A kutatók szerint biztos, hogy a parton talált tetemek csak a „jéghegy csúcsát” jelentik: a nagy részük valószínűleg soha nem éri el a szárazföldet, így a valós pusztulás jóval nagyobb lehet.
A tömeges elhullás okát egyelőre nem sikerült azonosítani. Annyit tudni, hogy a tengeri kígyók gyakran keverednek véletlenül a halászhálókba, és nagyon rosszul viselik a szélsőséges időjárási jelenségeket – például a ciklonokat, amelyek a hínárba, tengeri fűbe gabalyodott állatokat könnyen partra sodorják – írja Drive az Independent alapján.
A szakemberek most arra kérik a helyieket, hogy ha partra vetett tengeri kígyót látnak, ne nyúljanak hozzá, ne próbálják visszavinni a vízbe, hanem jelentsék az Australian Sea Snakes Facebook-oldalán. A tengeri kígyók ugyanis rendkívül mérgezőek, testük pedig nagyon törékeny, így egy óvatlan mozdulat egyszerre jelenthet veszélyt az emberre és magára az állatra is.
A tengeri kígyóknak normál esetben nincs okuk a part közelében tartózkodni, így ha mégis kikerülnek a vízből, az szinte mindig sérülést vagy betegséget jelez. A populáció sérülékenységét jól mutatja, hogy egy 2010-es óriási hőhullám során a helyi állomány mintegy 76 százaléka elpusztult – a mostani tömeges elhullás ezért az ökoszisztéma újabb, aggasztó változására utalhat.
Fotó: illusztráció, Unsplash
