Eddig az antibiotikum-rezisztens baktériumok melegágyaként emlegették a húsüzemeket, a Covid-19 kitörése után inkább az a probléma, hogy gócpontjai lehetnek a vírus terjedésének. Lehet, le kell mondanunk a húsevésről, ha meg akarunk előzni egy következő járványt?
A húsevés epidemológiai szempontból veszélyes lehet a jövőben. Fotó: Unsplash
A Napi.hu azt írja, a kutatások szerint már 2015-ben a világ antibiotikum felhasználásának 52 százalékát az állattenyésztés tette ki. Mostanra ez a becslések szerit 60 százalék fölé nőtt, így már közismertté is vált a probléma: a modern baromfi- és marhatenyésztés viszonylag kis területre koncentrál rengeteg állatot, ahol könnyen terjednek el a fertőzések. Azonban a tenyésztők azoknak az állatoknak is antibiotikumot adnak, melyek nem is betegek. Ennek egyik fő problémája az, hogy a mikroorganizmusok alkalmazkodni kezdenek, ellenállóvá válnak. Az epidemiológiai szakemberek régen figyelmeztetnek, hogy az emberiség növekvő húsevés iránti igénye komoly járványügyi veszélyt jelent.
De nemcsak ez jelent gondot: a húsokat hűvösen kell tartani feldolgozás idején is, és folyamatosan nagy teljesítményű ventilátorokkal mozgatják a levegőt, így időben és távolságban is jobban tudnak terjedni az aeroszolokhoz tapadó vírusok.
A koronavírus-járvány pedig megmutatta, hogy az Egyesült Államok gigantikus húsfeldolgozóiban május közepére már legalább 13 ezren kaphatták el a vírust a dolgozók közül, ami miatt a termelő kapacitások 30 százalékát le kellett állítani emiatt, helyenként húshiányhoz lépett fel. A lap szerint általános problémára utal, hogy Németországban, Spanyolországban, Írországban, Kanadában, Ausztráliában és a húsiparban világverő Brazíliában is betört a fertőzés számos nagyobb húsfeldolgozóba.
Te le bírnál mondani a húsevésről, vagy inább húson élnél?
