nlc.hu
Utazás
Városok, amiket határok választanak ketté

Belépsz az amerikai ajtón és egy kanadai kertbe lépsz ki – hogy lehet ez?

Világszerte több olyan falu és város is van, amit országhatárok választanak ketté. Ezekből mutatunk most be többet.

Baarle — Belgium és Hollandia

Téglaházak, rendezett utcák; Baarle első pillantásra nem különbözik a többi várostól, amelyekkel a Belgium és Hollandia határán találkozni. De Baarle különleges, máshol nem nagyon lehet megoldani, hogy valaki kényelmesen leüljön egy karosszékbe, hogy a határ túloldalán lévő televíziót nézze, vagy hogy a feleség úgy feküdjön be a hitvesi ágyba, hogy egy másik országban fekszik mint a férje. Hogy lehet ez? Úgy, hogy a belga-holland határ, amit fehér keresztekkel jeleznek pont a városon fut át.  És hogy történhetett ez? Miután Belgium 1830-ban kikiáltotta függetlenségét, nyilván fontos volt kijelölni az országhatárt, a földmérők pedig lépésről lépésre haladtak, ám odaértek a városhoz, úgy döntöttek, hogy majd később döntenek arról, hol húzódjon a határvonal. Végül több mint 150 évet kellett várni arra, hogy megszülessen a megoldás, 1995-ben létrejött két település, a Belgiumhoz tartozó Baarle Hertog és a Hollandiához tartozó Baarlae Nassau, írja a DW.

Biciklisek tekernek át a belga-holland határon.

Biciklisek tekernek át a belga-holland határon (Fotó: Thierry Monasse/Getty Images)

Persze azért ez a döntés is okozott bonyodalmakat, az állandó viták elkerülése érdekében végül megegyezés született arról, hogy a házak lakóinak nemzetiségét a bejárati ajtó elhelyezkedése határozza meg. Igen ám, de például volt egy 68 éves hölgy, belga állampolgárként élt a városban, de a tisztviselők felhívták a figyelmet, hogy az ajtaja holland területre esik, így ő most már holland állampolgár, végül egy kis átalakítással sikerült megtartania állampolgárságát. A városban egyébként sok mindenből kettő van, például polgármesterből és önkormányzatból is, és emiatt létre kellett hozni egy bizottságot, ami koordinálja a munkát. Az olyan kérdések, mint hogy milyen utcákat aszfaltoznak, ki milyen gyepet gondoz, vagy ki szedi össze a szemetet, és ki fizet mindezekért, csak néhány a problémák közül, amelyekre a kettős város közigazgatásának gyakran nagyon különleges megoldásokat kell találnia.

Pettigo – Észak-Írország és Írország

A kis falu, amin a Termon folyó folyik keresztül, részben Írországhoz, részben Észak-Írországhoz tartozik. A falu észak-írországi részét hivatalosan Tullyhommonnak hívják, de a helyiek High Streetként ismerik, mivel a falu többi része fölött magasodik a hegyoldalban.  Az 1700-as évek végéig a területet egyébként An Tearmann néven ismerték, ami menedékhelyet jelent, az ír (Paiteagó) és angol (Pettigo) elnevezés a latin protectio (védelem) szóból ered, amely az An Tearmann fordítása. Az ír függetlenségi háborút követően részben a sok protestáns lakos miatt Észak-Írországhoz csatolták volna, ha elfogadják az Ír Határbizottság ajánlásait. A mindössze pár száz lakosú település nemrég újabb nehézségekkel szembesült, mégpedig a Brexit miatt, ez az egyetlen falu az Ír-szigeten, amit kettészel a határ, és félő volt, mi fog történni, ha az Európai Unióból való kiválás után szigorú határellenőrzés lép életbe. 

James Gallagher postamester a határvonalon áll Pettigo faluban.

James Gallagher postamester a határvonalon áll Pettigo faluban (Fotó: Charles McQuillan/Getty Images)

Valga és Valka – Észtország és Lettország

A lettországi Valka a határ észt oldalán fekvő Valgával 1920-as szétválasztásukig egy várost alkottak. Magát a települést a Rigából Dorpatba és Pszkovba vezető kereskedelmi útvonal védelmére a rigai püspök létesítette 1226-ban, majd 1584-ben városi rangra emelték, mégpedig maga Báthory István. Néhány évtizeddel később 1626-ban a város svéd fennhatóság alá került, majd 1710-ben Oroszország foglalta el a várost egészen 1920-ig, az önálló balti köztársaságok létrejöttéig az Orosz Birodalom része maradt. A balti államok 1918-ban kivívott függetlenségét követően a várost mind Észtország, mind Lettország magának követelte. A határvitát 1920. július 1-jén Stephen G. Tallents angol ezredes zárta le. A rigai érsek által 1286-ban megállapított határvonalat jelölte meg határként, és ezzel kettéosztotta a várost. Lettországhoz a város jelentéktelen, 80-100 házat számláló nyugati része került. A határ meghúzását követően Észtország a város keleti részéről 2500 lettet költöztetett át a város lettországi oldalára.

A várost átszelő államhatár 20 éven át, egészen 1940-ig állt fenn, ekkor, miután a Molotov–Ribbentrop-paktumnak megfelelően a balti államok a Szovjetunió részévé váltak, a várost ismét egyesítették. 1991-ben a balti államok ismételt függetlenné válását követően újra felépítették a határt. Miután Észtország és Lettország is csatlakozott a schengeni egyezményhez, ez a határ ismét elvesztette jelentőségét. Valga és Valka közös mottója az „1 város, 2 állam”, és függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségűek, hogy az észt-lett határtól délre vagy északra élnek, a lakosok egy városként  tekintenek a településre, vannak közös városfejlesztési projektek és nagyon sok közös rendezvény is. 

 

Beebe Plain – USA és Kanada

A Derby Line nevű falut az 1700-s évek végén alapították. Különleges helyzetét annak köszönheti, hogy a földmérők nem dolgoztak valami pontosan, és a Kanadát az Egyesült Államoktól elválasztó határt a 18. században a 45. szélességi kör felet húzták meg, holott nem ez volt a megállapodás, Derby Line-t pedig a helytelenül megállapított határvonalhoz igazodva hozták létre. Hivatalos Vermont államhoz tartozik, és közvetlen szomszédságában található a Kanadához tartozó Stanstead városa.

Beebe Plain USA Kanada

Derby Line, USA és Kanada határa. Szemben a Haskell Operaház, balra a határvonalat jelző ültetett növények (Fotó: Profimedia)

De nem a közetlenül a határ mentén található Derby Line a legérdekesebb települése errefelé, hanem a tőle nem messze található Beebe Plain. Brian DuMoulin több mint 40 évvel ezelőtt örökölt itt egy házat nagynénjétől, aminek bejárata még Vermont felől nyílik, ám a hátsó udvar már a Kanadához tartozik. DuMoulin megpróbálta eladni a különleges ingatlant, de nem nagyon járt sikerrel, amire valószínűleg az a magyarázat, hacsak valaki nem kettős állampolgár, az élet a házban és a ház körül bizonyára kihívásokkal jár, írja a CNN.

És igen, Beebe Plain sorsa is a földmérők miatt alakult így. A falut nem sokkal azután alapítottak, hogy 45. szélességi kört jelölték ki a határnak, de jóval azelőtt, hogy a földmérők meghatározták volna a határ helyét, és ugye azt sikerült rosszul, egy picit feljebb meghúzni az eredetileg meghatározottnál, így Beebe Plain két szék közül a pad alá esett, kettévágta a határ, amit itt a Canusa utcát jelenti. A kettéosztott falu kanadai része 1995-ben a québeci Stansteadhez való csatolása előtt külön település volt, és bár az amerikai méretét tekintve hasonló, népszámlálás szempontjából nem kezelték külön településként, hanem Derby Line többi részéhez csapták hozzá.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top