A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóházáról leginkább az ott gyártott porcelánra asszociálunk, ám a település más nevezetességekkel is büszkélkedhet. Itt található az Országos Kéktúra keleti végpontja és nem messze tőle hazánk egyik legkülönlegesebb modernista temploma, a Szent László-templom is.
A Kéktúra végpontja, háttérben a Szent László-templommal (Fotó: Wikimedia Commons)
A település barokk stílusú római katolikus templomát az 1950-es években a porcelángyár rekonstrukciója okán lebontották. 1961-ben az akkoriban az Ipari Épülettervező Vállalatnak dolgozó Csaba Lászlót bízták meg a templom megtervezésével. Az építész – akit ma már a II. világháború utáni magyar templomépítészet legjelentősebb alkotójaként emlegetnek – egy modernista stílusú, geometrikus vonalvezetésű épületben gondolkodott, melyre hatással volt Aarno Ruusuvuori finn építész Hyvinkää városában, éppen abban az évben átadott, piramis formájú templomépülete is.
A templom 1978-ban (Fotó: Fortepan/Gábor Viktor)
A templom a falu határban lévő, üres domboldalon kapott helyet, az építkezés 1964-ben kezdődött meg, az átadásra pedig 1967-ben került sor. Az épület három darab, sátorszerű betonháromszögből áll, ebből kettő, a templomtér és az oltártér közvetlenül kapcsolódik egymáshoz, míg a legmagasabb, a harangtorony elkülönül azoktól. A templom belső terét a bravúros fénytörések teszik egyedi hangulatúvá. Berendezése is valódi műalkotásokból áll: a stációkat Kovács Margit Kossuth-díjas magyar kerámiaművész, érdemes és kiváló művész, a Krisztus-corpust Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, míg a porcelán táblaképet a Munkácsy Mihály-díjas Szász Endre készítette.
A hollóházi Szent László templom (Fotó: Wikimedia Commons)
A tájból korábban kiemelkedő templomot ma már dús növényzet, magas fák ölelik körbe, karakteres, hangsúlyos megjelenését azonban így is megőrizte. Szombat kivételével naponta tartanak itt szentmiséket, illetve esküvőhelyszínként is népszerű. A belső tere más esetekben csak bejelentkezéssel látogatható.
