Tömegesen megjelentek a kékalgák, más néven cianobaktériumok a Balaton nyugati részén. Alsóbélateleptől Balatonszárszóig kapott bejelentéseket az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet, hogy szabad szemmel is látható algavirágzást észleltek a part mentén. A kutatók mérései alapján a jelenség a Keszthelyi medencében és a Balaton közepén is megfigyelhető volt. Összeszedtük, mennyire súlyos a helyzet, és mit kell tudni a balatoni algásodásról.
Mennyire sok a cianobaktérium a vízben?
Egyelőre nincs óriási algatömeg a vízben, de erőteljes szaporodásnak indultak. Ez intő jel, hogy a Balaton nyugati területein a következő hetek időjárásától függően akár a tavalyihoz hasonló algavirágzás is kialakulhat. Akkor olyan mértékű volt az algásodás, amilyenre 20 éve nem volt példa. A mostani mérések szerint a teljes vízoszlopot nézve az algamennyiség még nem kifogásolható. Ám a kékalgák mennyisége néhány helyen időszakosan meghaladta az egészségügyi határértéket.
A kékalga megnövekedett mennyisége miatt kotróhajó (előtérben) dolgozik a Balaton nyugati medencéjében, a balatongyöröki part közelében 2020. július 23-án (Fotó: MTI/Varga György)
A Keszthelyi-medence közepén 70 mikrogramm/liter volt a klorofill-A mennyisége a víz felszínén (amit zömében a cianobaktériumok okoztak), miközben az egészségügyi határérték 50 mikrogramm/liter. A kutatók szerint a part közelében is hasonló eredményre jutott volna a vízfelszín vizsgálata.
Miért lett hirtelen ennyi kékalga a Balatonban?
A tavakban sokféle mikroszkopikus méretű alga lebeg, a vízi ökoszisztémák nélkülözhetetlen alkotórészei. Többségük ártalmatlan, bár ha nagyon elszaporodnak, gusztustalan élménnyé változhat az önfeledt strandolás. Sajnos a Balatonon is jól ismert kékalga az egyetlen édesvízi alga, amely toxint termelt, ráadásul éppen a nyaralási szezonban szeret burjánzani. A kékalga elszaporodása összefügg a tóban lévő növényi tápanyagok mennyiségével és az időjárással: többnyire napsütéses, szélmentes, forró időjárás esetén dúsulnak fel a cianobaktériumok a vízben. A vízminőség-javító fejlesztéseknek köszönhetően a tavalyi évet leszámítva 1994 óta nem is volt nagy algavirágzás a Balatonon. Hogy évtizedek után hirtelen miért burjánzik ismét a kékalga, egyelőre rejtély, még a kutatók is keresik az okát.
Miért veszélyes a kékalga?
A kékalgák által termelt toxinok nemcsak a vízi élővilágra, hanem az emberre is veszélyesek lehetnek. Fürdőzés esetén bőrirritációt okozhatnak, ha pedig vízpermettel az orrba, a légutakba vagy a szembe kerülnek, nyálkahártya-irritációt, asztmás tüneteket válthatnak ki. Ha véletlenül vizet nyelünk, a cianobaktérium toxinja az emésztőrendszerbe kerülve lázat, hányást és hasmenést idézhet elő. Ez főként a gyerekeknél gyakori, és súlyos problémákat okozhat. Vízvirágzás miatt kialakult tömeges megbetegedés itthon egyelőre nem fordult elő, egyedi bőrirritációs esetek történtek.
Most megyek a Balatonra, bemehetek a vízbe?
Igen, de fürdőzés után zuhanyozz le. Egyelőre nem katasztrofális a helyzet, nem zártak be strandot a balatoni víz minősége miatt, az algaburjánzás pedig elsősorban a tó nyugati medencéjét érinti. Ha a ciaonobaktérium elszaporodása miatt egészségügyi kockázat merül fel, akkor meghatározzák a vízben lévő kékalgák mennyiségét, és ha határérték fölötti, a járási hivatal fürdőzési tilalmat rendel el.
Ezeket az óvintézkedést érdemes betartani a strandon:
- Fürdőzés után zuhanyozz le, így megelőzhető a bőrirritáció.
- Csak kijelölt fürdőhelyen mártózz meg, mert ott ellenőrzik a víz minőségét, és más szempontból is biztonságosabbak ezek a strandok.
- Ha fürdőzés után kiütéseket veszel észre a bőrödön, vagy hányásos-hasmenéses tüneteid vannak, keresd fel a háziorvosodat, és mondd el neki, hol fürödtél.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Vörös Lajos, a Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet kutató professzora az nlc-nek azt mondta: most két hét alatt megduplázódott a kékalga mennyisége a vízben. Szerinte az algavirágzás a következő hetekben is folytatódni fog, még intenzívebb lesz, és ha csak az eddig ütemet vesszük alapul, „augusztus közepére már elég rossz lesz a helyzet” a Balatonon.
Mit lehet tenni a kékalga elszaporodása ellen?
Az időjáráson kívül a kékalga szaporodását a szennyvízzel, a szerves- és műtrágyákkal a tóba jutó növényi tápanyagok is serkentik, különösen a foszforban gazdag vizeket szereti. Az elmúlt években lezajlott szennyvízhálózati fejlesztések, tározók építése, a műtrágyahasználat csökkenése, de még a foszfátmentes mosószerek elterjedése is közrejátszott abban, hogy a Balatonba kerülő foszfor mennyisége mostanra negyedére-ötödére csökkent a korábbihoz képest, ezért is különös, hogy tavaly ismét nagyobb algásodás volt a tavon.
A kékalga elszaporodásának kockázatát úgy is lehet mérsékelni, ha csökkentik a mederfenéken lévő üledékben felhalmozódott tápanyagok mennyiségét; ha nincs annyi kaja, algából sem lesz olyan sok. Erre hatékony módszer a mederkotrás, amit a Balaton nyugati medencéjében, Balatongyörök térségében július 16-án el is kezdték, miután a vízben a határértéket jelentősen meghaladó klorofill-A szinteket mértek.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság közlése szerint egy hét alatt több mint 300 köbméter zagyot távolított el a kotróhajó, amelyhez azóta más hajók is csatlakoztak. A munkálatok a strandok használatát nem befolyásolják, a kotrás pedig addig folytatódik, amíg a vízminőségi vizsgálatok ezt indokolják. Kérdés, mekkora területet tudnak megtisztítani, hiszen csak a Keszthelyi-medence területe 38 négyzetkilométer, és az is bizonytalan, hogy mikor lesz a kotrásnak hatása.
