Nagy a baj, rohamosan gyengülnek a Föld életjelei – figyelmeztet 10 ezer tudós

A Föld életjeleinek tekintett 31 mutatóból 18 rekordszinten áll, figyelmeztetnek a tudósok.

S. Z.

2021. Július 29.

A Föld „életjeleinek” gyengülésére figyelmeztet szerdán a BioScience című szaklapban megjelent cikkben a világ több mint 10 ezer vezető kutatója.

A tudósok két évvel ezelőtt szólították fel a világ kormányait: nyilvánítsák ki, hogy globális klímavészhelyzet alakult ki. Ám most úgy látják, hogy a világ országainak vezetői kudarcot vallottak abban, hogy a probléma okával, a bolygó kizsákmányolásával foglalkozzanak. Kiemelik, hogy

példa nélküli módon megemelkedett a klímaváltozáshoz köthető katasztrófák száma, kezdve a tikkasztó hőhullámoktól, az áradásokon és ciklonokon át a tűzvészekig.

A Föld életjeleinek tekintett 31 mutatóból 18 rekordszinten áll:

ezek között szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátása, a gleccserek vastagsága és az erdőirtás;
bár a koronavírus-járvány miatt az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkent, a szén-dioxid és a metán szintje 2021-re rekordot döntött;
a 15 évvel ezelőtti szinthez képest 31 százalékkal gyorsult a gleccserek olvadása;
2020-ban rekordmértékben csökkent a brazíliai őserdők mérete, ami miatt az ottani esőerdő a szén-dioxid megkötése helyett nettó széndioxid-kibocsátó lett.

A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy négymilliárd haszonállat él a bolygón, főleg marhák és birkák, és össztömegük immár meghaladja az összes ember és vadon élő állat össztömegét.

A globális szárazföldi hőmérséklet változása az 1951. január – 1980. december közötti átlaghoz viszonyítva. A kék hidegebb, a piros melegebb évet jelöl, a szín erőssége pedig az eltérés mértékét mutatja

A cikk szerzői szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy vészesen közelít, de lehet, hogy már túl is léptük azt a pontot, amely után drámai és helyrehozhatatlan klímaváltozásra kell számítani. Például évszázadokra felolvadhat Grönland és az Antarktisz jégtakarója. Visszafordíthatatlan lehet a melegedés miatt veszélyeztetett korallzátonyok helyzete is, amelyektől félmilliárd ember függ.

A tudósok gyors és radikális lépéseket sürgetnek; fel kell számolni a fosszilis energiahordozók felhasználását, mérsékelni kell a szennyezést, helyre kell állítani az ökoszisztémákat, növényi alapú étrendre kell áttérni, szakítani kell a jelenlegi növekedési modellekkel és stabilizálni kell a bolygó népességét.

(MTI)

(Kiemelt kép: Pexels/Markus Spiske)