Az idei rangsort ugyan még nem tették közzé, de tavaly ismét Bécs lett a világ legélhetőbb városa az Economist Intelligence Unit (EIU) listáján, és nemcsak ezt az egyetlen címet birtokolja Ausztria fővárosa, korábban megszavazták a világ legzöldebb városának is. A kanadai-amerikai tanácsadó cég, a Resonance olyan szempontokat vett figyelembe, amikor a világ leginkább környezetbarát városait keresték, mint például a nyilvános zöldfelületek aránya, megújuló energiaforrások használata, levegőminőség, a közösségi közlekedést használók aránya, egy főre eső vízfogyasztás, gyalogosbarát utak, újrahasznosítás és komposztálás, valamint az őstermelői piacok száma.
A zöld turisták
Az elmúlt években többször is jártam Ausztriában, és természetesen megfordultam Bécsben is, és minden alkalommal kipipáltam a kötelező köröket – múzeumok, kávézók, a schönbrunni kastély, a Mariahilferstrasse, adventi vásár – de bevallom, annak ellenére, hogy a fenntarthatóság, a környezettudatosság egyre hangsúlyosabban van jelen az életemben, ha éppen utazok, akkor ez még nem szerepel a prioritási listám elején, bár egyre inkább előrébb kerül, és ezzel nem vagyok egyedül.
A Booking.com felmérése szerint az utazók 76 százaléka állítja, hogy fenntarthatóbb módon szeretne utazni az elkövetkező 12 hónapban, ami nagyon biztató arány, igaz, hogy a globális energiaválság és a megélhetési költségek mennyire áll útjába most ezeknek a terveknek, az egy másik kérdés. De úgy tűnik, van, akiben van hajlandóság arra, hogy akár jobban is belenyúljon a pénztárcájába, ha olyan turisztikai szolgáltatásokról van szó, amelyek garantáltan a fenntarthatóságot szolgálják, míg olyanok is akadnak, akik szerint valamilyen módon, mondjuk kedvezményekkel, extrákkal, jutalompontokkal kellene arra ösztönözni, hogy fenntarthatóbban utazzanak.
Természettudományi Múzeum, Bécs (Fotó: Getty Images)
Az igényekkel persze a turisztikai szektornak is lépést kell tartani, az utazók több mint fele (51 százalék) úgy véli, hogy nincs elég fenntartható utazási lehetőség, míg 74 százalék szeretné, ha az utazási cégek több fenntartható utazási lehetőséget kínálnának. A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszdók 75 százaléka olyan programokat keres, amin keresztül megismerheti a helyi kultúrát, de 40 százalék nem tudja, hogyan és hol találja azokat a lehetőségeket, amivel támogatni tudja a helyi közösségeket
Zöld utakon
Az előbb említett felmérés szerint sok olyan turista van, aki utazás közben is ügyel arra, hogy olyan döntéseket hozzon, úgy viselkedjenek, hogy azzal amennyire csak lehet, kíméljék a környezetet.
A válaszadók 67 százaléka kikapcsolja a légkondicionálót a szálláshelyeken, amikor nem tartózkodik ott, 60 százalék többször is használja ugyanazt a törölközőt, 55 százaléka használja a saját vizespalackját, amit újra tud tölteni, több mint háromnegyedük (77 százalék) állítja, hogy kikapcsolja a villanyt és a készülékeket a szálláshelyeken, amikor nem tartózkodik ott, míg közel fele (45 százalék) újrahasznosítja a szemetet utazás közben.
Ami a közlekedést illeti, 43 százalékuk úgy tervezi meg a városnézést, hogy gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel tudjon utazni, 43 százalékuk pedig a főszezonon kívül utazik, hogy elkerülje a túlzsúfoltságot. Az utazók között egyetértés van abban is, hogy a helyi termékeket, vállalkozókat, gazdálkodókat kell támogatni.
Aki kacérkodik a gondolattal, hogy maga is környezettudatos utazó legyen, annak nem kell messzire mennie, Ausztriában nagyon sok helyen fontos szerepet játszik a fenntartható gondolkodásmód, és az a cél, hogy az ország 2040-re klímasemleges legyen, tíz évvel megelőzve ezzel az Európai Unió céldátumát. Nyilván fontos, hogy az idegenforgalom is ezt szolgálja, legyen szó akár a sí-, akár a várositurizmusról. Íme néhány példa erre az adatok szerelemeseinek:
- míg más ágazatokban 56 százalékban támaszkodnak a fosszilis tüzelőanyagokra, a turizmusban ez az arány jóval alacsonyabb
- a megújuló energiaforrások aránya a 2012-es 36 százalékról 2019-re 54 százalékra emelkedett úgy, hogy az osztrák kormány által 2030-ra tűzte ki az 50 százalék elérését,
- az egy vendégéjszakára jutó energiafogyasztás a 2010-es 17 százalékról 2019-ben 8,4 százalékra csökkent.
Úton vagyunk
Az, hogy milyen közlekedési eszközzel jutunk el az úti célunkhoz, és hogy ott helyben hogyan közlekedünk, az nagyon fontos a fenntarthatóság szempontjából. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tanulmánya szerint a személygépkocsival vagy repülőgéppel történő utazáshoz képest továbbra is a vasúti közlekedés a leginkább környezetbarát megoldás európai viszonylatban. Hozzá kell tenni, hosszabb távolságokon a légi közlekedés környezeti költségei kevésbé emelkednek, mivel a leszállás és a felszállás környezeti költségei nem nőnek a közvetlen járattal megtett távolsággal együtt, de Bécs és Budapest között a távolság semmiképpen nem indokolja, hogy repülőre üljünk, hiszen vonattal igen könnyen megközelíthető az osztrák főváros.
Helyben pedig nem fog hiányozni az autó, a tömegközlekedéssel bárhova el lehet jutni. A földalatti vonalak mellett naponta 28 villamos- és 131 autóbuszjárat közlekedik. Ehhez és sok más szolgáltatás igénybevételéhez érdemes még az utazás előtt megvásárolni a Vienna City Cardot, ami 24, 48 vagy 72 órán át érvényes.. A legolcsóbb opció 17 euróba kerül, a legdrágább pedig 80 euróba. A Vienna City Card megkapta az osztrák ökocímkét, és ez lett a világ első környezetvédelmi tanúsítvánnyal rendelkező városkártyája. Ha valaki elfárad, jó ha tudja, hogy környezetbarát, hibrid vagy gázüzemű taxik százai járják Bécs utcáit, és ezek tarifájában nincs árkülönbség a hagyományos taxival való utazáshoz képest. Aki ennél pedig egy kicsit sportosabb, felkeresheti a kerékpár- és e-bike kölcsönző állomások egyikét.
A bécsi villamos (Fotó: Getty Images)
Azoknak, akik nemcsak egy gyors látogatást tennének a városban, hanem egy vagy akár több napig is maradnának, több környezetbarát szállás közül is válaszhatnak. A Gilbert Hotel, melyet zöld homlokzata miatt könnyű felismerni, például elnyerte 2022-ben Közép-Európa legjobb fenntartható szálláshelye címét. A Stadthalle boutique szálloda, aminek homlokzatán vadszőlő nő, a tetőn pedig levendula virágzik, Európában ez az első olyan városi szálloda, amely nulla energiaigénnyel rendelkezik. A Wilhelmshof Szálloda is igyekszik minél jobban csökkenteni az ökológiai lábnyomát, és az Osztrák Környezetvédelmi Minisztérium a legjobb környezet- és klímavédelmi intézkedéseknek minősítette a megoldásaikat, és a 2021. évi környezetgazdálkodási díjjal tűntette ki.
És, ami fontos, számos környezetvédelmi tanúsítvánnyal rendelkező szállodában a Vienna City Card kártyával 20% kedvezményben részesülnek a vendégek.
Zöld látnivalók
Bécsben sok lehetőség várja azokat, akik zöld környezetben pihennének, rengeteg park található szerte a városban, és még a villamospályákat is igyekeznek „kizöldíteni”. Utóbbira jó okuk volt, 2021-ben ígéretet tettek arra, hogy Bécs a méhek fővárosa, a tömegközlekedési vállalat be is jelentette, hogy 2022-re kétmillió mézelő méhet szeretne telepíteni az infrastruktúrájuk mellett található, kihasználatlan zöldterületekre.
Persze nemcsak ők vállalták, hogy segítenek méhparadicsommá változtatni a város, számos épület – például az Állami Operaház, a városháza és a Kunst Haus Wien – tetején is találhatóak kaptárak. Az utóbbi pedig kötelező állomás mindenki számára, aki zöld turistának vallja magát, az intézmény ugyanis 2018. szeptember 13-án megkapta az osztrák ökocímkét. Érdekesség, hogy ezt a címkét nem más tervezte, mint Friedensreich Hundertwasser osztrák építész, festő és filozófus, a Kunst Haus Wien lélegzetelállító és különleges épületének megálmodója, akinek életműve is itt tekinthető meg. De érdemes sietni, ugyanis mint megtudtuk, a múzeum júniusban felújítási munkálatok miatt ideiglenesen bezár, és várhatóan csak 2024-ben nyit ki újra.
Ugyan Friedensreich Hundertwasser 2000-ben elhunyt, valószínűleg megtisztelőnek érezné, hogy a nevével fémjelzett intézmény lett Ausztria első zöld múzeuma, hiszen filozófiáját és művészetét a természetet szeretete határozta meg, és úgy gondolta, az emberiségnek újra szorosabbra kellene fűzni ezt a kapcsolatot az élővilággal. Ez ennél az épületnél is tetten érhető, nemcsak az organikus formák miatt, hanem az ablakokból itt-ott kikandikáló zöld lakók miatt, ugyanis fákat itt nemcsak a kertben, hanem a tetőn, sőt, a direkt nekik létrehozott kis ablakos szobácskákban is találunk. És elnézve az egyik teremben kiállított terveket, amiket Bécs egyik akkor használaton kívüli területén valósítottak volna meg, nagyon sajnáljuk, hogy a Középföldét idéző elgondolásból ott nem lett semmi.
Eszem, iszom
Nemcsak szellemi táplálékra van szüksége egy turistának, és Bécsben szerencsére nincs hiány zöld opciókból akkor sem, ha szeretnénk jókat enni és inni. Ahogyan írtuk, környezettudatos utazóként az önellátás fontos szempont, jó, ha van nálunk egy palack. Bécsben ennek nagy hasznát tudjuk venni, hiszen számos olyan kút van a városban, ahol feltölthetjük a kulacsunkat.
A bécsi víz a stájerországi és alsó-ausztriai Alpok hegyi forrásaiból indul útjára, és 36 óra múlva szivattyúk alkalmazása nélkül, a legszigorúbb ellenőrzés mellett, ivóvíz minőségben érkezik meg Bécsbe. Aki pedig szeret kirándulni, annak ajánljuk a túraútat, ami az első, bécsi hegyiforrás-vezeték útvonalának legszebb szakaszai mentén halad.
Szőlő a bécsi dobokon (Fotó: Getty Images)
Bécsről sokaknak a kávé jut eszébe, de a városban szőlőgazdálkodás és bortermelés is zajlik, és több pincészet is biodinamikus irányelvek szerint gazdálkodik, bioborokat kínál. Ilyen pincészet például a Cobenzl, ami a város tulajdonában van, és ahonnan egyébként csodás kilátás nyílik a városra, ugyanis székhelyük magasan a Duna felett, a Bécsi-erdőben található. A 20-30 km széles, sűrű erdővel borított terület Bécs környékének egyik kedvelt turisztikai központja.
Ugyan ottjártunkkor az idő nem volt éppen tökéletes, így is sokan voltak, akik éppen akkor tértek vissza az erdőből, hogy hazainduljanak vagy éppen megpihenjenek a Rondell Kávézóban és Étteremben megfáradt kedvenceikkel együtt. Ez a legendás – és kutyabarát – vendéglátóhely még az 1950-es években épült, és úgy alakították át, hogy továbbra is felidézze az egykori hangulatot. Ez étlap azonban a modern időket idézi, igazán finom vegetáriánus és vegán ételek is megtalálhatók a menün, amin az italok között viszont csak és kizárólag bécsi borok szerepelnek.
A szerző fotója
Még több úti cél környezettudatos utazóknak
Alpbachtal: A hagyományos alpesi építészi stílus védelmében hozott szabályzatnak köszönhetően Alpbachtalt Ausztria legszebb falujának választották meg. De nemcsak a külsőségekben őrzik itt a hagyományokat, az Alpbach-völgyben mintegy 105 gazdaság működik, körülbelül ugyanannyi, mint 100 évvel ezelőtt.
Gmünd: Ebben a kisvárosban számos olyan épület van, amelyek egykor üresen álltak, most pedig galériáknak, műhelyeknek, műtermeknek és különleges gyűjteményének adnak otthont, ezért nevezik a művészek városának.
Graz: Ausztria második legnagyobb városa főleg a gasztronómia iránt érdeklődőknek lehet érdekes, akik nemcsak különböző fesztiválokon kóstolhatnak meg különböző finomságokat, hanem számos termelői piacra is ellátogathatnak, a város közvetlen közelében többszáz gazdálkodó gondoskodik arról, hogy mindig legyenek friss, helyi biotermékek.
Hohe Tauern Nemzeti Park: Az Alpok legnagyobb védett területe mintegy 1856 km2 érintetlen természettel, ami 266 3000 m feletti csúcsot, 551 tavat, 279 patakot és folyót, valamint 250 gleccsert foglal magában, ráadásul az Ausztriában őshonos növényfajok egyharmada itt terem.
Innsbruck: Tirol fővárosa abszolút gyalogosbarát, és rosszul teszi, aki nem készül saját vizespalackkal, hiszen számtalan ivókút található, ahol azt hegyi forrásvízzel lehet feltölteni.
Kitzbühel: A síparadicsomban narancssárga feliratok jelzik azokat a területeket, amelyeken tilos az embereknek tartózkodni mind nyáron, mind télen, mindez azt szolgálja, hogy a helyi flóra és fauna élőhelyei amennyire csak lehet, érintetlenek maradjanak.
St. Johann Salzburgban: Ez az alpesi kisváros már régóta kiemelten kezeli a természeti erőforrások megőrzését és a megújuló energia használatát. 2008-ban elnyerte az e5 program – egy európai szintű, önkormányzatoknak szóló minősítési program – legmagasabb kitüntetését. Télen ingyenes síbuszjárat, a melegebb hónapokban pedig e-biciklik kölcsönzése csak néhány a környezetbarát lehetőségek közül.
Tirol: Amellett, hogy turistaként meg lehet kóstolni a helyi alapanyagokból készült ételeket, aki akarja, még a gazdaság körüli munkákban is segíthetnek.
Zell am See-Kaprun: Az egész évben látogatható üdülőhely ad otthont Ausztria legmagasabban fekvő e-motocross parkjának, illetve völgyben ingyenes töltőállomások állnak rendelkezésre az elektromos autók számára.
Forrás: Osztrák Turisztikai Hivatal
