Liptai Claudia 22 év tévézés után egyszer csak úgy döntött, hogy egy hosszabb pihenőre vonul. Két év „szabadságra” ment, majd az RTL Klub képernyőjén tért vissza. Szerepelt azóta a Tanárban, az Álarcos énekesben, most pedig egy olyan szerepben láthatjuk, amire régóta vágyik: cukrászattal kapcsolatos műsort vezet. Az új szerepről, a családról, valamint a jövőbeli tervekről kérdeztük.
Valószínűleg a nézők is egyetértenek velem abban, hogy nem tudnám mással elképzelni ezt a műsort, annyira illik hozzád A Mestercukrász – az édesszájú Konyhafőnök. Mi zajlott le benned, amikor felkértek rá?
Nagyon boldog voltam, hogy megkerestek, tényleg hatalmas öröm volt számomra a felkérés. Imádom A Konyhafőnököt is, amikor volt rá lehetőségem, mindig megnéztem, és tisztában voltam vele, hogy a Mestercukrász is hasonló lesz. Szó szerint érbe vágó, mégis megható és sokat lehet belőle tanulni: szeretem az ilyen jellegű műsorokat. Nagyon jól éreztem magam amellett, hogy pokoli nehéz volt a forgatás, hiszen a cukrászatot nem lehet siettetni: egy piskóta sütési idejét semmilyen módszerrel nem lehet felgyorsítani.
Egy korábbi nyilatkozatod szerint mindig is nagy vágyad volt, hogy egy sütéssel kapcsolatos műsor háziasszonya legyél. Ilyesmire gondoltál?
Teljes mértékben! Ez egy jellegében és kivitelében is nagyon komplex műsor. Vidámak a színek, szuper a díszlet és én is olyan leszek, mint egy folyton változó papagáj. Többek között ebben is kiélhetem a vágyaimat: olyan ruhákat hordhatok, amelyek nagyon illenek hozzám, a hajam és a sminkem is a legjobbak által készül, valamint a stáb és a műsort körülvevő emberek is fantasztikusak.
Enzsöl Balázs, Liptai Claudia és Juhos József (Fotó: RTL Magyarország)
Nemcsak műsorvezetőként, de szakértőként is tudtad bírálni a versenyzőket: szigorúnak vagy engedékenynek mondanád magad?
Ahogy néztem a promóvideókat, én tűnök a legszigorúbbnak. (nevet) Talán cinikusnak gondolhatnak, de én inkább elnézőbbnek mondanám magam. Kétféle szerepem van: műsorvezető vagyok, át tudom élni a versenyzők összes örömét és bánatát, de emellett – most már – végzett cukrászként is nézem őket. Sokakba öntöttem lelket a forgatások során, az anyai ösztöneim a műsorban is megmutatkoztak. Enzsöl Balázs és Juhos József kevésbé szeretgetős típus, de nincs ezzel baj, nekik nem is ez a feladatuk. Ha valami azonban nem stimmelt, nem olyan volt a színe vagy az állaga, mint kellett volna, akkor természetesen én is kifejtettem a véleményemet. Előfordult, hogy kóstoltam olyan süteményt, ami után megszólalni sem tudtam, de az ilyen helyzeteken átsegített a humor.
Két fantasztikus szakember mellett vezeted a műsort. Milyen volt velük dolgozni?
Juhos Jocit ismerem már egy ideje, de azért nem beszéltünk naponta egymással. Ő azt a vonalat képviseli, aki nagyon tudja a cukrászat alapját, leginkább a klasszikus vonal az erőssége. Enzsöl Balázs egy más világ: ő egy művész, egy alkotó, aki teljesen másképp közelíti meg a cukrászatot. Már a műsor elején nagyon magasra tették a lécet, komoly elvárásaik voltak a versenyzőkkel szemben. Őszintén mondom, nehéz volt megfelelni nekik. Balázst a fiatal lányok megpróbálták másképp is megpuhítani, de számára csak a teljesítmény volt fontos. (nevet) Egyébként mindketten nagyon emberiek, ha segíteni kellett, egyből ott voltak, felnéztek rájuk a versenyzők.
Juhos József azt mondta a nekünk adott interjúban, hogy tartott tőled, mert túl profi vagy. Egyengetted az útjukat, vagy maguk is megtalálták a helyüket a kamerák előtt?
Szerintem elengedhetetlen, hogy amikor két, kvázi civil ember közszereplővé válik, akkor megkereshessék a saját útjukat és ne legyen rájuk erőltetve egy szerep. Egy ilyen hosszú műsorban van rá idejük, hogy megtalálják a saját hangjukat, nem kell őket semmibe belehajszolni. Jocinak az elejétől kezdve nagyon határozott stílusa van, nem lacafacázik, Balázs viszont nem egy beszédes típus, de szerintem hamar belejött ő is. Mindketten hamar kivívták a szereplők tiszteletét.
Szerinted milyen tulajdonságok jellemzik azt a versenyzőt, aki meg akar nyerni egy ilyen műsort?
Egyértelműen a kiegyensúlyozott produktum. Nagyon fontos, hogy minden alkalommal, bármi is történjék, rángassák elő a tudásukat és mutassanak fejlődést, valamint érdeklődést. Hiába ügyes valaki az elején, ha nem tud magához képest fejlődni a verseny során, akkor nincs keresnivalója a végjátékban. A legtöbb főzős műsorban gyakorlatilag az első két hétben lehet sejteni, hogy ki az, aki biztosan ott lesz a végén, de itt annyira hullámzó a versenyzők teljesítménye, hogy abszolút kiszámíthatatlan, hogy ki lesz ott az utolsó héten.
Te is hobbicukrászként kezdted, de már papírod is van róla és rendszeresen gyakorlod a szakmát – előfordult, hogy a versenyzők kikérték a véleményedet?
Igen, elég gyakran és ez engem is meglepett. Azt gondolom, főleg a külsőségekben tudtam segíteni: a cukrászatban a díszítés és a kivitelezés érdekel leginkább, a férjemnek is ebben segítek a legtöbbet. Nagyon jó érzés volt, hogy tudtam, számítanak rám és fontos számukra, hogy mit gondolok.
Te is tanultál a versenyzőktől?
Igen, nagyon sokat! De nem csak a versenyzőktől, a cukrászoktól is. Folyamatosan kérdezgettem, hogy mi, hogy van, mit mi után csinálnak, otthon pedig kipróbáltam ezeket a praktikákat. Számos fortélyt és technológiát tanultam, amiket azóta is hasznosítok. Ami a legfontosabb, hogy a nézők is tudnak majd a műsorból tanulni.
Fotó: RTL Magyarország
Azok a nézők is, akik nem rendelkeznek a legfejlettebb kütyükkel?
Abszolút. Ez nagyon fontos szempont volt a feladatok kiválasztása során, ám nehezítette is a dolgot. Szerettük volna, ha mindent ki tudnak próbálni otthon a nézők, ezért nem is nagyon használtak a versenyzők olyan eszközöket, ami egy átlagos konyhára nem jellemző. Egyedül a sokkoló az, ami nyilván nincs minden háztartásban, ám ez elkerülhetetlen volt, hogy kicsit meggyorsítsuk a folyamatokat.
Előfordult, hogy Ádám tanácsát is kikérted egy-egy munkanap után?
Igen, volt olyan, hogy tudtam a másnapi feladatokat, ezért rákérdeztem, hogy mire érdemes figyelni különböző süteményekkel, vagy technikákkal kapcsolatban.
A sütéssel, főzéssel kapcsolatos műsorok készítési folyamata eléggé megterhelő – kellően elfáradtál a forgatások alatt?
Elég fárasztóak voltak a forgatások, de csak szuperlatívuszokban tudok beszélni a stábról és a versenyzőkről. Olykor előfordult, hogy napi 16 órát forgattunk, a képességeink határát súroltuk, de nem volt egy hangos szó, vagy egy panasz, mindenki tette a dolgát. Jókedv és komoly munka jellemezte a műsorkészítési folyamatot.
Mit szólt a családod az új feladathoz?
Ahhoz, hogy pár hétre konkrétan eltűntem? (nevet) A fiamat gyakorlatilag csak pár órára láttam hétfőtől péntekig, de a mi családunkban már mindenki tisztában van vele, hogy ez ezzel jár. Ádám rengeteget segített, ő intézte Marci dolgait. Panka már önjáró, sok időt tölt a barátaival, őt már nem kell pesztrálni. Látták rajtam, hogy imádom ezt a műsort, lubickolok ebben a szerepben, és ha én boldog vagyok, annak ők nagyon örülnek. Nálunk egyébként évek óta jól működik, hogy egyszer Ádám dolgozik többet, egyszer pedig én vagyok távol.
Hogy telik nálatok a nyári szünet? Belefér a családi nyaralás?
Marcinak egész nyáron van ovi, de természetesen tervezünk családi nyaralást. Emellett sokat vagyunk együtt, összejárunk a barátainkkal, vagy csinálunk valami spontán programot.
Egy kétéves kihagyás után most már egy ideje ismét tévézel – hiányzott a pörgés, vagy csupán csak olyan feladatok találtak meg, amikre nem tudtál nemet mondani?
Sokat kihagytam, de szükségem volt erre az időre, többek között azért is, hogy átgondoljam a jövőmet. Mielőtt elmentem „szabadságra”, kisebb szünetekkel 22 évig voltam képernyőn. Azt gondolom, ennyi idő után nekem is kijárt egy kis pihenés. A Tanár című sorozatban tértem vissza, majd jött a szilveszteri NőComment, azóta pedig több produkcióban is láthattak a nézők. Olyan feladatok találtak meg, amikre szívesen mondtam igent.
Fotó: RTL Magyarország
Most, hogy gyakorlatilag teljesült az egyik vágyad a Mestercukrásszal, milyen bakancslistás pontok várnak még rád?
Már nem nagyon van olyan műsor, amit még nem csináltam és nagyon szeretnék. Egy ideje csak olyan feladatokat vállalok, amikben tényleg jól érzem magam. A pandémia alatt nagyon sok új dolgot kipróbáltam, nagy szerelem lett számomra az ételfotózás és a kertészkedés, ezeket igazán megszerettem. Fontos, hogy ne csak egy szerepben tervezzen az ember, mert bármi közbejöhet, ahogy az meg is történt az elmúlt több mint egy évben.
Korábban elhangzott tőled, hogy visszavágysz a színpadra. Hamarosan egy egyszemélyes darabban mutatkozol be. Nagy kihívást jelentett ez neked?
Előfordul, hogy együtt állnak a csillagok és meghozzák a szerencsét, ilyenkor csodák történnek. Tavaly lett volna az önálló estem, amire nagyon készültünk, de a koronavírus miatt nem mertünk belevágni. Ez egy egyszemélyes est, egy olyan dolog, amit még nem csináltam: amikor kiderült, hogy tudjuk folytatni ezt a projektet, akkor talált meg Tamás, hogy el tudna képzelni egy darabban, amiben csak én szerepelek. Azt gondolom, ezek nem véletlenek, többek között ezért is mondtam igent erre a felkérésre. Az önálló estem a saját életemről és tapasztalataimról szól, a darab pedig egy krimi, fantasztikus monológokkal.
