A japán Yamanashi prefektúra hegyeinek mélyén megbúvó Nishiyama Onsen Keiunkan szálló tatami padlóval, kimonós személyzettel és kézzel írott kalligráfiás táblákkal rendelkezik. Aki itt belép, úgy érzi, megállt az idő – és ez nem véletlen.
A legenda szerint 705-ben volt, amikor Fudzsiwara no Kamatari, az akkori leghatalmasabb arisztokrata család legidősebb fia a fővárosból elvándorolva meleg forrásokat fedezett fel a környéken. Nem sokkal ezután megépült a ryokan, a hagyományos japán termálvizes hotel. Több mint egy évezreden át olyan vendégek érkeztek ide, mint a túlhajszolt tokiói béresek, olyan híres vezetők, mint a Tokugawák (egy sógun család, amely 400 évig uralkodott Japánban), és még az ország jelenlegi császára, Naruhito is, hogy mind elmerüljenek a vízben és élvezzék a csodálatos tájat.
A szálloda bejárata. Fotó: Facebook
Ez a ryokan, vagyis természetközeli japán szálláshely régóta jól ismert Japánban. Népszerűsége azonban még nagyobb lett 2011-ben, amikor a Guinness-rekordok könyve a Nishiyama Onsen Keiunkant a világ legrégebbi szállodájának kiáltotta ki.
A ryokan elérése egyébként nem egyszerű. Először az utazók áthaladnak az azonos nevű prefektúrában található Shizuoka állomás nyüzsgő káoszán, majd felszállnak a kelet felé tartó vonatra. Innentől lassan egy egészen más világ tárul fel. Az állomások egyre kisebbek, ahogy a környező terület vidékivé válik. Egyes állomásokon még jegyárusító bódé sincs. A rizsföldek és cseréptetős otthonok között vezető egyórás vonatút tiszta idő esetén teljes kilátást nyújt a Fuji-hegyre. Az utazók Minobuban, egy mindössze 11 ezer lakosú faluban szállnak ki, és a ryokan által biztosított buszra várnak.
Minobu olyan kicsi, hogy a pályaudvaron csak készpénzt fogadnak el, és papírjegyeket adnak ki – éles ellentétben Tokióval, ahol LED-lámpák világítják meg a város utcáit, és az emberek telefonjuk érintésével mennek át a vonatkapukon.
Minobuban nincs kisbolt vagy McDonald’s. Ehelyett a kis utcák olyan helyi vállalkozásoknak adnak otthont, amelyek generációk óta nyitva állnak. Innen egy órás, kanyargós út vezet a hegyekbe, ahol a ryokan található.
Minobu és a csodálatos Fuji. Fotó: Masamine Kawaguchi / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP)
A személyzet hagyományos kimonóban köszönti az utazókat, mindenkit az előcsarnokba kísérve. Papucsot adnak a vendégeknek, ami mellé egy papírra előre fel van írva a nevük. Ezen a ponton túl a cipő nem megengedett.
„A fürdőtől a szobákig érzem itt a történelem jelenlétét” – mondja Michiyo Hattori, a ryokan vendége, aki 70. születésnapját ünnepelte itt.
A Nishiyama Onsen Keiunkan falain hagyományos japán függőtekercsek, a kakejikuk lógnak, amelyeken a természet képei láthatók a művész kalligráfikus aláírásával. Az ablakok olyan nagyok, hogy az erdőre néző kilátás olyan, mintha Monet festette volna. Egy nagy folyó folyik a szálló alatt, melyben meleg források találhatók. A folyóból horgásszák ki az esti vacsorát.
A szállodában összesen hat termálforrás található – négy kültéri és kettő beltéri. A beltéri melegforrások közül kettő csak előjegyzés alapján érhető el, így a tetoválásokkal rendelkezők is élvezhetik az élményt, ugyanis Japánban a legtöbb meleg vizes gyógyfürdő továbbra is tiltja a tetoválást a jakuza bandákra való asszociációk miatt, bár a trend változóban van.
A szállodában összesen hat termálforrás található. Fotó: Facebbok
A természet belül is teret hódít, a hotel egyik meghatározó eleme: a padlók helyi kőből készültek, a fürdők fából, a benti fürdők pedig dísznövényekkel vannak díszítve.
Vacsorára a vendégek egy privát szobát kapnak egy előre lefoglalt időpontban. Az ötfogásos étkezést helyben készített borral szolgálják fel. Az összetevők is általában helyiek. Az úgynevezett soba tészta hajdinából készül a helyi fákról szedett makkból. A grillezéshez használt kő a Fuji-hegy vulkáni eredetű szikláiból származik.
Amikor a vendégek evés után visszatérnek szobájukba, rájönnek, hogy a szállásuk átalakult. A nappali most egy hálószoba, futonágyakkal a padlón. Egyetlen részletet sem hagynak figyelmen kívül: a párnát tökéletes pozícióba helyezik, hogy a legjobb kilátást nyújtsa a reggeli erdőre, amikor a vendégek lassan kinyitják a szemüket egy mély alvás után.
Az ebédlő átalakul hálóvá. Fotó: Facebook
Nishiyama Onsen Keiunkan hosszú története számos drámai pillanatot tartalmaz. 1909-ben és 1916-ban hatalmas tűzvész tombolt a környékén. 1925-ben egy nagy lezúduló kőtömb tönkretette a ryokan egyik épületét. 1982-ben óriási tájfun sújtott le rá.
A ryokan elnöke, Kenjiro Kawano úgy véli, hogy a szálloda félreeső elhelyezkedése lehetővé tette a vállalkozás számára, hogy túlélje ezeket az éveket. És a siker ellenére soha nem volt szó terjeszkedésről. Az elnökség generációkról generációkra szállt egy ideig, mígnem megszakadt az öröklődési lánc. Kawano először 1984-ben, 25 évesen csatlakozott a ryokanhoz, és különféle munkákat töltött be – beleértve a falak javítását – mielőtt vezetői pozícióba került. „Óriási nyomást éreztem, hogy átvegyek egy ilyen történelmi helyet. Hat hónapba telt, mire elfogadtam az ajánlatot” – mondta a CNN-nek Kawano, aki nem örökölhette törvényesen a ryokant, mert nem volt vérrokon. Ennek megoldására átvette az üzlet eredeti részvényeit, és létrehozta a Nishiyama Onsen Keiunkan Limited társaságot.
És mi várható az elkövetkező 1300 évben? A kihívások közé tartozik például a ryokan hagyományainak életben tartása is. Kawano azt mondja, hogy sok ryokan alkalmazkodott a modern időkhöz azáltal, hogy cipőket engedtek be a létesítménybe, és ágyakat helyeztek a szobákba, de ezt ő nem volt hajlandó megtenni. Ehelyett méretre szabott futonokat készített nagyobb méretben, hogy megfeleljen a nyugati vendégkörnek, akik általában magasabbak, mint japán vendégeik.
„Azt tervezzük, hogy a bejáratnál is le kell venni a cipőt – mondja Kawano. – Szeretnénk gondoskodni arról, hogy vendégeink megtapasztalják az évek óta őrzött hagyományok hitelességét.”
Nishiyama Onsen Keiunkan hosszú története számos drámai pillanatot tartalmaz. Fotó: Facebook
