Pusztító tűzvészek a világban: megsülünk a saját magunk készített „hőkupola” alatt?

Már egy hete próbálják megfékezni a lángokat a görög Évia szigetén, Törökországból sokkoló képek érkeznek a menekültekről. Lángban áll Olaszország déli része, és Szibériában is hatalmas tüzekkel küzdenek a helyiek. A klímakutatók azt mondják, lesz ez még rosszabb is.

Farkas E. Lina

2021. Augusztus 11.

„Hamu hullik ránk itt Athénban”

– mondta Eleni Myrivili, Athén fenntarthatóságának vezető tanácsadója a Guardian riportjában, amit a jelenleg is zajló görög erdőtüzek kapcsán jegyez a patinás brit újság. A legfrissebb hírek szerint a görög tűzoltóság az ország több pontján továbbra is elkeseredetten küzd a lángokkal: Évia szigetén, valamint a Peloponnészoszi-félsziget déli részén, az ókori Spárta területén épült Szpárti város környékén, és a félsziget nyugati részén, Pirgosztól keletre.

Az MTI szerint a tüzek hatására veszélyesen rossz minőségű és csaknem elviselhetetlen a levegő a görög fővárosban, Athénban is. A hatóságok fölszólították a lakosokat, hogy tartsák zárva az ablakokat, és lehetőleg ne menjenek ki a szabadba.

A legnagyobb baj Évia szigetén van, ahol már több mint egy hete próbálják megfékezni a lángokat: eddig öt település elpusztult, és több ezer ember kényszerült elmenekülni az otthonából.

Limni lakóit menekítik ki a görög Evia szigetről, miután elérte a tűzvész a partot és a házaikat, 2021. augusztus 6-án (Fotó: STR/NurPhoto via Getty Images)

Az elmúlt tíz nap alatt 56 ezer hektárnyi terület égett le az európai erdőtűz-információs rendszer (EFFIS) adatai szerint, ami a szokásos károknak több mint harmincszorosa. A helyszínen apokaliptikus állapotok uralkodnak, a tűzoltók több fronton is próbálják oltani a tüzet, de az erős szél miatt a lángok tovább terjedtek, és egy tűzoltó helikoptert is elvesztettek.

„Olyan, mint egy horrorfilmben. De ez most nem film, hanem a valóság, ezt a horrort éltük át az elmúlt egy hétben – mondta egy 38 éves terhes nő a Reutersnek, miközben a szigetről evakuálták. A sziget északi részén található Istiaia polgármestere hétvégi sajtótájékoztatóján elkeseredetten arról beszélt, hogy

már túl késő, a terület megsemmisült.

De nemcsak Görögországban szó szerint pokoli a helyzet, hanem szerte a világon erdő- és bozóttüzekkel küzdenek a helyi lakosok és tűzoltók.

Tombol az erdőtűz Montenegróban, a hőség miatt a korábban eloltott tüzek közül több ismét kiújult, a lángok már a lakóházak felé terjednek a fővárosban. Az elmúlt 15 évben Montenegróban 1007 nagyobb erdőtűz volt, amelyek során 15 300 hektárnyi terület égett le, és mintegy 500 000 m3 fa károsodott vagy semmisült meg.
Két hete erdőtüzek pusztítanak Észak-Macedóniában és Törökországban is. A dél-nyugati partszakaszon, Mugla tartományában falvakat és szállodákat kellett kiüríteni a tűzvész miatt, sokakat a tengeren keresztül menekítettek ki. Az adatok szerint 1600 négyzetkilométernyi erdő égett le Törökország mediterrán régiójában 2021 júliusában és augusztusában, így az ország történetének eddigi legrosszabb erdőtűz-szezonján van túl. 2021. július 28-án az Antalya tartománybeli Manavgatban bukkantak fel az első tüzek, itt a hőmérséklet 37 °C körül volt. 2021. augusztus 9-én még mindig két tűz égett, mindkettő Muğla városában. A tüzek egy nagyobb erdőtűz-sorozat részei, beleértve az olaszországi és görögországi tüzeket is, amelyek a klímaváltozás okozta hőhullámból erednek.
Olaszország déli részén, mint Szardíniában és Szicíliában hatalmas pusztításokat okoztak a bozóttüzek, és sajnos úgy néz ki, hogy a tűzvész folytatódni fog, ugyanis az előrejelzések szerint a héten akár 45 °C fölé is emelkedhet a hőmérséklet.
Európától távolabb, Szibériában is kemény a helyzet, újabb falvakat kellett kiüríteni. Jakutföldön a hadsereget is bevetették, hogy segítsen az erdőtüzek megfékezésében. A hatóságok szerint a térségben az elmúlt évszázad legszárazabb nyara zajlik, ráadásul az erős szél miatt gyorsan terjednek a lángok, már több mint 1,5 millió hektárnyi területet perzselt föl a tűz. Az egyre szárazabb nyarak a falusiak szerint a környező erdőket és mezőket parázsfészekké változtatták.

És a nyár még nem ért véget, sőt, a klímatudósok szerint a közeljövőben még súlyosabbá válhatnak a mediterrán országokat sújtó erdőtüzek. Az európai erdőtűzinfó (EFFIS) kutatói szerint az idén kétszer–ötször több az erdőtűz, mint a 2008–2020 közötti időszakban.

Tűzoltók és önkéntesek küzdenek a lángokkal Glatsonában, a görög Evia szigeten (Fotó: ANGELOS TZORTZINIS / AFP)

Megsülünk a saját magunk készített „hőkupola” alatt?

A tudósok az úgynevezett „hőkupolával” magyarázzák az elszaporodó tüzeket. Ez nem más mint egy magas nyomású „buborék”, amely fedőként funkcionálva, egy bizonyos területre koncentrálja a meleget azzal, hogy napokig vagy akár hetekig megmarad egy helyben. A forró levegő először felfelé terjed ki, de a magas légnyomás miatt nem tud elszökni, ezért lefelé szorul, miközben még több hőt ejt csapdába. A folyamatot erősíti, hogy a talaj is elveszíti a nedvességét és kezd felmelegedni, ideális körülményeket teremtve a tűznek. Az amerikai Légkör- és Óceánkutató Hivatal (NOAA) tudósai arra jutottak, hogy az idei hőkupolák fő kiváltó oka az volt, hogy télen egyes térségekben radikálisan megnőtt az óceán hőmérséklete, míg máshol hideg maradt a víz. Ez pedig felfokozta a szeleket, amelyek a szárazföld felé vitték a meleg levegőt. A Sky News szerint a hőkupola hatására egyes dél-európai térségekben az idén 40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, ami táptalaja a bozót/erdőtüzeknek.

Hőség, a szárazság és az erős szelek, kevés csapadék – ezek voltak jellemzők az elmúlt hónapokra, a szélsőségesebb időjárási viszonyok miatt az erdőtüzek Európa más részein is gondokat okozhatnak majd.

A klímakutatók szerint a jövőben több száraz növényzetre, és magasabb átlaghőmérsékletre kell számítani, amelyek ideálisak a tüzek számára. Az ENSZ alá tartozó Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb jelentése is igen sötét képet fest, már ami a jövőt illeti, ugyanis az adatok tükrében várható, hogy a következő 20-30 évben gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események.

A helyzet valószínűleg az eddigieknél is rosszabb lesz

Pedig – és maradva csak a tűzvészeknél – az utóbbi években már így is erős betekintést kaptunk arra, milyen az, amikor az ember szinte tehetetlenné válik az elemi erőkkel szemben. Emlékezzünk csak a 2019-es évre, amikor többek között égett az Amazonas menti esőerdő. Jair Bolsonaro elnök hivatalba lépése óta már több mint 72 ezer tüzet észleltek az országban, jóval többet, mint az előző években, amit a környezetvédők azzal kötöttek össze, hogy Bolsonaro bátorítja a farmereket az erdőirtásra.

2019 végén ütött ki Ausztrália legnagyobb bozóttüze is, amellyel hónapokig küzdöttek a helyi erők. 2020 januárjában már az egész világ az figyelte, ahogy egy Magyarországnál nagyobb, bő 97 ezer négyzetkilométeres terület lángol a szigetországban. A terjedő tüzeket csak 2020. március 4-re sikerült elfojtani. A tűzvész hatalmas pusztítást hagyott maga mögött: 451 halálesetről számoltak be, ezekből 34-et közvetlenül a tűz, 417 esetet pedig a belélegzett füst okozott. Emellett elpusztult nagyjából egymilliárd állat és közel tízezer épület is, ez utóbbiak közül 3500 lakóház volt.

Látva a pusztítást és a károkat, érthető, hogy a klímakutatók, tudósok (már jó ideje) kétségbeesetten kongatják a vészharangot, azt követelve a döntéshozóktól, hogy tegyenek hatékony lépéseket. A megfelelő intézkedésekkel ugyanis lassíthatnánk a jelenleg vészes ütemben zajló globális felmelegedést, melynek hatásai kivétel nélkül a világ összes régióját érintik. Az IPCC jelentése arra figyelmeztet, hogy a bolygó klímájának sorsa az emberek kezében van, mindemellett azt is hangsúlyozzák, hogy vannak visszafordíthatatlan változások, például az óceánok felmelegedése vagy a jégtakarók olvadása – de ezek mértékét is lehetne csökkenteni a gyors, hatékony lépésekkel.