Amikor Taukiei Kitara megszületett, szülei két darabra vágták a köldökzsinórját, ahogy az szülőhazájában, Tuvaluban szokás. Az egyik darabját egy kókuszfa tövébe ültették, körülbelül 30 méterre a parttól, a másikat pedig a tengerbe dobták. Kitara egész gyermekkorában visszatért a fához, hogy ellenőrizze annak egészségi állapotát, azonban évről évre megdöbbenve tapasztalta, hogy a fa gyökereihez egyre közelebb húzódik az óceán.
Tuvalu a Csendes-óceánban fekszik (Fotó: Getty Images)
Tuvalu kilenc szigetből álló apró szigetországa félúton Hawaii és Ausztrália között helyezkedik el, mindössze 12 000 lakossal, 26 négyzetkilométernyi területen. Ha ez már önmagában nem lenne elég különleges adat, Tuvalu abból a szempontból is egyedülálló, hogy a legnagyobb tengerszint feletti magassága nagyjából csupán 3 méter.
A tudósok szerint az éghajlatváltozásnak erősen kitett szigetország ötven százaléka hamarosan a hullámok martaléka lesz. Ez pedig előrevetít egy olyan problémát, amellyel hamarosan nemcsak nekik, de más tengerparti közösségeknek is szembe kell nézniük.
A kutatók ugyanis azt jósolják, hogy 2050-re több mint 216 millió ember kényszerülhet otthonaik elhagyására a klímaváltozás miatt.
Ez a föld az otthonuk
Habár sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért nem menekülnek már most fejvesztve a tuvalui lakosok a fenyegető tengervíz elől, azt tudni kell, hogy a helyiek számára a föld jelenti az összetartozást. Nem csak azért, mert a föld közösségi tulajdonban van, hanem azért is, mert minden egyes ősüket a bejárati ajtójuk melletti mauzóleumokba temetik el. A föld tehát őrzi rokonaikat, hagyományaikat és történelmüket, megnehezítve ezáltal a búcsút.
„Az éghajlatváltozás valóban óriási hatással van ránk, de mi maradni akarunk. Nem akarunk tuvaluiak lenni egy másik országban. Mi tuvaluiak akarunk lenni Tuvaluban” – mondta Fenuatapo Mesako, egy helyi lakos.
De mi van, ha egy reggel felébredünk és a lakosság felét elsodorta az óceán – kit hibáztassunk?
– tette fel a kérdést Tuvalu éghajlatváltozási minisztere.
A kis szigetország a világ második legkevésbé látogatott országa, melyet évente csupán háromezer turista keres fel (Fotó: Getty Images)
Festői világ az óceán közepén
Tuvalu varázsa abban is rejlik, hogy ha az ember odautazik, akkor egy teljesen más világba csöppen bele. Még mielőtt leszállna az ember az apró kis szigetre, érkezését szirénák jelzik, ugyanis Tuvalu kifutópályáját heti négy alkalmon kívül nem a repülőgépek használják, hanem röplabdapályaként, piknikterületként és autópályaként is funkcionál.
A főváros, Funafuti utcáin végigsétálva az egyházi énekek dallamai keverednek a karaokét éneklő családok hangjával. Míg az egyik sarokban az idősebbek beszélgetnek, addig pár méterre tőlük a fiatalabbak gyakorolják a hagyományos tuvalui táncot.
A hely különlegessége, hogy nincsen bűnözés és nincsenek hajléktalanok sem. Nem lenne tehát könnyű csak úgy „áthelyezni” őket egy másik területre.
Valamit tenni kell
A kis mesevilág élete azonban megrendülni látszik, a tengervíz ugyanis egyre inkább utat tör magának, megnehezítve a földművelést és a növénytermesztést. A sós víz ráadásul nemcsak a sziget talajába, de az otthonokba is betört. Az emberek házait és a leszállópályát legalább havi egyszer elönti a víz, erre azonban évekkel ezelőtt sosem volt példa.
Amikor fiatalabb voltam, az élet más volt. Bár már kisgyerekkoromban tanultam az éghajlatváltozásról, felnőttként vettem észre a hatását
– mondta a 25 éves Menimei Melton.
A sós víz beférkőzött a földekbe és elpusztította a termést (Fotó: Getty Images)
Tavaly novemberben Ausztrália és Tuvalu aláírt egy éghajlat- és migrációs szerződést, amelyben 11 millió dollárt (nagyjából 4 milliárd forintot) ajánlottak a szigetországnak a part menti területek helyreállítására és megerősítésére, illetve vízumot 280 lakos számára. A szerződés azonban vegyes fogadtatásra talált a lakosok között. Míg egyesek üdvözölték a segítségnyújtást, addig mások úgy érezték, országuk épp a szabadságát adja fel, és Ausztráliának a szerződéskötés helyett inkább az ökológiai lábnyomát kellene csökkentenie.
Így hát a kormányuk most azon van, hogy Tuvalu megőrizhesse szuverenitását és jogait a halászati területeire még akkor is, ha az éghajlatváltozás miatt a szigeteik lakhatatlanná válnának.
