nlc.hu
Utazás

Kozmikus karambol: a Föld elpusztította a testvérbolygóját, de ezzel mi csak jól jártunk

A Naprendszerünk egyik elveszett, titokzatos bolygója, a Theia 4,5 milliárd évvel ezelőtt a Földbe csapódott - ennek a galaktikus összecsapásnak pedig az emberiség lett az egyik nagy nyertese.

Körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt nagy horderejű esemény történt kis Naprendszerünkben: egy Theia nevű titokzatos bolygó pályája a keletkezésétől számított néhány tízmillió éven belül instabillá vált, és az akkor még újszülött Földbe csapódott. 

Az ütközés törmeléket kavart fel, és nagy valószínűséggel ez hozta létre a Föld holdját, amelyet nem túl fantáziadúsan Holdnak nevezünk. 

A Theiáról túl sokat nem tudunk, ami érthető, hisz ez már eléggé régen történt, és a Földdel való összeütközés alighanem el is pusztította ezt a kicsi – körülbelül a Marssal megegyező nagyságú – bolygót, amely talán a külső Naprendszerben alakult ki, és onnan vándorolt át a Föld pályájára. A nevét nem véletlenül kapta. Theia a görög mitológiában egy női titán volt, avagy titanisz, Uranosz és Gaia lánya, férje – és egyúttal testvére – pedig Hüperion, akitől három gyermeke született: az egyikük Szeléné (a rómaiaknál Luna), a Hold megszemélyesítője. 

Bolygók a Naprendszerben

A Föld és a Theia közmikus karambolja (forrás: NASA)

Azonban egy friss tanulmány, amely Science folyóiratban jelent meg, talán fényt deríthet a Theia eredetére: a holdminták, földi kőzetek és meteoritok elemzését magában foglaló kutatás ugyanis arra jutott, hogy Naprendszerünk elveszett bolygója Theia meglehetősen közel alakult ki a Naphoz – ott,  ahol a Föld is született.

„A Föld és a Theia valószínűleg szomszédok voltak”

– nyilatkozta Timo Hopp, a tanulmány társszerzője és a németországi Max Planck Naprendszerkutató Intézet kutatója.

A Hold keletkezését modellező számítógépesek szimulációk többsége azt sugallja, hogy nagyrészt a Theia maradványaiból kellene állnia. ugyanakkor korábbi tanulmányok azt is kimutatták, hogy a Hold figyelemre méltó kémiai hasonlóságokat mutat a Földdel, sokkal többet, mint amire két különálló bolygótól számítanánk.

Ez akár arra is utalhat, hogy a Theia jobban hasonlított a Földre, mint ahogy azt korábban feltételezték.  Hopp és kollégái 15 földi kőzetet és hat holdmintát elemeztek, amelyeket a NASA Apollo missziói hoztak a Földre az 1960-as és 1970-es években. A kutatók megvizsgálták a minták vasizotópjait, ugyanis ezek aránya egy objektumon belül nyomokat adhat arra vonatkozóan, hogy honnan származik.

Égitest

Amit a Theia maga után hagyott: a Hold (fotó: Wikimedia Commons)

A kutatók gyanítják, hogy a Föld köpenyében, a kéreg és a mag közötti forró kőzetrétegben található vas nagy része a Theiából származik, és a bolygóközi ütközés során került oda. Tehát, ha a köpenyből származó földi kőzetek és a holdkőzetek hasonló vasizotóp-arányokkal rendelkeznek, az arra utalhat, hogy mindhárom égitest– a Föld, a Theia és a Hold – hasonló háttértörténettel rendelkezik. A csapat megállapította, hogy a földi és a holdminták vas-lenyomatai gyakorlatilag ugyanolyanok: ezek a kémiai ujjlenyomatok a Nap közelében keletkezett meteoritokon is megtalálhatóak. 

A fenti adatok adatok, valamint a mintákban található néhány más elemre vonatkozó információk segítettek a kutatóknak a Theia összetételének és méretének meghatározásában: eszerint egy sziklás bolygó lehetett, amelynek tömege a Földének kb. öt-tíz százaléka volt. Valószínű, hogy közelebb alakult ki a Naphoz, mint a mi bolygónk.

Egy másik elmélet szerint pedig a Theival való ütközés tette egyáltalán lehetővé a földi élet kialakulását;

ám eszerint a Theiának a Naptól jóval távolabb kellett létrejönnie.

Tudniillik a Föld kialakulásakor a körülmények még egyáltalán nem voltak megfelelőek az élet létrejöttéhez. A gáz- és porfelhő, a mindent beterítő ősköd, amelyből a Naprendszer összes bolygója megszületett, gazdag volt az élethez elengedhetetlen illékony elemekben, például hidrogénben, szénben és kénben.

A belső Naprendszerben – a Naphoz legközelebbi részben, ahol a négy sziklás bolygó, a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars, valamint az aszteroidaöv található – azonban ezek az illékony elemek nem túl gyakoriak, így a Föld korai előfutára, az úgynevezett proto-Föld is nagyon keveset tartalmazott az ilyen létfontosságú anyagokból, és csak a Naptól távolabb, hűvösebb régiókban kialakult égitestek bővelkedtek bennük – mint például a Theia. Ezért feltételezhető, hogy csak a Theiával való ütközés következtében jelentek meg jelentősebb mennyiségben ezek az élethez elengedhetetlen elemek a mi Földünkön is.

ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top