Az Atlanti-óceán egy titkot rejt: egy nyugodt, gyors áramlatoktól körülvett vízfoltot, amely Floridától mintegy 590 mérföldre keletre fekszik, de soha nem érinti a szárazföldet. A Sargasso-tengeren évszázadok óta átkelnek, de kevesen veszik észre a határait.
A Sargasso-tenger az Atlanti-óceán északi részén található, és különlegessége, hogy az egyetlen olyan tenger a Földön, amelynek nincsenek szárazföldi határai. Négy óceáni áramlat – a Golf-áramlat, az Észak-atlanti áramlat, a Kanári-áramlat és az Észak-atlanti Egyenlítői áramlat – határolja. Nevét a Sargassum nevű, aranybarna színű algafajtáról kapta, ez borítja ugyanis felszínét. Még pedig olyan sűrűn, hogy szinte „lebegő szőnyegeket” alkot. A korai spanyol hajósok még attól féltek, hogy „megállítja” a fából készült vitorláshajóikat is, és „soha többé nem éreznek egy fuvallatot sem”, ahogy Kolumbusz Kristóf írta 1492-ben.
Ez a „sodródó erdő” több mint 100 gerinctelen fajnak biztosítanak élőhelyet és nyújt menedéket, amelyek egytől egyig fontos szerepet játszanak a tengeri ökoszisztémában. Apró telepesek, amelyek éveken át itt maradnak, mielőtt a „szőnyegek” végleg szétesnek. Hemzseg a „moszatszőnyeg” rizsszem nagyságú garnélarákoktól, neonfényű halaktól, porcelánfehér rákoktól, sőt még fiatal teknősök is megbújnak benne. A tudósok a sodródó szőnyegeket „élőhely-szigeteknek” nevezik, és nem véletlenül. A Sargasso-tenger jelentős szerepet tölt be a tengeri élőlények vándorlásában is. Az európai és amerikai angolnák itt kezdik életüket, majd évtizedekkel később visszatérnek ide szaporodni. Akárcsak a hosszúszárnyú bálnák és a tonhalak, melyek ugyancsak áthaladnak ezen a területen a vándorlásuk során.
Jules Verne egyszer a Sargassót „az Atlanti-óceánban lévő tökéletes tónak” nevezte egyszer, amelynek a felszíne nyáron körülbelül 27-30°C-ra melegszik, télen pedig nagyjából 17-20 °C-ra hűl le. Ma ez a „tó” négy összefolyó óceáni áramlat szemetét gyűjti össze. A négy áramlat által körülhatárolt terület ugyanis hajlamos a műanyag hulladék és más törmelék felhalmozódására, ami káros hatással van a tengeri élővilágra. Becslések szerint négyzetkilométerenként nagyjából 200 ezer darab törmelékdarab terjedt el több száz mérföldön keresztül, veszélyeztetve ezzel a tenger ökológiai egyensúlyát.
Emellett számos emberi tevékenység – mint például a hajóforgalom és a hajókról származó szennyező anyagok – is negatívan befolyásolja a Sargasso-tenger ökoszisztémáját. A kormányok most egy olyan egyezményt mérlegelnek, amely a tengerbe kerülő műanyaghulladékok visszaszorítására, valamint a bálnák és a tokhalak kulcsfontosságú vándorlási folyosóik körüli tilalmi övezetek kiterjesztésére irányulna.
(via)
Kiemelt fotó: Getty Images
