Élet -40 Celsius-fok alatt – Elképesztő, hogyan élnek a világ leghidegebb városában, Jakutszkban

Fecske Bettina | 2024. Január 22.
Nem könnyű az élet az oroszországi nagyvárosban, ahol a hőmérő egyszer -64,4 °C-ot is mutatott!

A karácsony elmúltával a legtöbb embernek szép lassan kezd elege lenni a hideg télből. Sokan szívük szerint már január közepén lecserélnék a télikabátot, egyre türelmetlenebbül várva a tavasz érkezését. De mit mondjanak azok, akik Jakutszkban, a világ leghidegebb nagyvárosában élnek? Itt ugyanis novembertől egészen áprilisig extrém hideg tombol. Januárban akár -42 Celsius-fokot is mérhet a „fagymérő”.

Több tényező is befolyásolja azt, hogy miért a Szibériában található Jakutszk a leghidegebb nagyváros a Földön. Bár elsőre azt gondolhatnánk, hogy azért van ez, mert ez a város helyezkedik el legközelebb az Északi-sarkhoz, ez nincs így. A norvégiai Longyearbyen például kétszer olyan közel van az említett sarkvidékhez. Ennek ellenére mégis Jakutszk lett az a lakott terület, ahol az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet, -64,4 °C-ot mértek.

Nem könnyű az élet a világ leghidegebb városában (Fotó: Getty Images)

Mi ennek az oka?

Lokáció:

Jakutszk messze van minden mérséklő tengeri hatástól, körülbelül 725 kilométerre helyezkedik el a hozzá legközelebb álló Ohotszki-tengertől. Bár a város a Léna folyó bal partjára épült, a folyó völgye valójában csapdába ejti a levegőt.

Éghajlat:

A téli hónapokban magasnyomású időjárási rendszer alakul ki Szibéria felett. Ez az időjárási minta hideg és száraz légtömegeket hoz az Északi-sarkvidékről, és meg is marad egészen szeptembertől áprilisig.

A napsütés hiánya:

Télen Jakutszk rendkívül kevés napsütést kap, így nem csoda, hogy hamar lefelé billen a hőmérő nyelve. A legrosszabb időszakokban kevesebb, mint négy óra napsütés jut a városra.

Fekvése:

A városban azért is van annyira hideg, mert az örök fagy körzetében található. Ez egy olyan talajtípust jelent, amely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van. Érdekesség, hogy napjainkban a Föld 20%-án van kisebb vagy nagyobb mértékben tartósan fagyott állapotban a talaj.

Hogy lehet itt élni?

Bár ezeket olvasva sokunkban felmerülhet a kérdés: miért is akar bárki is ebben a városban lakni?! Meglepő adat, hogy Jakutszknak a teljes népessége megközelítőleg 311 ezer fő. Összehasonlításképp, Debrecenben, Magyarország második legnépesebb városában, 202 ezren laknak. Eláruljuk, hogyan is zajlik itt az élet és milyen kihívásokkal kell szembenézniük a lakóknak.

Étkezés:

Jakutszk lakosai úgy alkalmazkodtak a kemény éghajlathoz, hogy előnyben részesítik a fagyasztott termékeket. Leggyakoribb választásuk a fagyasztott hal, amelyet felmelegítve fogyasztanak el. Reggelire magas zsírtartalmú ételeket vesznek magukhoz, étkezésükben szintén kardinális helyet foglal el a lóhús vagy az erjesztett kancatej.

Öltözködés:

A lakosok a farkasordító hideg miatt kerülik, hogy túl sok időt töltsenek a szabadban, ugyanis már pár perc kint tartózkodás alatt súlyos fagyási sérüléseket szenvedhetnek, ha szabadon hagynak bármilyen bőrfelületet. Azonban, ha mégis a ház falain kívülre szólítaná őket a kötelesség, azt gondolhatnánk, hogy az extrém hideg miatt az itt élők nem adnak a megjelenésükre, csak a ruhák praktikussága a fontos a számukra. Ez azonban nincs így. Bár fontos, hogy rétegesen öltözzenek, a küllemre is adnak. A nők például díszített szarvasbőr csizmákkal lépnek ki a mínuszokba, nyérc és rókabunda kabátokat viselve. A sapkák tekintetében a kötött darabok nem bizonyulnak elég melegnek, így leggyakrabban sarkiróka-bőrből készült – nők számára szintén díszített – fejfedőket választanak. A hideg elleni védekezés gyanánt vastag, ruhájukkal szintén harmonizáló, kesztyűket és sálakat választanak.

Közlekedés:

Mivel ilyen időben akár 15-20 percnyi séta is komoly kihívást jelent, a helyiek a tömegközlekedési eszközökre támaszkodnak. Nagy szerencséjükre a városban 200 méterenként található egy-egy melegedővel ellátott buszmegálló. Érdekesség, hogy Dubajban például ugyanezt az ötletet alkalmazzák, csak légkondicionált várókkal. Egy helyi lakos beszámolója szerint egy jegy körülbelül 175 forintba kerül az utazóknak Jakutszkban. Ha valaki mégis arra vetemedne, hogy saját autóval járjon, fontos előkészületeket kell tennie: vagy fűtött garázsra van szüksége, vagy fűtött pokrócokra az autó melegen tartásához. Az sem ritka, hogy az autókat folyamatosan üzemben tartják, hogy ne váljanak használhatatlanná az extrém időjárási körülmények miatt.

Higiénia:

Mivel a fagyos hőmérséklet miatt szóba sem jöhet a beltéri vízvezetékrendszer kiépítése, ezért kültéri WC-fülkéket használnak és az emberek, és jellemzően csak hetente egyszer fürdenek. A bőrápolásra azonban kiemelt figyelmet fordítanak, a hideg levegő ugyanis száríthatja és berepedezetté teheti a bőrt.

Technológia:

A 21. század szerelmeseinek is van egy rossz hírünk a világ leghidegebb városával kapcsolatban. Az extrém hidegnek köszönhetően a telefonok akkumulátorai is sokkal gyorsabban lemerülnek, mint ha a Maldív-szigeteken görgetnénk a közösségi oldalainkat.

Miért is él itt bárki?

Két fő oka van az itteni életnek. Az egyik, hogy sok helybéli családja már generációk óta itt él. A másik, hogy Jakutföld bővelkedik kőolajban, földgázban, szénben, aranyban, gyémántban, uránban, vasban, illetve fában. A szovjet rendszerben az embereket jó fizetésekkel, ingyen lakásokkal csalogatták ide, akik a hideg ellenére is boldogan mondtak igent a lehetőségekre. A rendszerváltás óta azonban már nincs olyan „jó dolga” az itteni iparvárosokban élőknek. Sokkal alacsonyabb a fizetés, és a központi árazás is eltűnt, így jóval drágábbak lettek a termékek, sokan mégsem költöztek el.

Exit mobile version