A Humusz Szövetség idén harmadik alkalommal hirdeti meg márciusi műanyagböjtjét. A környezetvédők közleményükben egyszerűen betartható tanácsokat adnak, hogy részt tudjunk venni a klímakrízis megoldásában, illetve saját egészségünk megőrzésében, hiszen
hetente egy bankkártyányi műanyag jut a szervezetünkbe.
Nem lehet manapság műanyagok nélkül élni, de sokkal tudatosabban kell – vallja a Humusz Szövetség, amely nem az ételről nevezte el magát. “Nézz körbe magad körül! Mennyi műanyag tárgyat látsz? És vajon mennyi mindenben található még, amiről nem is gondolnád? A műanyagok annyira beszivárogtak az életünkbe, hogy észre sem vettük, de már szinte mindenhol ott lapulnak akarva, akaratlanul. Ideje egy lépést hátra tenni, és új perspektívából ránézni kapcsolatunkra a műanyagokkal!” – üzenik az aktivisták.
Mi a gond a műanyagokkal?
Nem csak bensőséges, de belsőséges kapcsolatot is ápolunk már a műanyagokkal – hiszen heti szinten egy bankkártyányi mennyiség jut belőle a szervezetünkbe. És nem csak a miénkbe. Mára már minden élőlény ki van téve a műanyagszennyezésnek. A tengerpartokon található hulladékok 85%-a műanyag, így nem meglepő, hogy az előrejelzések szerint 2050-re több lesz a műanyag az óceánokban, mint a hal.
Hiába az Európai Unió egyszer használatos műanyagokra vonatkozó irányelve, az előrejelzések szerint a műanyagtermelés csak fokozódni fog. Erre a trendre sajnos rásegít a koronavírus-járvány is, holott pont most lenne a legnagyobb szükség nem csak beígért, de valós környezetvédelmi intézkedésekre. A COVID-19 válság sajnos elvonta a figyelmet az ökológiai válságról, pedig egyáltalán nem arról van szó, hogy az már nem jelentene akkora fenyegetést, sőt! A környezetszennyezés, az elpusztuló élőhelyek, a biodiverzitás soha nem látott mértékű csökkenése mind-mind melegágyai a világjárványoknak. Ha hozzávesszük azt is, hogy a műanyagok 99%-át fosszilis energiahordozókból állítják elő, akkor máris egyértelművé válik, hogy a műanyaghasználat csökkentése a klímakrízis megoldásában is jelentős szerepet játszik.
Fotó: Getty Images
A műanyag ezek szerint az ördög műve?
Korántsem gondoljuk így, és nem arról van szó, hogy egységesen rossznak vagy károsnak titulálunk minden műanyagból készült terméket. A műanyagok nagyon sok esetben bizonyulnak nemcsak hasznosnak, de életmentőnek is. Azonban sokkal nagyobb mértékben és mennyiségben használjuk, mint arra valójában szükség lenne. Gondoljunk csak bele: a műanyagok nagy előnye, hogy tartósak, és mégis az előállított műanyagok 40%-a egyszer használatos termék. Csak műanyagzacskókból világszerte percenként egymillió darabot használunk, és 25 perc használat után már kerül is – jobb esetben – a kukába. Műanyag palackokból ugyanennyit fogyasztunk, míg műanyag-szívószálakból félmilliárdot használunk el naponta. Nem nehéz így belátni, hogy míg a problémára óriási, a megoldás nem is olyan bonyolult. Csökkentenünk kell a – főleg egyszer használatos – műanyagtermékek használatát.
Miben segít a műanyagböjt?
A megoldás valóban egyszerű, de a valóságban nagyon sok akadálya van annak, hogy szakítani tudjunk a műanyagokkal. Az információhiány mellett nagy problémát jelentenek még a műanyaglobbi zöldrefestési (greenwashing) kísérletei, valamint azok a tévhitek is, amelyek torzítják a műanyagokról, és főként az azok hulladékkezeléséről alkotott képet. A műanyagböjt kampány elsődleges célja tehát lerántani a leplet a műanyagokról.
Tudjuk azonban, hogy az információ nem elég, mert könnyen eshetünk a tagadás vagy a bénító kétségbeesés csapdájába. Ebből kifolyólag szeretnénk mindenkit arra buzdítani, hogy csatlakozzon a műanyagböjthöz, és nézze meg, hol tud ellenállni a műanyagok kísértésének. Minden lépés számít, és ehhez is adunk majd könnyen megvalósítható tippeket, mutatunk be környezetbarát alternatívákat.
