Néhány évtizeddel ezelőtt még több százan lakták ezeket a magyar településeket, ma már azonban csak omladozó házak, korhadó gerendák, törött gyerekjátékok emlékeztetnek arra, hogy egykor itt emberek éltek.
Nagyecsér
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőnagymihálytól alig néhány kilométerre található Nagyecsér. Bár már a népvándorlás korából is találtak itt sírokat a régészek, a település a 20. század elején népesült be, miután a Mezőnagymihályhoz tartozó egyik nagybirtokot felparcellázva árusítani kezdték. Nagyjából 20-30 ház épült fel itt, a lakosság elsősorban mezőgazdasági munkákkal, illetve állattartással foglalkozott. A település virágzó tanyaközpont lett, fénykorában szatócsüzlet, két kovácsműhely, cipészműhely, illetve kocsma is működött itt. A 1930-as vége felé mintegy 700 fő lakta, ekkoriban iskola és templom is volt a településen. Az 1950-es évektől fokozatosan elnéptelenedett, mivel az idősek kihaltak, a fiatalok pedig elköltöztek a faluból, ráadásul a Mezőnagymihály és Nagyecsér közti műút sem készült el soha, 2001-re már csak 7 lakosa volt, 2016-ban pedig mindössze egyetlen ember lakta.
Nagygéc
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagygéc egykor önálló falu volt, Csengersimától 2 kilométerre. A falut már 1280-ban említik és egészen 1970-ig lakták, abban az évben szám szerint 706 fő. 1970. május 13-án azonban hatalmas árvíz pusztított a faluban, melyben az épületek jelentős része súlyosan megrongálódott. Ezt követően az újjáépítést árvízvédelmi okokból nem engedélyezték a hatóságok. Az egykori lakosok közül mindössze 22-en tartottak ki és maradtak a faluban még egy évtizeddel később is, majd fokozatosan szinte teljesen elnéptelenedett. 1981-ben a falut Csengersimához csatolták. Az egykori református templom ma is megállója a Középkori Templomok Útjának. A településnek a Kormorán együttes In memoriam Nagygéc című lemezével állított emléket.
Iharkút
A Veszprém megyei Iharkút ma közigazgatásilag Bakonyjákó külterülete, egykor azonban ez is önálló település volt. Már az Árpád-korban is lakták, a török időkben aztán elnéptelenedett. Az Esterházy család aztán svábokkal telepítette be, akik erdei munkákból éltek. A második világháborút követően a német ajkú lakosságot kitelepítették, így a község lélekszáma jelentősen megcsappant. A maradék lakosság jó része is elvándorolt a jobb munkalehetőségek reményében. 1960-ra már csak 150-en laktak itt. 1979-ben aztán elkezdték kitermelni a falu alatt található bauxitvagyont, emiatt a még megmaradt lakosokat is közeli településekre költöztették át, a házakat lebontották és még a temetőt is áthelyezték. 1981-re a település önállóságát is megszüntették, a terület gyakorlatilag egy bauxitbányává alakult át. Ma már az egykori bánya épületei is elhagyatottan, romokban állnak. Az egykori lakosok, illetve leszármazottaik néhány éve létrehozták az Iharkút Emlékparkot. Még a bányászat idejében kerültek hazánkba az első dinoszaurusz testfosszíliák, később a régészek egy teljes szárazföldi gerinces faunát is feltártak. A lelőhely Magyarországon egyedülálló.
