A probiotikumok biztonságos, gyógyhatású készítmények, amelyeket gyermekek és felnőttek is nagyobb kockázat nélkül szedhetnek olyan esetekben, amikor a bél baktériumflóráját valamilyen sérülés éri, és a hasznos és káros mikroorganizmusok egészséges egyensúlya (amely körülbelül 85-15 százalék a jótékony mikroorganizmusok javára) felborul. Számos okból bekövetkezhet ilyen helyzet, kezdve a tartós stresszel terhelt zaklatott életmódtól, a kialvatlanságon és mozgásszegény napirenden át a helytelen táplálkozásig és antibiotikum kúrákig. Ez utóbbi szinte egészen bizonyosan kárt tesz a belek mikroflórájában, hiszen az antibiotikumok baktériumölő hatása nem csak a kórokozókra terjed ki, hanem azokra a hasznos bacilustörzsekre is, amelyek segítik az emésztésünket és jelentős szerepet vállalnak a szervezet védekezőképességének (az immunrendszernek) működtetésében. Ma már ezért az orvosok – nagyon helyesen – szinte protokollszerűen ajánlják az antibiotikum kezelés mellé a probiotikumok szedését is.
Mikor szedjek probiotikumot?
Probioitikum kúrát azonban nem csak antibiotikumos kezelés esetén érdemes tartani, hanem más gyógyítása során és megelőzés céljából is. Lássuk, melyek azok az élethelyzetek, amikor hasznos lehet a szervezetünk számára egy ilyen kúrát!
- Különféle bélrendszeri problémák esetén és fertőzéses eredetű hasmenéseknél felgyorsítja a gyógyulás folyamatát
- Utazások előtt és közben, amikor a megváltozott környezeti körülmények, a megszokottól eltérő fűszerhasználat, ételek, higiéniás körülmények és maga az utazás okozta stresszhelyzet is károsíthatja a bélflóránkat.
- A probiotikumok jótékony hatásukat nemcsak az emésztőrendszerünkben fejtik ki. Alkalmasak a hüvely normál flórájának helyreállítására és fenntartására is. Így a visszatérő, makacs hüvelyfertőzések kezelésének kiegészítő gyógymódjaként is jó hatásfokkal alkalmazhatóak!
Hogyan tartsak probiotikum kúrát?
Antibiotikumos kezelés alatt nagyon fontos, hogy magát az antibiotikumot is addig szedük és olyan adagolásban, ahogy az orvos előírta. Ha idő előtt hagyjuk ezt abba, vagy „beosztás” szerint szedjük, akkor a kórokozók a szervezetünkben maradnak és a korábbinál sokkal erősebben támadnak majd – ezért a probiotikum kúra kedvező hatásait sem tudnak érvényesülni.
A probiotikumokat a legtöbb esetben az antibiotikum után kell bevenni 2-3 órával – kivéve azokat a készítményeket, amelyeket kifejezetten úgy fejlesztettek ki, hogy antibiotikummal egy időben kerüljenek a szervezetünkbe –, különben nem a készítményben található jótékony baktériumtörzsek tudják kifejteni a megfelelő hatásukat. Az is fontos, hogy a probiotikum szedése éppolyan rendszeres és következetes legyen (követve az orvos vagy gyógyszerész által meghatározott adagolást), mint az antibiotikumé, és ne csak az antibiotikum kúra végéig tartson, hanem azt követően még körülbelül két hétig akkor is, ha egyébként a kellemetlen tünetek már elmúltak. A probiotikumok hatékonyságát javítja, ha a kúra alatt jótékony baktériumokban gazdag élelmiszerek is fogyasztunk – például borsót, babot, articsókát, hagymát, banánt, élőflórás joghurtot, kefirt.
Antibiotikumos kúra esetén nagyon fontos, hogy ne várjuk meg a probiotikumok szedésével az antibiotikumok negatív mellékhatásait (a bélflóra felborult egyensúlya miatt jelentkező emésztési zavarokat, hasmenést, gyomorégést, puffadást), hanem már a kezelés első napjától vezessük be az étrendbe a probiotikus készítményt.
Megelőző kúrák
Más esetekben – például hosszabb utazás vagy stresszes időszak előtt, amely alatt várhatóan jelentkeznek majd emésztési panaszok –, a megelőző probiotikus kezelést néhány nappal korábban kezdjük el, és a kritikus időszak végét követően még néhány napig folytassuk. Ügyeljünk arra, hogy ezalatt a probiotikumokat étkezés közben szedjük és lehetőleg hideg étellel vagy itallal, nehogy a túlzott hő hatására elpusztuljanak a készítményben a jótékony baktériumtörzsek. Hasonló okból érdemes arra is gondot fordítani, hogy mindig a készítmény számára ideális hőmérsékleten tároljuk a probiotikumunkat!
