„Szeretnénk annyit síelőt látni, mint két évvel ezelőtt még a pandémia előtt, és szerencsére van is vendégünk. De azt nem tudom, hogy mikor érjük be magunkat. Mindenesetre: optimista vagyok” – mindezt Hans Hirschegger, a Stuhleck síközpont vezetője mondta az nlc-nek, de tulajdonképpen bármelyik osztrák vendéglátó, sípálya-üzemeltető, éttermes, kocsmáros, boltos mondhatta volna. Ausztriában a 2020/2021-es téli szezonban a síközpontok környéki szállodák és hütték a járványhelyzet miatt nem nyithattak ki, egyes pályákon viszont lehetett síelni. A környékbeliek használták a felvonókat, de kevés központ ment teljes kapacitással.
A tavalyi szezon elmaradása azért is fájó a síelőknek, mert olyan hóviszonyok voltak az Alpokban Szlovéniától kezdve Ausztrián egészen Franciaországig, amilyen hosszú évek óta nem. A pályák nagy része már 2020 december elején fogadhatta volna a vendégeket, ehhez képest csend volt a tájon. A 2021/2022-es szezon ismét jó hóval indult, utazni is lehet, hallani a felvonók görgőinek kattogását, az ülőlifteknél még sor is kialakulhat. Hétköznap tömeg nincs, érdemes vasárnap kiutazni, és hétfőn kezdeni a síelést. Ehhez adunk útbaigazítást a magyar-osztrák határ közeléből.
Belépő
A síelésre a negyvenes, éppen gyereket nevelő korosztály tagjai közül sokan a mai napig úri sportként tekintenek. Ez persze nem meglepő, mivel a nyolcvanas években ha valaki bemondta az osztályban, hogy Ausztriába mennek síelni családostul, arról tudni lehetett, hogy apuka és anyuka többet keresnek az átlagnál. A képlet mára megváltozott, ezt egy kifejezetten a síelés pénzügyi részével foglalkozó cikkünkben már taglaltuk három évvel ezelőtt, ebből kiderül, hogy egy 4-5 napos síelést már baráti áron ki lehet hozni némi tervezéssel. No persze, ez nem azt jelenti, hogy egyből hatalmas síközpontokba kell vinni, ahol 150-200 kilométernyi pályából választhatunk, és ha nem vagyunk elég gyorsak, akkor csak kapkodjuk a fejünket, ahogy lehagy minket a több síelő. Ellenkezőleg: a családbarát megoldást kell választani, erre pedig Stájerország Magyarországhoz közel eső része, azaz Hochsteiermark ésszerű választás. A régió Budapest felől az M1-M86 útvonalon Sopron felől megállás nélkül 3 óra alatt elérhető. Közel van.
Ausztriába belépni a Grüner Pass és az útlevél vagy személyi igazolvány felmutatásával lehet. A Grüner Pass kezelése egyszerű, a letöltés után be kell tölteni az EU igazolványról letöltött pdf-et, vagy leolvasni az igazolvány QR kódját, és máris mutatja a rendszer, hogy mehetünk-e vagy sem. Az app csak a harmadik oltást mutatja, de ha kérik, meg kell mutatni külön az első kettőt is. Itt jön képbe az a szabály, hogy aki első két alkalomra keleti vakcinát vett fel, annak a második oltás utáni pozitív antigén tesztet is mutatnia kell. A Grüner Passt a szállásokon és a síközpontok kasszáinál kell bemutatni, illetve egy-egy vendéglátó hely is kéri. Rákérdeztünk mindenütt: az első két oltás “márkája” nem igazán izgatja őket.
Felvonó
Hochsteiermark legismertebb (és egyben legnagyobb) síterepe a 26 kilométernyi pályával bíró Stuhleck. A Budapesttől 300 kilométerre fekvő Semmering-hágó déli részén található központ a magyarok kiskedvence, a völgyállomásnál található parkolóban egy héttel ezelőtt jóval több magyar rendszámú autó állt, mint osztrák – de múlt szerdán még így is szellős volt a parkoló. Hochsteiermark síközpontjai közül ez emlékeztet a legjobban a nagyobb síparadicsomokra az ülőliftek számát és a pályák szélességét tekintve. Hétvégén ugyan nagy a tömeg, de hétközben a széles pályákon elvesznek a síelők. A pályatérkép könnyen memorizálható, a kitáblázás is jó. A völgyállomás és pálya felső része közt 1000 méter a szintkülönbség, ha jól választjuk meg a pályaszakaszokat, 5 kilométeren keresztül kanyaroghatunk lefelé – és még van egy ilyen hosszú szánkópálya is.
A Stuhleck felső állomása / Fotó: Tom Lamm
Ennél jóval kisebb az alig 20 kilométerre fekvő Brunnalm Hohe-Veitsch, ahol a stuhelcki 49 eurós napijegynél 16 euróval olcsóbban síelhet egy felnőtt. A Brunnalmon mindössze egy ülőlift van, illetve még két csákányos és egy tányéros húzólift, éppen síelni tanuló gyerek(ek)nek praktikus hely. A pályán jelenleg egy hütte üzemel, kínálata a szokásos: gőzgombóc, spatzle, császármorzsa.
Brunnalm / Fotó: Tom Lamm
A Mariazell Bürgeralpe Mariazell városa felett terül el 14 kilométernyi pályával és két ülőlifttel. Maga Mariazell Európa egyik legismertebb Mária-kegyhelye, a bazilikára írják az útikönyvek, hogy kötelező látnivaló – akár vallásos, akár ateista a látogató. Akár télen, akár nyáron.
Fotó: Patrick Baumgartner
Mindenhol csak síelők, síelők és síelők (és snowboardosok), miközben Hochsteiermarkban a sífutás nem kevésbé népszerű, mint Salzkammergutban. Még ha nincs is annyi pálya, mint odaát. A Naturpark Mürzer Oberland a sífutóké.
Fotó: Nicci Seiser
A régió ismert terepei közé tartozik még Annaberg, a Niederalpl, Turnau, vagy a 20 kilométernyi pályával rendelkező Prabichl.
Aludni
A síelés fárasztó sport. A síelő felnőtt pontosan tudja, hogy addig tart a végtelennek tűnő, hegyi levegő okozta frissesség és fittség, míg be nem zártak a felvonók, és vissza nem ért a szállásra. Csakhogy: a gyerek még akkor is pont olyan friss, és le kell kötni valamivel. Hogy a vacsora előtti pluszprogram a szálláshoz kötődik, vagy még egy kanyar valahova, az csak attól függ, hogy mondjuk apartmanban, vagy miként az osztrákok szeretik nevezni: síhotelben foglaltunk szobát. A régióban a kisebb terepek környékén is rengeteg hotel található, Brunnalm közelében pedig olcsóbban foglalható wellness és gyerekszórakoztató részleggel / fürdővel felszerelt hotelben szoba, mint a Stuhleck aljánál, ahol a völgyállomás környélén inkább apartmant találni jó áron. Érdemes közvetlen a település oldalán szállást keresni, vagy a Google Mapsen körülnézni, és egyből a vendéglátótól bekérni az árakat.
Sport + kultúra
A síelés mellé, valljuk be, ritkán kötünk kulturális programot, de más a képlet, ha egy téli sportokra fókuszáló tárlatról van szó ahelyett, hogy kortárs festők obskúrus képei előtt állva próbálnánk megfejteni, hogy mire gondolhatott a művész. A mürzzuschlagi Wintersport Museum, mint az a nevéből is látszik, a téli sportokra fókuszál. Több ezer pár síléc látható itt az utóbbi száz évből, köztük rengeteg neves sportolóé, de van itt jól dokumentált hótaposó- és szánkótörténelem, mellette az osztrák bobválogatott bobja. Vitrinekben állnak ősrégi korcsolyák, köztük még csonra feszített huzal is sok száz évvel ezelőttről. Ha a gyerekek unnák, interaktív társasjátékokkal vagy jégtekével játszhatnak. A múzeum berendezése parádés, a hallban egy korcsolyaélekből hegesztett csillár lóg a plafonról, a belső udvart egy régi sílift ékesíti. Hazafelé pont jó megálló két órára.
