Ha az országnak azon a részén élsz, ahol az elmúlt hetekben esett a hó és meg is maradt, akkor abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy elmondhatod, idén gyönyörködhettél havas tájban. A legtöbbünk sajnos nincs ezzel így, hiszen mára a felmelegedés hatására kuriózum számba megy ez a téli, korábban természetes jelenség, Az adatok alapján Magyarországon 2019 januárja például 0,3, februárja 3, decembere pedig 3,1 Celsius-fokkal volt melegebb a standard éghajlati normánál. Így történhet meg, hogy sok 4-5 év körüli kisgyerek még soha nem látott vagy tapintott havat.
Fotó: Getty Images
Régen minden jobb volt?
Ha a havazást gyermeki szempontokból nézzük, akkor igen, régen a tél (is?) jobb volt, hiszen még 30-35 évvel ezelőtt simán voltak olyan napok, amikor napokig hullott a hó, és az sem volt ritka, hogy emiatt iskolaszünetet hirdettek ki. Az 1987-es nagy havazást ma is sokan emlegetik, akik gyerekek voltak azért, mert javarészt hógolyózással, szánkózással teltek az ominózus napok, a szülők, nagyszülők pedig azért jegyezték meg, mert a folyamatos havazás, az olykor –20 fokos hideg és a 100 kilométer per órás szélvihar hatalmas károkat okozott, sőt sajnos emberéleteket is követelt Magyarországon. Néhol több mint 50 centiméteres volt a hóréteg, áramszünet, hótorlaszok, járhatatlan utak nehezítették ezeket a havas napokat.
Ma már elképzelhetetlen, de olyan hatalmas volt a hó, hogy a sürgős eseteket mentő helyett katonai járművekkel tudták kórházba vinni, és az elakadt autókat is a lánctalpasok segítségével mentették ki, sőt, akadtak olyan vidéki területek, amiket napokra elzárt a hó a külvilágtól. Nekik szintén harckocsikkal juttattak el élelmiszert: tejet és kenyeret.
Ha még inkább visszamegyünk az időbe, például az 1800-as évekbe, amikor a modernizáció kényelme még nem köszöntött be, a tél nagyon kemény időszaknak számított, főleg a paraszti társadalomban, ahol egy-egy hosszabb, hideg tél jócskán megemelte a halálozási rátát is. A dédnagyapám még mesélt az édesanyámnak olyan legendás telekről, amikor a hó alatt megroppantak a tanyasi házak és rádőltek a szerencsétlenül járt családokra, de olyan is előfordult, hogy elfogyott a télre félretett élelmiszer és a szegényebb emberek akár éhen is halhattak egy tél alatt. Szóval nagy valószínűséggel a régi emberek örültek volna a jelenlegi helyzetnek, míg mi a lakásunk melegéből hiányoljuk a hófehér karácsonyokat, és azt, hogy nem hullik nagy pelyhekben a hó.
Ez voltak a leghidegebb tél Magyarországon:
- A mérések kezdete óta (1890 óta) az eddig mért leghidegebb -35 °C volt (1940. február 16., Görömbölytapolca).
Szerencsére nincs minden veszve, legalábbis a havas élmények, hiszen kisebb utazásokkal, pár óra alatt elérhetünk hófödte tájakat, ahol a gyerekek is megízlelhetik, milyen hógolyót gyúrni és hóembert készíteni, vagy egy szánkón lesiklani a havas domb/hegyoldalról. Íme néhány tipp, hova vidd a gyereket, ha havat szeretnél mutatni neki:
Irány a Mátra, pontosabban Mátraszentimre!
A havas táj Magyarország legmagasabb pontján, Mátraszentimrén ma is csodálatos, érthető, ha télen is közkedvelt Mátraszentimre térsége. Ha itt jársz, akkor ne hagyd ki a Vöröskő-kilátót, ahonnan csodás panoráma nyílik minden évszakban a tájra. Ha nagyobbak a gyerekek, akkor felmászhattok a Galya-kilátóhoz, ami az ország legmagasabb pontján található, a közelben várrom, csillagvizsgáló és ásványmúzeumot is találtok.
A méltatlanul keveset emlegetett Zirc
Kevésbé ismert hely, pedig csodás látványt nyújt a téli hónapok ideje alatt, a Bakony főváros, Zirc. Főleg a Zirci Ciszterci Arborétum, ami havasan is lélegzetállító látványt nyújt. Zirc festői fekvése és látnivalói miatt kihagyhatatlan célpont, azoknak akik szeretnek kirándulni a roppanós hóban. A kisvárosból számos túra indul is a Bakony vonulatai felé, és szánkózásra való helyet is bőven találtok, hiszen télen a hóval borított dombokon, hegyeken közkedvelt szabadidős tevékenység a szánkózás. Zirc domborzati adottságainak köszönhetően, több ilyen lehetőséget is biztosít. A település ráadásul Veszprémből, illetve Budapestről is busszal közvetlenül elérhető.
Fotó: Getty Images
Szlovénia, Rogla
Ha egy kicsit távolabbra mennél, akkor érdemes meglátogatni Roglát, a magyarok körében egyik legismertebb szlovén síközpontot, mely elsősorban a családosok paradicsoma, sőt, Szlovénia egyik legjobban felszerelt sport- és felkészülési centruma is itt található. Nem olyan rég mi is meglátogattuk ezt a szlovén térséget, ahol a több mint 1000 méter hosszú, kanyargó lombkorona tanösvényen is sétáltunk. A környék mellesleg tele van termálfürdőkkel, wellnessközpontokkal, ahol a gyerekes családok is megtalálják a számításaikat, ugyanis szinte minden centrumhoz tartozik csúszdapark, élménymedence.
Fotó: Getty Images
Ausztria, St. Jakob im Walde
Ha szánkózni támad kedvetek sötétben, az osztrák-magyar határtól alig 70 km-re található síterepen szombat esténként 16:30 és 18:30 között villanyfényes lecsúszászra van lehetőség. Fontos tudni, hogy előzetes foglalás mindenképpen szükséges az esti szánkózáshoz. A sielok.hu azt írja, hogy esténként színes fényben úszó mesefigurák mellett szánozhatunk, az igazi “Zauberberg”, azaz “Varázshegy” érzés ilyenkor köszön vissza leginkább.
Szlovákia, Ótátrafüred
Amennyiben hatalmas szánkózásra vágytok, ne hagyjátok ki Ótátrafüredet (Stary Smokovec), amelynek központjából indul egy modern sikló, ez a közel 1300 méter magasan fekvő Tarajkáig (Hrebienok) szállítja a kirándulókat és a szánkósokat. Szánkót a sikló alsó állomásánál bérelhetünk, és többféle típusból válogathatunk. A 3 km hosszú pálya lejtése családbarát, nem túl meredek, és csak 2-3 nagyobb kanyar van rajta. Egyes napokon lehetőség van este is csúszni, persze a kivilágított pályán.
Photo taken in Starý Smokovec, Slovakia
