Ölelkezés, gázolás, gyönyörű ruhák: Budapest első szabad hétvégéje képekben

Íme több száz együttlétre kiéhezett fiatal, aki semmi mást nem tett, csak azt, amit megengedtek nekik. Fotók és vélemény.

Neményi Márton

2021. Április 26.

Szombaton megnyitottak a vendéglátóhelyek teraszai, azaz többek közt szinte a teljes Madách és Erzsébet tér. Ez a két belvárosi, a bulinegyed határában fekvő helyszín eleve különös jelentőséggel bír Budapest éjszakai és nappali életében, már csak azért is, mert a Kiskörút néven ismert demarkációs vonallal élesen elválnak egymástól a szubkultúrák: az Erzsébet téri fű a tiniké, a Fröccsterasz és környéke a sikermellényes vállalkozóké, a Madách téri helyek – a Központ, a Telep és társai – pedig azoké a jellegzetesen öltözködő és viselkedő arcoké, akiket pár éve még hipszternek hívtunk.

Most szombaton pedig azért volt jelentős, mert szinte az összes itt található hely eleve kiülős, azaz tökéletes laboratóriuma volt annak, mit jelent a három és félmilliomodik oltáshoz időzített terasznyitás, tesztalanyok pedig akadtak bőven.

Fotó: Neményi Márton

A szombat este után publikált képekre (amelyeken egy az átlagosnál kicsit pörgősebb szombat este rajzolódott ki), ahogy borítékolható volt, kétféle lakossági reakció érkezett:

Hát ebben az országban mindenkinek elment az esze? Tényleg ennyire ostobák a fiatalok, hogy ebben a helyzetben egymás hegyén-hátán fetrengenek?!
Nem rossz ötlet a terasznyitás, de csak ésszel felelősséggel! Jó, én is ott voltam, de én betartottam a szabályokat, úgyhogy nem vállalok közösséget ezekkel!

A harmadik hullám, azaz a napi több ezek fertőzött és a még mindig kétszáz halott árnyékában persze minden volt ez a hétvége, csak átlagos nem, és érthető is a felzúdulás, én azonban szeretném hozzátenni a magam eretnek különvéleményét:

Jó buli volt.

Nem csak azért, mert jó volt a hangulat és eufóriában úszó, nagyon szép fiatalok mondtak és csináltak vicces dolgokat, hanem azért is, mert a helyzethez (mármint ahhoz, hogy olyasmiben vettek részt, ami tavaly nyár óta tilos) képest igenis felelősen viselkedtek, és ha baj is lesz ebből, az bizony nem az ő hibájuk.

Először is: bulinegyedügyben többé-kevésbé dörzsölt fotósként felkészültem rá: ha valamikor, akkor most olyan jelenetek várnak majd, mint amiket Nagy-Britannia nagyvárosaiban látni a hosszú hétvégeken. Utcán fetrengő, buszmegállóban pettingelő, a saját hányásuk mellett a padkán ücsörgő, hamburgerrel és fish and chipssel küzdő fiatalok, szemétrengeteg és így tovább. A helyzet az, hogy Budapesten ebből semmi sem lett, így a bombasztikus fotók is elmaradtak.

A szombatot végigbulizó és még vasárnap is kitartó fiatalok egyetlen „bűne”, hogy sokan voltak.

Ittak, ölelkeztek maszk nélkül, a legdurvább szabályszegés, amit láttam, az az, hogy sokan nem tették fel a maszkot még akkor sem, amikor átmentek egyik helyről a másikra (azaz legfeljebb kétszáz méterre), este kilenc után figyelmeztették is őket a rendőrök, egyébként végtelen türelemmel. Volt némi emberkedés a koronavírust szerencsére túlélő Fekete Kutya kocsma előtt („anyámról beszélsz, úgyhogy én most meg foglak ütni!”) és egy nagyon vicces elsodrás a Madáchon, de ennyi; 11-re pedig tényleg mindenki otthon volt.

Ha ebből baj is lesz egy-két hét múlva (emelkedő esetszámok, telítődő intenzív osztályok), az azért lesz, mert a fiatalok egyszerűen tették, amit megengedtek nekik, sőt, amire bátorították őket: Orbán Viktor és vezérkara rögtön egy-egy sörrel a kezükben posztoltak (ha már itt tartunk, miért jelent a „pofa sör” poharat a magyar néplélek legnagyobb hazai szakértőjének?!), úgy, hogy most már több mint egy éve hallgatjuk, hogy „már csak pár hétig kell kibírni”. És úgy, hogy a terasznyitás még Szlávik doktor szerint sem volt hülyeség, pedig, ha valaki, ő megmondaná. Még Zacher Gábor is hozzátette az aktuális apokaliptikus víziójához, hogy reméli, nem lesz igaza. Mi is.

Mutatjuk az első szabad hétvégét képekben.