A pokol kapuja – Türkmenisztán
Türkmenisztánban, a vadregényes Kara-kum sivatag közepén, egy Derweze nevű falucska mellett található a pokol kapujának nevezett, füstölgő és lángoló, óriási kráter. Ezt nem holmi démoni tevékenység hozta létre, de még csak nem is egy természeti katasztrófa, hanem az ember. Egy 1971-es fúrás során szovjet geológusok egy földgázzal teli barlangot tártak fel. A fúrótorony alatt beomlott a föld, és a helyén egy körülbelül 70 méter átmérőjű és 20 méter körüli mély kráter maradt. A mérgező gázkibocsátás megelőzése érdekében a geológusok úgy döntöttek, hogy a földgázt meggyújtják, remélve, hogy a tűz égése során néhány napon belül elemészti a barlangban található összes földgázt, majd kialszik. A földgáz azonban még mindig ég, immár 55 éve folyamatosan.
A Pokol kapuja, Türkmenisztán (fotó: Merdan Velhanov/Anadolu Agency via Getty Images)
Plútó kapuja – Törökország
A Plútó kapujaként, vagy görögül Ploutonionként ismert régészeti lelőhelyet Törökország délnyugati részén fedezték fel 2013-ban, miután egy termálforrás nyomát követték. A lelőhely nagyon hasonlít a 6. században eltűnt föld alatti templom leírásához.
Az alvilág kapuját meglátogató látogatók kis madarakat vagy más állatokat vásárolhattak (amelyek eladásából a templom fenntartását finanszírozták), és kipróbálhatták a titokzatos barlangból áradó mérgező levegőt, amely egy medencével rendelkező templomhoz kapcsolódott. Csak a papok – akik a gőzöktől mámoros állapotba kerültek – állhattak a pokol kapujának lépcsőin, és néha áldozati bikákat vezettek be, hogy aztán drámai módon kihúzzák a tetemüket.
Ahogy a görög földrajztudós, filozófus és utazó, Sztrabón írta: „Ez a tér olyan ködös és sűrű gőzzel teli, hogy alig lehet látni a földet. Bármely állat, amely belép, azonnali halált hal. Beengedtem néhány verebek, és azonnal elpusztultak, majd lezuhantak.”
Plútó kapuja (fotó: Mahmut Serdar Alakus/Anadolu Agency/Getty Images)
Houska-kastély – Csehország
Ez a Prágától kb. 50 kilométerre található baljóslatú gótikus kastély állítólag a pokol kapuját őrzi. A legenda szerint ugyanis kastély – és különösen a kápolna – egy mélységes mély barlang fölé épült, amelyből egykor állat-ember hibridek és egyéb pokoli teremtmények másztak elő, és sötét szárnyú, másvilági lények repkedtek a közelében. Azt is mesélik, hogy amikor megkezdődött a kastély építése, minden halálra ítélt fogolynak kegyelmet ajánlottak, ha beleegyeznek, hogy kötéllel leeresztik őket a lyukba, és beszámolnak arról, amit láttak. Amikor az első embert leeresztették, néhány másodperc múlva sikítani kezdett, és amikor visszahúzták a felszínre, úgy nézett ki, mintha 30 évvel öregedett volna: ráncok jelentek meg az arcán, és a haja fehérre vált.
A Prágai Turisztikai Hivatal honlapja szerint a kastélyban különféle szellemek élnek, „egy békaszörny, egy fej nélküli ló és egy öregasszony”, valamint „a gödörből megszökött démoni szörnyek” maradékai.
Houska-kastély (fotó: Wikimedia Commons)
Chinoike Jigokut – Japán
A japán Beppu városa híres természetes termálvizes tavairól, amelyek közül a legkülönlegesebb alighanem az amúgy csodaszép látványt nyújtó Chinoike Jigokut, azaz a Véres pokol-tó, amely nevéhez méltóan vérvörös színű, és valóban pokolian forró: a víz hőmérséklete akár a 78 Celsius-fokot is elérheti, vagyis fürdeni – természetesen – tilos benne.
Chinoike Jigokut (fotó: John S Lander/LightRocket via Getty Images)
Wang Saen Suk, a pokol kertje – Thaiföld
A Wang Saen Suk egy szobrokkal teli kert, amely a buddhista poklot ábrázolja. Bár a kert sok kisgyereket családot is vonz, az itt látható jelenetek minden túlzás nélkül borzalmasak (mondjuk milyen is lenne a pokol). Miután elhaladtak a „Üdvözöljük a pokolban!” feliratú tábla mellett, a látogatók rézüstökben főzött bűnösökkel, pokoli kutyák által széttépett bűnösökkel és csontig lesoványodott bűnösökkel találkoznak. „Ha meglátod az ördögöt, ne késlekedj, élj érdemdús életet, amely segít legyőzni őt a következő életben. Adakozz minden nap egy kicsit, és boldog életed lesz” – olvasható a kertben egy másik táblán. Amikor egy buddhista meghal, négy mennyei lény elé kerül, akik megvizsgálják a halott jó és rossz cselekedeteinek nyilvántartását.
Ha a jó cselekedetei meghaladják a rosszakat, a mennybe kerül; ha a rossz cselekedetei meghaladják a jókat, büntetést kap. A buddhista pokolban a büntetés az elkövetett bűnök függvényében változik, de minden büntetés kínzás, és ezek közül sok látható a kertben. A pokolban 136 gödör van, és mindegyikből lehetséges az újjászületés.
Hekla – Izland
A 1104-ben történt különösen drámai kitörés óta ez az 1491 méter magas izlandi rétegvulkán, a pokol kapujaként vagy kéményeként is emlegetett Hekla különös félelmet keltett az egész középkori európai kontinensen. 1180-ban megjelent Liber De Miraculis című művében a francia ciszterci szerzetes, Herbert de Clairvaux így írt a Hekláról: „A híres szicíliai tűzkazán, amelyet az emberek a pokol kéményének neveznek… ez a kazán kis kemencének tűnik ehhez a hatalmas pokolhoz képest.”
Hekla (fotó: gettyimages)
Cenote Xkeken Mexikó
Senki ne tévesszen meg a nyugodt, azúrkék vízfelszín: a maja hagyomány szerint a cenoték – a Yucatán-félszigetet borító természetes víznyelők – egyenesen az alvilágba vezetnek. Sőt: néhány – vitatott – beszámoló szerint emberáldoztra is használták ezeket.
Cenote Xkeken (fotó: by: Jon G. Fuller/VW PICS/Universal Images Group via Getty Images)
forrás: atlasobscura
