjárási viszonyok miatt az erdőtüzek Európa más részein is gondokat okozhatnak majd.
A klímakutatók szerint a jövőben több száraz növényzetre, és magasabb átlaghőmérsékletre kell számítani, amelyek ideálisak a tüzek számára. Az ENSZ alá tartozó Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb jelentése is igen sötét képet fest, már ami a jövőt illeti, ugyanis az adatok tükrében várható, hogy a következő 20-30 évben gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események.
A helyzet valószínűleg az eddigieknél is rosszabb lesz
Pedig – és maradva csak a tűzvészeknél – az utóbbi években már így is erős betekintést kaptunk arra, milyen az, amikor az ember szinte tehetetlenné válik az elemi erőkkel szemben. Emlékezzünk csak a 2019-es évre, amikor többek között égett az Amazonas menti esőerdő. Jair Bolsonaro elnök hivatalba lépése óta már több mint 72 ezer tüzet észleltek az országban, jóval többet, mint az előző években, amit a környezetvédők azzal kötöttek össze, hogy Bolsonaro bátorítja a farmereket az erdőirtásra.
2019 végén ütött ki Ausztrália legnagyobb bozóttüze is, amellyel hónapokig küzdöttek a helyi erők. 2020 januárjában már az egész világ az figyelte, ahogy egy Magyarországnál nagyobb, bő 97 ezer négyzetkilométeres terület lángol a szigetországban. A terjedő tüzeket csak 2020. március 4-re sikerült elfojtani. A tűzvész hatalmas pusztítást hagyott maga mögött: 451 halálesetről számoltak be, ezekből 34-et közvetlenül a tűz, 417 esetet pedig a belélegzett füst okozott. Emellett elpusztult nagyjából egymilliárd állat és közel tízezer épület is, ez utóbbiak közül 3500 lakóház volt.
Látva a pusztítást és a károkat, érthető, hogy a klímakutatók, tudósok (már jó ideje) kétségbeesetten kongatják a vészharangot, azt követelve a döntéshozóktól, hogy tegyenek hatékony lépéseket. A megfelelő intézkedésekkel ugyanis lassíthatnánk a jelenleg vészes ütemben zajló globális felmelegedést, melynek hatásai kivétel nélkül a világ összes régióját érintik. Az IPCC jelentése arra figyelmeztet, hogy a bolygó klímájának sorsa az emberek kezében van, mindemellett azt is hangsúlyozzák, hogy vannak visszafordíthatatlan változások, például az óceánok felmelegedése vagy a jégtakarók olvadása – de ezek mértékét is lehetne csökkenteni a gyors, hatékony lépésekkel.