Liechtenstein 40 ezer lakost számláló ország, államformája alkotmányos monarchia. A parlament alig huszonöt megválasztott képviselőből áll, a jelenlegi miniszterelnök Adrian Hasler, az államfő II. János Ádám. A herceg fejedelem 1989 óta birtokolja ezt a címet.
Pápa volt a keresztapja
II. János Ádám 1945-ben született, keresztapja XII. Piusz pápa volt. Négy testvérével együtt a vaduzi fejedelmi várban töltötte a gyerekkorát, ott járt általános iskolába is. Apjához hasonlóan ő is Bécsbe költözött, 1956-ban ott kezdte meg gimnáziumi tanulmányait. A négy nyelven is folyékonyan beszélő herceg 1969-ben Svájcban szerzett diplomát. Ekkor már két éve élt boldog házasságban, a cseh arisztokrata Marie Aglaë Kinsky von Wchinitz und Tettau grófnőt 1967-ben vezette oltár elé.
A következő hat évben a házaspárnak négy gyermeke született, a hercegre pedig egyre több feladatot bízott az apja, az 1939 óta uralkodó II. Ferenc József. 1984-ben bízta meg fiát, hogy régensként vegye át az állami és a gazdasági ügyeket. János Ádám felszámolta a család veszteséges vállalkozásait, és sokkal nyereségesebbé tette a már egyébként is jól működő beruházásokat. A munka mellett persze mindig maradt ideje a családjára és a barátaira. A 80-as évek közepén gyakran megfordult náluk Diana hercegnő és Károly herceg is.
Európa egyik leggazdagabb embere
Amikor II. Ferenc József alig 25 nappal a felesége halála után 1989-ben elhunyt, az addig régens hercegből fejedelem lett. János Ádámnak és családjának soha nem kellett nélkülöznie. Az egészen a keresztes háborúig visszavezethető dinasztia a 12. században szerzett földekből alapozta meg a vagyonát, II. János Ádám jelenleg Európa egyik leggazdagabb embere. Családjához tartozik az LGT, vagyis a VIP gazdagok magánbankja, Ausztriában termőföldjeik és erdőik vannak, fát termelnek ki. A herceg mindemellett impozáns műkincs-gyűjtemény birtokosa, ennek nagy része egy bécsi múzeumban van. Övé a legnagyobb Rubens-gyűjteményt, és az egyetlen magánkézben lévő Leonardo da Vinci-festmény is.
II. János Ádám jelenleg is aktív államfő, de 2004-ben kinevezte legidősebb fiát, Alajos herceget, és átadta neki a mindennapi ügyek intézésének jogát – így készíti őt fel az uralkodásra.
Az uralkodó és felesége ma is egy dombtetőn álló, tornyos kastélyban élnek.
Jogában áll bármikor feloszlatni a parlamentet, és vétójoggal is élhet egy-egy törvénnyel kapcsolatban. Különösen érdekes annak fényében, hogy az elmúlt száz évben Európa megannyi uralkodója kénytelen volt lemondani a tényleges politikai hatalomról, és „megelégedni” a visszafogottabb szereppel.
Abortusztilalom az alkotmányos monarchiában
2003-ban persze Liechtenstein életében is elérkezett a kérdés: szükség van-e az aprócska államnak változásra? Népszavazást tartottak arról, hogy csökkentsék-e az uralkodó család hatalmát a parlament felett, vagy éppen ellenkezőleg: erősítsék-e meg azt. A szavazók kétharmada az új alkotmányra voksolt, ezzel megerősítettek az uralkodói jogait. Az is igaz, hogy a szavazás előtt II. János Ádám kijelentette: ha a lakosság elutasítja a változásokat, akkor lemond, és az egész családja Bécsbe költözik.
A nők Liechtensteinben csak 1984-ben kapták meg a választójogot. De máig nem dönthetnek például a saját testüket érintő abortuszról.
Az országban ugyanis az abortusz a legtöbb esetben törvénytelen, és börtönbüntetéssel büntetendő a nő és az orvos számára. Bár volt arra irányuló népszavazás, hogy enyhítsenek a törvényen, az emberek többsége ellene szavazott. Nem mintha bármit is számított volna az ország vezetőjének a választás eredménye, ugyanis még a szavazás előtt kijelentette a herceg, hogy ha lazítani fogják az abortusztörvényt, ő azonnal megvétózza azt. Ehhez pedig minden joga megvan. Így 2021-ben, Liechtensteinben az abortusz jogellenes, kivéve a nő életét vagy egészségét komolyan veszélyeztető eseteket, illetve nemi erőszak vagy szexuális erőszak esetén.
Volt már ilyenre példa?
Harminc évvel ezelőtt, 1990-ben I. Baldvin király ült a belga trónon. Bár vétójoga nem volt, de mint hívő katolikus beszédet intézett a néphez, melyben elmondta, hogy képtelen jó lelkiismerettel támogatni és aláírni az abortuszt legalizáló törvényt. A megoldás az lett, hogy a király saját kérésének értelmében a minisztertanács alkalmatlannak nyilvánította Baldvint az uralkodásra, aki lemondott a trónról arra a 44 órára, amíg a törvényt megszavazták és beiktatták. Ezt követően pedig a parlament visszaállította a király hatáskörét.
A trónörökös sem enyhébb
Az 52 éves trónörökös, Alajos herceg sem kevésbé konzervatív az apjánál. A jogi diplomával rendelkező férfi Ausztriában és az Egyesült Királyságban tanult. Évekig dolgozott Londonban könyvvizsgálóként, majd visszatért hazájába, hogy a családi vállalkozásoknál kamatoztassa tudását. Még a 90-es évek elején vette feleségül a bajorországi Wittelsbach családból származó Zsófiát, akivel négy gyermeket nevelnek. Közülük a legidősebb a 26 éves József Vencel, aki második a trónörökösi sorban. A családnak hatalmas nehézséggel kellett szembenéznie, amikor 2003-ban Zsófiánál agydaganatot diagnosztizálták. A jóindulatú elváltozást megoperálták és a trónörökös felesége szerencsésen felépült.
A történetet megismerve elgondolkodtató, hogy mi a jobb 2021-ben? Ha az uralkodók politikai szerepet kapnak, vagy inkább a turisták vonzására és a jótékonysági pénzgyűjtésre koncentrálnak?